Ókori gyorsétterem nyílik Pompejiben

Az állagmegóvó munkálatok után hamarosan látogatható lesz Pompeji egyetlen gyorsétterme. Az egykori tavernában a vendégek beszélgetés közben állva ették a mézes ricottát. A falatozásnak a Vezúv i. sz. 79-ben történt kitörése vetett véget. Az idei év legnagyobb attrakciója azonban a romváros falain kívül megnyíló Archaeo-Restaurant lesz, ahol korabeli receptek alapján készülő fogásokat szolgálnak fel. Pompejiben ma már annyi a látnivaló, hogy egy nap nem is elég a felfedezésére.

Rengeteg a feldolgozásra váró lelet

Pompejiben még mindig annyi az ókori lelet, hogy a régészek alig győzik munkával. A nemzetközi kutatócsoportok olyan gazdag leletállománnyal dolgoznak a romváros különböző helyszínein, hogy munkájuk során komplett történetek állnak össze, és komoly ügyek oldódnak meg. Az ásatásokon dolgozó önkéntesek szerint olyan ez, mintha egy ókori szappanopera peregne a szemük előtt. A régészek tudják az utcaneveket, a háztulajdonosok foglalkozását, a nyilvános vécék és közkutak egykori helyeit, sőt még néhány szerelmi intrika végkifejletét is. Falfirkákból jól ismerik Celadust a trák gladiátort és azt is tudják, hol tartotta dugipénzét a Vetutius Placidus a főutcai taverna tulajdonosa.

A thermopolium

Az egyik legérdekesebb kutatássorozat után azt is sikerült rekonstruálniuk, hogy hogyan nézett ki egy tipikus római kori gyorsétkezde, és hogy mit ettek az utolsó pultnál állók majd kétezer évvel ezelőtt. A taverna, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt épület az ókori városban, sokáig zárva volt a látogatók előtt, hogy megóvják a további károsodástól. A feltárások és állagmegóvás befejeztével azonban hamarosan a nagyközönség is többet megtudhat az ókori snack bárokról.

A romvárosban megnézhetjük, az egykori városfalon kívül meg is kóstolhatjuk

Idén már a bejáratnál kézhez kapott turistatérképeken is feltüntetik a tavernát, ami eredetileg egy thermopolium, vagyis egy csapszék volt, ahol többek közt meleg vízzel felöntött bort mértek. Ez a romváros legújabb látványossága. A Via dell'Abbodanzán álló falatozó-borozóban hajdanán meleg ételt is felszolgáltak, nem is akármennyit. Vetutius Placidus tavernája tulajdonképpen egy tipikus "gyorsétterem" volt roskadásig megpakolt és gazdagon díszített büféasztalokkal. Lyukakat vágtak a pultokba, itt sorakoztak az étellel teli edények. A helyszínen dolgozó régészek az egyik ilyen amphorában tetemes mennyiségű pénzérmét találtak, és ahogy számolgatták, a tulajdonos Placidus legalább kétnapi bevételt rejtegetett a pult alatt.

A helyiek étrendjében főleg a hal és a gyümölcsök játszottak fontos szerepet, valamint a pompeji specialitásként tartott garumot (halszószt) és a mézes ricottát fogyasztották előszeretettel. Ilyen és ehhez hasonló fogásokat kóstolhatnak a turisták, igaz a romváros falain kívül. Pompeji legmagasabb pontján álló Casina dell Aquila épületében nyílik az Archaeo-Restaurant, ahol ez év júniusától szervírozzák a Pompeji virágkorából ismert ételeket.

Néhány órás rövidprogram és 3 napos felfedezőtúra

A leghíresebb magánvillák, lakóházak, templomok és közintézmények mellett érdekes látványosságok a közzuhanyzók, (lavatrina) a közfürdők, az utcai vécék, a pékségek, és bordélyházak.

A városban barangolva a legszebb luxuslakásokat a Via di Mercurio-n láthatjuk az egykori Pompeji északi részén. Faun és Vetii házában például hatalmas szobák és méretes freskók, illetve padlómozaikok maradtak a falakon és a földön, köztük a Nagy Sándor és Dareiosz isszoszi csatajelenetét megelevenítő mozaik.

Sokan felkeresik a főbejárattól félreeső Menekülők Kertjét (Orto dei fuggiaschi) a város délkeleti peremén. Ezek a lávafolyamba égett, majd megkövesedett emberi és gyermeki testek tökéletes lenyomatai egy hajdan virágzó város utolsó perceinek.

Pompeji városának felfedezésére a turisták körülbelül egy napot szánnak. Ettől függetlenül a akkor is válogathatunk túrákból, ha csak rövidebb idő áll a rendelkezésünkre. Gondosan összeállítottak 2-3-4, illetve hatórás sétákat, amiket bárki ügyesen a programjához igazíthatja. A zanzásított romváros-látogatásról szintén a főbejáratnál kérhetünk tájékoztatót.

Aki viszont igazán belemerülne az antik korok dél-olaszországi hangulatába, kombinált jegyet is válthat 20 euróért. Ezzel három egymást követő napon nemcsak Pompejit, hanem Herculanaeumot (ma Erconalo), Stabiát, Boscorealét, és Oplontist is bejárhatja. Ezek a városok Pompeji sorstárai, hiszen számukra 1931 évvel ezelőtt ugyanazon a napon érkezett el az utolsó, örökké tartó éjszaka.

Sz.K.