Egy fapados kevés Sármellék fennmaradásához

Hosszabb távon életképes lehet a sármelléki Fly Balaton repülőtér, mert a nyugat-magyarországi régióban van helye egy ekkora légikikötőnek. Ehhez ugyanakkor egyetlen légitársaság jelenléte kevés és a rentábilis működéshez a Hévízre érkező német nyugdíjasok charterjáratai sem elegendőek. A régió turisztikai szakemberei az állam szerepvállalásának szükségességét is kiemelték.

 

Az Európai Unió országaiban a nagy nemzetközi repülőterek nagyjából 200 kilométerre vannak egymástól, Sármellék ilyen szempontból ideális helyen van, ugyanis Budapest, Bécs, Pozsony, de még a legközelebbi Graz repülőtere is elegendően távol van ahhoz, hogy a régió lakói ezt a légikikötőt használják a nagyok helyett. Ez természetesen az elérhető útvonalak számától és minőségétől függ, ráadásul a kisebb régiót kiszolgálni képes légikikötők közül azok bizonyultak hosszútávon is működőképesnek, amelyek nem kizárólag egy légitársaság gépeire építették forgalmukat.

Egy kevésbé frekventált fekvésű repülőtér sikeres működése szempontjából létkérdés, hogy a légitársaságok által fizetett díjakon - leszállási-, parkolási-díj stb. - kívül milyen bevételekre képes szert tenni. E bevételek mértéke természetesen nagy mértékben függ a repülőtér forgalmától, ezért akkor jár a legjobban egy reptér, ha például valamelyik diszkont légitársaság bázist hoz létre az adott légikikötőben. Ez minimum három repülőgép állandó parkoltatását és kiszolgálását jelenti (a Wizz Air budapesti bázisán is három repülőgép üzemel).

Erre tökéletes példa a belgiumi Charleroi esete, amely azzal, hogy a Ryanair évekkel ezelőtt bázisrepülőteret hozott itt létre, elegendő forgalomra és ezáltal bevételre tett szert ahhoz, hogy az emlékezetes támogatási ügy után üzletileg is sikeresen működjön. A három, vagy több állandóan itt állomásozó géphez ugyanis duty free üzletek, autóbérlő cégek és benzinkút is létesült, s ezen cégek irodabérleti és egyéb díjaiból tekintélyes bevételre tett szert a repülőtér üzemeltetője.

Sármelléknek is valami hasonlóra lenne szüksége, mert az idei és tavalyi működés idején ilyen jellegű pluszszolgáltatások nem voltak a Fly Balaton repülőtéren - mondta az [origo]-nak Ács Gábor szakértő, a Fapadosinfo.hu szerkesztője. Ehhez ugyanakkor mindenképpen az utasforgalom növelésére lenne szükség, feltéve, ha záros határidőn belül sikerül üzemeltetőt találni a reptérnek. A forgalom növelésére három alapvető lehetőség van. Az egyik, ha egy légitársaság bázist létesít Sármelléken, de erre valószínűleg kevés az esély. A másik, hogy az úgynevezett berepülő - azaz Sármellékre közlekedő járatot működtető - légitársaságok járataiból és utasaiból jön össze a szükséges forgalom, de ennél a verziónál elengedhetetlen, hogy a lehető legtöbb légitársaság repüljön a Balatonhoz. A harmadik megoldás, ha a kirepülő forgalmat növeli a repülőtér, de ehhez vonzó célpontok és olcsó árak kellenek a kifejezetten ár érzékeny magyar utazóknak.

Néhány Ryanair-járat még kevés

A sármelléki Fly Balaton nagy dobása a Ryanair érkezése volt, amelytől azt várták a térség szállodásai, hogy nagy számban érkeznek majd Nagy-Britanniából és Németországból turisták a Balaton környékére és Hévízre. Úgy tudni, a Ryanair a működés első évében nagyjából 50 millió forint értékben kapott marketingtámogatást különböző magyarországi turisztikai szervezetektől és szolgáltatóktól, amelyek ezzel a lépéssel is a forgalom növelését szerették volna elérni.

A terv csak részben sikerült, ugyanis a Ryanair gépei valóban szinte 100 százalékos foglaltsággal közlekedtek, de az utasok összetétele nem a vártak szerint alakult. A jegyfoglalók többsége, ugyanis nem angol, vagy német, hanem magyar volt, akik kihasználták a Ryanair olcsó londoni és egyéb árait. Ez pedig azt jelentette, hogy a régió turisztikai bevételei nem emelkedtek a várt mértékben.

A támogatás és a marketingakciók ráadásul azokra a potenciális turistákra hatástalannak bizonyulnak, akik a legfontosabb vendégek például Hévízen, a német nyugdíjasokra. Ők ugyanis szinte alig foglaltak saját maguk repülőjegyet, inkább a szezonálisan közlekedő charterjáratokkal érkeztek. Kizárólag rájuk viszont nem építhet egy repülőtér.

A térség idegenforgalma szempontjából ugyanakkor elengedhetetlen a német turisták érkezése, ezért idén tavasszal - a Ryanair kivonulását követő öthónapos kényszerszünet után - tulajdonképpen egyetlen utazási irodának és néhány hévízi szállodának köszönhetően újra közlekedtek járatok Sármellékre. Az újbóli indítás érdekében Hévíz, Keszthely és Zalakaros önkormányzata, valamint térségbeli szállodák és a hévízi Mutsch Ungarn Reisen összesen közel 30 millió forintot adtak össze. A forgalom ugyanakkor még így is az előző év huszadára esett vissza a 2009-es szezonban. Vértes Árpád, Hévíz polgármestere az [origo]-nak azt mondta, hogy a reptér üzemeltetésébe az államnak is be kellene szállnia, csak így lehet gazdaságos az üzemeltetés. A polgármester szerint meg kell fontolni egy cargo bázis létesítését is Sármelléken.

Ez utóbbit erősítette meg Fekete György, a hévízi Danubius Thermal hotel igazgatója is. Az igazgató elmondta, hogy hatalmas hiba lenne, ha egy bejáratott és minden szükséges technikai felszereltséggel rendelkező repülőteret veszni hagyna az állam. A sikeres működés egyik legnagyobb akadálya az éállami szerepvállalás és a balatoni régióban az összefogás hiánya - mondta az igazgató. Pedig a repülőtér működésének első időszakában is (a fejlesztések előtt) 20-25 ezres forgalmat produkált főklént a Lufthansa charterjáratainak köszönhetően. A leszállópálya bővítése, a terminál megépítése és a navigációs berendezések korszerűsítése után a két legjobbnak számító évben, 2007-2008-ban 135-140 ezer fő fordult meg Sármelléken. Fekete György szerint még a 25 ezres forgalom is 12 500 vendéget jelent, s mivel a charterek heti rendszerességgel közlekedtek, ez fejenként többynire 7 vendégéjszakát jelentett a régióban. Ez összesen mintegy 210 millió forintos bevételt generált a térség szolgáltatóinak. A repülőtér üzemeltetési költségei ugyanakkor minden magánbefektetőnek nagy terhet jelentene. Fekete György úgy tudja, hogy egyedül a légtérfelügyelet évi 100 millió forintba került Sármellék esetébeben. A létesítmény őrzése pedig még ezt az összeget is meghaladja éves szinten.

Suchman szerint reális a 200 ezres forgalom    

A repteret üzemeltető Clear Cape Aviation Kft. október 10-én jelentette be, hogy ideiglenesen ismét bezárja a repülőteret, amelyet a téli szüneteltetés után idén áprilisban nyitott meg újra. Az akkori közlés szerint áprilistól októberig mintegy 15 ezer utas vette igénybe a sármelléki repülőteret.

A Fly Balatont bérlőként üzemeltető CCA 2004-ben 99 évre vette bérbe a tulajdonos Zalavár és Sármellék önkormányzatától a repülőteret. A tavaly még közel 120 ezer utast fogadó leszállóhelyet 2008. október végén elhagyta legnagyobb partnere, a Ryanair, ezt követően idén áprilisig zárva volt a repülőtér.

Októberben Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy a Fly Balaton Airportban a repteret jelenleg üzemeltető ír társaság el szeretné adni tulajdonát. A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, aki az állam nevében tárgyal a repülőtérről, akkor közölte, hogy az ír cégnek adósságai vannak és nincs pénze a további üzemeletetésre, ezért a tulajdonos önkormányzatokkal (Sármellék és Zalavár) és vállalkozókkal közösen új befektetőt keresnek, hogy újra működhessen az azóta már felszámolás alá vont légikikötő. Az üzemeltetés nyereségessége ugyanakkor a reménybeli befektető érkezésével sem garantálható.

Suchman Tamás az [origo] kérdésére elmondta, hogy a térség vállalkozóinak elemi érdeke, hogy a felszámolási eljárás minél előbb lebonyolódjon. Az elnök optimista, szerinte a forgóeszközök feltöltése után a sármelléki repülőtér gazdaságosan tud majd működni és évente 140-200 ezer utas fogadására lesz képes.

Esetleges sármelléki terveiről megkérdeztük a Wizz Airt is, de a légitársaság a repülőtér ügyében nem kívánt nyilatkozni.