Várromok és búbos kemencék - őszi túra a Zemplénben

Őszi rendes kirándulásunkat ez alkalommal sikerült az első igazán hideg hétvégére időzítenünk, de ez az apró kellemetlenség nem szegte kedvünket ahhoz, hogy ez alkalommal a Zemplén nyugati oldalát barangoljuk be Regéctől Boldogkő váráig.

A csapat egy része már csütörtökön útnak indult a bázisul kiválasztott a megkapóan szép fekvésű Mogyoróska nevű faluba, alig 20 kilométerre a szlovák határtól, ami utólag jó ötletnek bizonyult, hiszen így a többség érkezéséig éppen fel tudták fűteni a házakat.

A falu a Zemplén szívében, a regéci vár tövében fekszik. Régi település, magát a várat már az 1222-es Aranybulla is megemlíti: "Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a végekben." II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveinek egy részét - ötéves koráig - és itt tanult meg vívni, lovagolni és itt vezették be a latin nyelv rejtelmeibe. A falu és a vár környéke bővelkedik forrásokban, összesen 11 van belőlük, közülük a legismertebb a Bonyi-kút, amelyet érint az országos kék túra zempléni szakasza is.

Forrás: [origo]

Mogyoróskán több szálláshely is a kirándulók rendelkezésére áll, mi a Várhegy vendégházat választottuk, ami tulajdonképpen két, egymással szemben lévő házikó az utca két oldalán. Érdekessége, hogy a kisebbik házban hely- és vártörténeti kiállítás is van, amit a tulajdonos szívesen megmutat az érdeklődőknek. Városi embernek kifejezetten élvezetes a ház központi helyiségében lévő hatalmas búbos kemence felfűtése.

A faluból több gyalogtúrát is tehetünk, de ha gyerekekkel készülünk túrázni nagy távolságokra semmiképp sem vállalkozzunk. A regéci várromhoz vezető meredek utat egy jó erőben lévő felnőtt egy-másfél óra alatt megteheti, de a gyerekeknek nehéz a terep, így könnyen megeshet, hogy vissza kell fordulnunk. Jó megoldás lehet a hátizsákkal kombinált gyerekhordozó, a gyerek még élvezi is, igaz apa már kevésbé.

A várhegy 624 m magas - vulkanikus eredetű -, a vár pedig egy sziklaszirten épült. Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A korábban épült, de a köztudatban Rákóczi-várként ismert vár a Rákócziak idején élte fénykorát. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták. Berendezéseinek megmaradt darabjai a sárospataki vármúzeumban tekinthetők meg.

A Vizsolyi Biblia

Gyalog már kicsit messzebb van, de autóval pár perc alatt odaérünk Vizsolyba, ahol megtekinthetjük a szerencsésen megkerült Károlyi biblia egyik eredeti példányát. Az első, nagy számban nyomtatásban is megjelent magyar nyelvű Bibliának hatalmas jelentősége van nem csak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette.

Forrás: [origo]

Vizsolyon a Károlyi Gáspáráltal fordított Biblia nyomtatását 1590. július 20-án fejezték be. A nagy feladathoz Mantskovit Bálinte célból Vizsolyra telepített nyomdája Németalföldről új betűket kapott, a papírt pedig Lengyelországból hozták. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték, a szedőknek négy és félmillió betűt kellett a papíron elhelyezniük.

A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv három kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg Károlyi Gáspár 1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. Az eredeti kiadásból 52 példány maradt fenn, közülük 24 külföldön van.

Forrás: [origo]

A Vizsolyi Biblia. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen.

Boldogkő vára

Boldogkőváralja nevezetessége az andezittufa sziklához épített középkori vár, mely régészetileg feltárt, és melyből nagyszerű kilátás nyílik a hegység alant elterülő völgyekre, és a Zempléni-hegyen túl akár a Kárpátok vonulatára.

A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. A vár az első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől.

Forrás: [origo]

A vár az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, majd a Drugeth család, Brankovics György, később Hunyadi Mátyás birtokolta.

A XV. században tovább bővítették a várat két szakaszban. A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott. Majd megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal. Mohács után, a kettős királyság alatt gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol pedig János király birtokába volt.

A 16. században a Bebek, majd a Sárközy család a tulajdonosa, 1644-ben I. Rákóczi Györgyé lett, 1678-ban Tököly Imre is elfoglalja. I. Lipót király parancsára 1701-1702 között a várat felrobbantották és lakhatatlanná tették a császáriak. A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig. 1945 után kerül állami tulajdonba.

Forrás: [origo]

Az önkormányzati kezelésben lévő vár a Széchenyi-terv jóvoltából 2002-ben kezdett megújulni, a nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások eredményeként a vár látványa megváltozott: a kaputorony és a déli torony védőtetőt kapott, az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. Az "oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült, amelyet ott jártunkkor a sziklán keletkezett veszélyes repedések miatt már nem lehetett látogatni.

A palotaszárnyban a Muhi-csatát ábrázoló ólomkatona-kiállítás, a pincerészben szoborkiállítás látható. A vár bejárata alatt középkori étterem várja a vendégeket.

Ha időnk engedi érdemes átkelni a Zemplén túloldalán lévő hutafalvakba, vagy egy jó borkóstolóra a hegység keleti lankáin húzódó tokaji borvidékre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK