Gorsiumtól a Réka-várig - ismeretlen látnivalóink

Hallott már a híres római városról, Gorsiumról? Tudja-e, melyik magyar várban született a későbbi Skóciai Szent Margit, s hogy hol található az ország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma? Fontos, de szinte alig ismert hazai látnivalókhoz kalazoljuk el, ha olyan helyre vágyik, ahol még nem járt. 

Gorsium

Sokak számára ismerős lehet a név, hiszen az M7-en haladva korábban a Tác-Gorsium, napjainkban a Szabadbattyán-Gorsium feliratú tábla mellett haladhatunk el a Balatonra menet. Igaz, többnyire csak egy pillantást vetünk a táblára és már ott sem vagyunk. Pedig megéri egy rövid kitérőt tenni, vagy akár kiránduló célpontnak is választani az egykori római kori várost, amely ma látványos szabadtéri múzeum. A régészeti park tulajdonképpen egy ásatási terület, ahol 1958-tól folytatnak ásatásokat. A feltárás során egy IV. századi városrészt sikerült beazonosítani. Korabeli palota, laktanya, középületek, fürdők, valamint a város utcáinak maradványa között sétálhatunk. Későbbi ásatások során megállapították, hogy a feltárt város alatt két további korszak maradványai találhatók, egészen az I. századig visszamenőleg.

A régészeti park bejárása nagyjából egy órás programot jelent. Az épületekről, feltárt leletekről részletes ismertetőket olvashatunk a séta alatt. A belépőjegy 800 forintba a családi jegy 1800 forintba kerül. A téli időszakban 10 órától sötétedésig látogathatjuk a parkot.

Martonvásár, Brunszvik-kastély

Ugyancsak az M7-esről letérve találhatunk rá a Brunszvik-kastélyra Martonvásáron. A gyönyörű kastélyt és a hozzá tartozó területet Brunszvik Antal - akárcsak a grófi kinevezést - Mária Teréziától kapta. A martonvásári birtokon az 1700-as évek végén kezdett építkezni, a kastély jelenlegi formáját az utolsó, 1830-ban bekövetkezett átépítés során nyerte el. A gróf és később fia virágzó gazdaságot üzemeltetett a környéken, a kastély körül pedig a mai napig is az ország egyik legszebb kastélyparkját alakították ki.

A kastély nevezetessége, hogy sok időt töltött itt Beethoven, aki igen jó kapcsolatot ápolt a Brunszvik családdal. A kastély parkjában lévő szabadtéri színpadon több alkalommal játszanak Beethoven darabokat. Ugyancsak a zeneszerzőnek állít emléket a kastélyban kialakított emlékmúzeum is.

A Brunszvik család után is neves tulajdonosa lett a kastélynak, hiszen Dréher Antal sörgyárosé lett a birtok. A kastély keddtől vasárnapig naponta 10-12, illetve 14-16 óráig, a kastélypark minden nap 10-18 óráig látogatható.

Ráckeve, Boldogasszony szerb templom

A Csepel-sziget leghangulatosabb kisvárosa Ráckeve. Itt található az ország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma, amelynek részei különböző időkben épültek. 1487-ban készült el a templom, a két oldalkápolna XVI. századi, míg a legjellegzetesebb rész, a gótikus harangtorony 1758-ra készült el. A templom falait Jézus életét ábrázoló freskók díszítik. A templomot a város nyugati felében, a Viola utcában találjuk. A környéken, szűk utcákon, földszintes falusi házak között hangulatos sétát tehetünk.

Komáromi Erődrendszer

A Komárom környéki erődök egykoron igen fontos szerepet játszottak a magyar történelmi események alakulásában, azonban nem tekinthetőek annyira népszerű látványosságnak. Ebben szerepet játszik, hogy sokáig nemhogy turisztikai látványosságként nem szolgáltak, de még a közelébe sem mehettek civilek, szovjet laktanyaként, illetve fegyverraktárként működtek. A kilencvenes évektől indult meg a fejlődés, illetve a turisztikai hasznosítás. Szerencsére az erőd komplexumból a magyar területen lévő erődök viszonylag jó állapotban maradtak fent.

Napjainkban a Monsotori erődben a Hadtörténeti Múzeum állandó kiállítása (Várak, erődök, Vitézek), illetve a Kenyér Múzeum tekinthető meg. A Monsotori erőd egész évben, az Igmándi erőd tavasztól-őszig, a Csillag erőd szintén tavasztól-őszig, de csak hétvégenként látogatható. A belépőjegy árak mérsékeltek: egy felnőtt jegy 900 forint, családi jegy (2 felnőtt, 2-3 gyermek) 1800 forintba kerül.

Réka-vár, Óbánya

A főváros környékét elhagyva Pécs felé vesszük az irányt. Az idei évben Pécs meghatározó szerepet tölt be az ország idegenforgalmi és kulturális életében, hiszen Európa Kulturális Fővárosa. A kicsinosított városban egymást érik a programok, rendezvények, de Pécs környékén is találunk eldugottabb, csendesebb helyet. A várostól 20 kilométerre fekszik Óbánya és a kis falutól nem messze találjuk a Réka-vár romjait, melynek igen érdekes története van. Egyes történelmi és kevésbé hiteles népi források szerint itt született és egy ideig itt élt Skóciai Szent Margit, aki később, mint a skót király felesége sokat tett a skót állam kialakulásáért.

Vasbordájú Edmond angol király halála után (1016) két kisfiát Szent István udvarába menekítették. Egyikükhöz, Edwardhoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű lányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig, Angliába való visszatéréséig a Rékavárban élt, és itt született Margit nevű lányuk, aki később III. Malcolm nevű skót király felesége lett, és sokat tett a skót állam kialakulásáért, a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben avatták szentté, a neki szentelt kápolna az Edinburgh-i vár legrégibb része. A kápolna kis faoltárán mindig piros-fehér-zöld színű virág díszeleg Szent Margit tiszteletére.

A vár pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a mohácsi csata után, mert ezt követoen már nem említik. A Rékavár maradványai közül ma már csak az öregtorony alapjait, a várfal és a védőárkok maradványait találhatjuk, amelyeket 1963-ban végzett feltáró ásatások során tártak fel.

Óbányára Budapestről előbb az M6-os autópályán, majd ennek folytatásaként a 6-os úton juthatunk el. A településre a főút mentén fekvő Mecseknádasdnál kell lehajtani. Óbányán több vendégház, kulcsos ház, egy holland házaspár által üzemeltetett kemping és panzió is található. Mecseknádasd és Óbánya között a műút jobb oldalán az Aranypatkó lovaspanzió kifejezetten színvonalas szolgáltatásokkal és lovaglási lehetőséggel várja a vendégeket.

Majki remeteség

Utolsó állomásunk az Európa szerte egyedülálló Majki remeteség. Az Oroszlány külterületén fekvő műemlék együttes tizenhét remetelakból, templomtoronyból és kolostorból áll. A jó állapotban fennmaradt épületek mellett a környezet is csodálatos. A csendet, békét kedvelő látogatóknak igazi feltöltődés az itt eltöltött idő. Érdekes élmény a némaságot fogadó kamalduli szerzetesek életének, mindennapjainak megismerése.

A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett. A rend 1782-es feloszlatásáig éltek Majkon szerzetesek. Az ezt követő évek igen mozgalmasra sikerültek, többféle céllal hasznosították az épületeket. Az 1800-as években posztógyár és vadászkastély, az 1900-as években iskola, bányászlak, de még katonai fogda is működött a létesítményben.

Az 1990-es évektől tekinthető turisztikai látványosságnak. Napjainkban már a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli. A nyári hónapokban több már hagyományosnak nevezhető rendezvényt is tartanak Majkon, de a csöndesebb, nyugodtabb hónapokban talán még nagyobb élményt nyújt.