Idén Stockholm lesz Európa zöld fővárosa

Idén Stockholm, jövőre pedig Hamburg lesz Európa Zöld Fővárosa, s a 2012-es címre január végéig jelentkezhetnek azok az európai nagyvárosok, amelyek már eddig is sokat tettek a környezetbarát életmód kialakításában.

Az Európa Zöld Fővárosa címért minden, legalább 200 ezer lakosú európai város pályázhat. A díj elnyeréséért a 27 EU-tagállam, a tagjelölt országok (Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Horvátország), valamint Izland, Norvégia, Liechtenstein városai indulhatnak. Azon országok esetében, ahol egy város lakossága sem éri el a 200 000-et, az ország legnagyobb városa pályázhat. Az első két évben a nyertesek mellett Amszterdam, Bristol, Koppenhága, Freiburg, Münster és Oslo is nevezett.

A városok egy online jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek. A jelentkezési határidő a 2012. és a 2013. évi nevezések esetében egyaránt 2010. február 1. Az eredményhirdetésre 2010 októberében Stockholmban, az Európai Zöld Főváros Konferencia alkalmával kerül sor.

A követendő példa: Stockholm

A díj első nyertese, az első európai zöld főváros a svédországi Stockholm, amely ambiciózus tervet állított maga elé: 2050-re teljesen meg kívánja szüntetni károsanyag-kibocsátását. A világ legtisztább városai közé is beválasztott Stockholm területének mintegy 10 százaléka vízfelület, a lakosok 95 százaléka pedig 300 méternél közelebb él valamilyen parkhoz, vagy zöld területhez - olvasható az EU honlapján. Ezeket a parkokat, folyókat és tavakat sportolásra és rekreációs tevékenységekre használják a lakosok, ezért is döntött úgy a városi tanács, hogy programot dolgoz ki a vízminőség javítására és a természetes vizek védelmére. A cél, hogy a város környéki vizek teljes egészében megfeleljenek az unió előírásainak 2015-ig bezárólag.

Stockholm lélekszáma ugyan jelenleg 800 ezer alatt van, de a populáció folyamatosan és gyorsan növekszik. A városvezetés a lakosság számának növekedésével párhuzamosan merész célt tűzött ki maga elé a káros kibocsátás teljes megszűntetésével. Jelenleg is minden egyes stockholmi lakos közel 50 százalékkal kevésbé szennyezi a környezetet mint az országos átlag, ráadásul az egy főre eső szennyezés 1990 óta 25 százalékkal csökkent. A tömegközlekedés kibocsátása szintén alacsony, a helyi vonatok és buszok többsége megújuló energiaforrást használ.

Zöld kikötőváros

Már csak méretei és lélekszáma miatt is más jellegű kihívásokkal néz szembe a 2011-es díjazott, Hamburg. Az Elba-parti város lakossága nagyjából Budapestével megegyező méretű, de a magyar fővárossal ellentétben itt nemcsak a szándék, hanem az anyagi háttér is megvan a zöld-célok eléréséhez.

Németország második legnagyobb városában több nagyszabású terv is van az élhetőbb környezet kialakítására: az egyik, hogy 2020-ra 40 százalékkal szeretné csökkenteni a város széndioxid-kibocsátását, 2050-ra pedig 80 százalékos csökkentés a cél. 1990 óta az egy főre eső káros kibocsátás itt 15 százalékkal esett vissza.

A város előtt álló egyik legnagyobb kihívás Európa második legnagyobb kikötőjének ügye, amely folyamatos téma a városvezetésben. A hatalmas kikötő további terjeszkedése fizikailag lehetetlen, ezért a meglévő területek hatékonyabb és környezetkímélőbb kihasználására helyezik a hangsúlyt, illetve az öblök feltöltésével próbálnak új kikötői területeket kialakítani.

Még a németországi átlaghoz mérten is magas Hamburgban a tömegközlekedést használók és a városi biciklizők száma. Szinte az összes helyi lakos 300 méternél közelebb lakik valamely tömegközlekedési eszközhöz, s a meglévő zöldterületek is könnyen elérhetők.

A városvezetés azt tervezi, hogy útjára indítja az "ötletek vonatát", amelyen minden, a pályázaton induló európai város bemutathatná saját zöld elképzeléseit. A vonat körbejárná az uniós országokat és a pályázaton induló városokban ismertetné meg a résztvevők ötleteit.