Kéktúrázás Badacsonytól Nagyvázsonyig

Az Országos Kéktúra hatodik szakasza is a Balaton-felvidéken keresztül kalauzolja a túrázni vágyókat. A Badacsonytördemictől Nagyvázsonyig tartó szakasz 45 kilométer hosszú és egy-két szakasza már igen nehéznek mondható.

A badacsonytördemici vasútállomástól folytatjuk utunkat, mely fokozatosan válik egyre meredekebbé. Ahogy emelkedünk, egyre szebb kilátás nyílik a falura és a Balatonra. Hamarosan elérjük a Bujdosók lépcsőjét, mely két szakaszban összesen 589 lépcsőfokból áll. A lépcsősor tetején pihenőhely várja a megfáradt turistákat. Szép kilátásban és tulajdonképpen kilátókban is igen gazdag a szakasz első része, rövidtávon belül több ilyet is érint a túra útvonala. A pihenőhelytől nem messze, (a túra útvonalától kissé eltérve) áll a Tördemic-kilátó de a kék jelzést követve is kilátóponthoz érünk. A Ranolder-kereszt alatti kilátóteraszról a túra talán legszebb panorámáját láthatjuk. A mintegy 400 méter magasan álló hatalmas kőkeresztet 1857-ben Ranolder János veszprémi püspök emeltette.

A keresztet elhagyva, további két kilátót érint az útvonal: a Hertelendy-emléktábla alatti kilátóhelyről keletre a Balaton északi partjára, míg a Kisfaludy-kilátóból északra, a Tapolcai-medence tanúhegyeire nyílik panoráma.

A kilátók szakasza után ereszkedni kezdünk, lassan elhagyjuk a Badacsony erdőségét és a túra első pecsételő helye, Káptalantóti felé indulunk tovább. A kezdeti ereszkedés után újra emelkedni kezd az út, a Gulács oldalára kell először felkapaszkodni, hogy onnan ismét ereszkedve érjük el a kis falut. Pecsételni a központban lévő kocsmában tudunk. Káptalantótit elhagyva a Csobánc felé indulunk tovább. A legalacsonyabb (376 méter magas) tanúhegy tetején 1255-ben épült, a török időkben végvárként funkcionáló vár romjait találjuk. A hegy tetejére nem könnyű felkapaszkodni (maga a túra útvonala nem is érinti a csúcsot), de a jelenlegi szakaszon már szinte megszokottnak mondható panorámáért érdemes.

Folytatva a hullámvasút szerű haladást, a Csobáncról leereszkedünk, de csak azért, hogy a Láz-tető ikercsúcsai közé újra felkapaszkodhassunk. Igen nehéz ez a szakasz, hiszen egy meredekebb lejtőn való ereszkedés csaknem olyan kimerítő, mint az emelkedők megmászása.

A túra Mindszentkála és Szentbékkálla közötti szakaszán ritka természeti jelenséget láthatunk, az úgynevezett Kőtenger az egykori Pannon-tenger aljzatának maradványa. A különböző formájú kődarabok vulkanikus utóműködés során jöttek létre. A túra útvonala nagyjából a Kőtenger közepén vezet át, de érdemes bejárni a környéket is. Szentbékkállára érve pecsételnünk kell, majd indulhatunk tovább, hiszen még egy bő húsz kilométeres szakasz vár ránk a túra végállomásáig.

Amennyiben a túra első szakaszát elneveztük a kilátók szakaszának a mostani záró etapot nyugodtan nevezhetjük a romok szakaszának. Kezdésnek ott volt a Csobánc tetején álló várrom, majd itt Szentbékkálla közelében találjuk a velétei palotaromot, mely valószínűleg a veszprémi püspököt szolgálta hajdanán és a töttöskáli templomromot is, mely a XII-XIII században épült és egy török korabeli újjáépítést követően egészen a XIX századig állt. Végezetül pedig a végállomás, Nagyvázsony környékén is több egykori épület maradványait láthatjuk.

Elsőnek Vigántpetend és Nagyvázsony között a Tálodi kolostorromot érjük el. A pálosok által alapított kolostort, melyet később ferencesek is használtak a XIII. század végén alapították. A török időkben, 1552-ben pusztult el teljesen. Nem teljesen a kék jelzés mentén, de a környéken áll még az Ilona-kápolna, a Szent Mihály templom romja is. A felsoroltakon túl a legismertebb nagyvázsonyi nevezetesség természetesen a Kinizsi vár. A XIV. században épült vár leghíresebb lakója Kinizsi Pál volt. A vár további érdekessége, hogy szokatlan helyre, az ófalu szélére épült. A 29 méter magas lakótoronyban ma múzeum működik. A Kéktúra hatodik szakaszát itt, a várnál lévő pecsételő helyen szerzett pecséttel zárhatjuk le.