Az osztrák Alpok szürrealista jégbarlangja

Az osztrák Alpok nem csak sípályáiról, különleges természeti képződményeiről is híres. Salzburg közelében található az Eisriesenwelt, a világ legnagyobb jégbarlangja. A mindig jeges barlangban a természet csodás jégszobrait magnézium rudakkal világítják meg az idegenvezetők, a hideg fényben játszó képződmények páratlan élményt nyújtanak.

 

Megfagyott vízesések hatalmas jégcsapjai állnak mozdulatlan méltósággal egy alpesi hegy gyomrában. Az Eisriesenwelt - a Jégóriások birodalma - Salzburgtól 40 kilométerre található. A különleges képződmény Európa legnagyobb jégbarlangrendszere, zegzugos járatai és katedrális méretű termei legalább 40 kilométer hosszan húzódnak a Tennen-hegység mélyén.

Az 1641 méter magasságban fekvő barlangot az osztrák Werfentől hegyi úton tudjuk megközelíteni. A túrára célszerű a Werfen főteréről induló buszokkal indulni. Az alsó parkolóban a kombinált jegy 24 euró, mely tartalmazz a busz, a felvonó és a belépő költségeit is. A túrára a kényelmesebbek drótkötélpályán jutnak fel, a gyakorlott túrázóknak a túrázást ajánljuk. A Tennen-hegység bejárható jégcsodája közel 50 kilométer hosszú, a jeges folyosók és termek egy része még nincs feltárva.

Fagypont körüli hőmérséklet karbidlámpákkal

Sok millió évvel ezelőtt, földalatti vízfolyások által jött létre az eisriesenwelti jégrengeteg. A barlangrendszer tátongó nyílása egy 30 méter magas jégfalhoz vezet, melynek a tetején üregek és folyosók labirintusa található. Az óriási jégtermeket keskeny átjárók kötik össze, a hatalmas jégtömböket keskeny jégfüggönyök tarkítják. A látogatók a jégorgona és a jégkápolna mesebeli formái között kalandozhatnak.

Szakszerű idegenvezetővel 2 kilométer hosszú sétát tehetünk a barlang legérdekesebb szakaszain, felfedezve a különleges természeti alakzatokat. Készüljünk fel rá, hogy a 75 perces túra alatt több mint 100 méteres szintkülönbséget kell bejárnunk és a hőmérséklet fagypont alatt is lehet.

A barlangi vezetők fényforrásainak éles fénye jég alkotta függönyökre, szoborszerű oszlopokra vetődik, és megvilágítja a barlang falaira rakódott csillogó zúzmarát. Az üzemeltetők nagy hangsúlyt fektettek a természeti csoda megóvására. A barlang világítását a képződményeket kímélő karbidlámpákkal oldották meg, melyeket a látogatók között osztanak ki. Az idegenvezető pedig fényes magnéziumfénnyel világítja meg a különleges jégalakzatokat.

A jégóriásokat a több mint 2 millió évvel ezelőtt keletkezett mészkőbarlangokba beszivárgott víz alkotta meg. A tavasszal leszivárgó olvadékvíz és a lecsöpögő eső azon nyomban látványos és rendkívül változatos jégalakzatokká dermed, a jégbarlang a befolyó víznek köszönhetően dinamikusan változik. A külső hőmérséklethez képest a barlang egy igazi hűtő, télen gyakorta 0°C alá süllyed a hőmérséklet.

A jégóriások felfedezése

A barlangrendszer először Anton von Posselt-Czorich kutató vizsgálta 1879-ben. Miután kb. 200 métert haladt befelé, szembetalálta magát a jégfallal, és nem is ment tovább. Mintegy 30 év múlva Alexander von Mörk próbálkozott ismét a barlang felderítésével. A gyakorlott barlangász 1912-ben és 1913-ban vezetett itt expedíciót.

Kutatócsoportjával lépcsőfokokat vájtak a jégfalba, s azokat megmászva bukkantak rá a lélegzetelállító természeti tüneményekre, melyet von Mörk Eisriesenweltnek - Jégóriások Birodalma - keresztelt el. Az első világháborút követően újrakezdődtek a felfedezőutak - de már von Mörk nélkül, aki a harctéren életét vesztette. Az egyik nagyobb üreg az "Alexander von Mörk Katedrálisa" nevet kapta, emléket állítva a kutató munkásságának, mellyel a világ elé tárta ezt az egyedülálló barlangrendszert. Itt helyezték el a Mörk hamvait tartalmazó urnát is.

M.D.