hirdetés

A magyar fájdalom - Trianon-emlékművek országszerte

2010.06.03. 23:49

A parlament hétfőn a Nemzeti Összefogás Napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját. Az utóbbi években újra egyre több magyarországi településen állítottak Trianon-emlékművet, sőt, ma már múzeum is működik, amely a békeszerződés kevésbé ismert körülményeit, következményeit mutatja be.

Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá a Magyarország első világháborús szereplését lezáró békeszerződést, melyet az aláírás helye (a Párizs melletti Nagy-Trianon palota) nyomán azóta trianoni békeszerződésként ismerünk. A történelmi Magyarország területének jelentős részét más allamokhoz csatoló békeszerződés a két világháború közti, hivatalosan a határrevízió mellett elkötelezett magyar közélet egyik legfontosabb témája volt, míg a második világháború vége és a rendszerváltás közti időszakban gyakorlatilag tabutémának számított. Azóta újra a közvélemény jelentős része érdeklődik a téma iránt, ezzel párhuzamosan irányul egyre több figyelem a múlt században kialakított emlékhelyekre, s hoznak létre egyre több településen új trianoni emlékhelyeket. Az emlékművek mellett avattak Trianon teret Tiszalúcon, évek óta működik a Trianon Múzeum Várpalotán, s a 90. évfordulóra is több emlékművet avatnak. Lássunk néhányat a már meglévő, érdekes emlékművek közül! 

Trianon Múzeum, Várlapota

2004-től időszakos kiállításokkal, 2008-tól pedig egész éves nyitva tartással működik Várpalotán a Trianon múzeum, mely az országban egyedüliként kizárólag a trianoni békeszerződéssel és következményeivel foglalkozó kiállításoknak ad otthont. A múzeum a várpalotai Zichy kastélyban tekinthető meg. A múzeumot a Trianon Múzeum Alapítvány hozta létre és üzemelteti, s több állandó és időszakos kiállítással várják a látogatókat. Olyan kevésbé ismert történelmi eseményeket is bemutat a múzeum, mint a békeszerződést követő nyugat-magyarországi harcok, illetve az első világháborút követő évek revizionista mozgalmainak működése. A tárlatok érintenek olyan témákat is, mint a Kárpát-medencében elpusztított magyar műemlékek bemutatása, vagy az 1945 utáni csehszlovákiai kitelepítések, deportálások dokumentumai. A megközelítésmódjában és külsőségeiben és a két világháború közti időszakot idéző, igen gazdag anyagot felvonultató múzeum látogatása az intézmény honlapja szerint "Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára" ingyenes.

Forrás: MTI

E hét szombatján (június 5.) a múzeum vezetése nagyszabású programokkal várja az emlékezni vágyókat. Több előadást rendeznek, lesz szoboravató, új kiállításokat is megnyitnak az évforduló alkalmából.

Zebegény

Az egyik legnagyobb és legszebb környezetben fekvő emlékmű. Nem csak Trianonnak, hanem a nemzeti hősöknek, az aradi vértanúknak és az 1956-os forradalomnak is emléket állít. 1935-1938 között építették Maróti Géza tervei alapján, elkészülni azonban nem készült el teljesen, mert a második világháború után az ehhez hasonló emlékművek többnyire pusztulásra voltak ítélve. A zebegényi emlékmű megmaradt, igaz, kilátóként működött. 1996-tól használják ismét emlékhelyként. Trianoni emlékhellyé avatására 2000. június 4-én, a nyolcvanadik évfordulón került sor.

Forrás: MTI

Az emlékmű a zebegényi vasútállomástól öt perc sétával elérhető, a Kálvária-hegy tetején, egy (részben mesterségesen kialakított) platón áll. A plató déli részén egy 1853-ban épült kápolna áll, mely ma már az emlékhely része. Ide vezetnek fel a falu temetője mellől induló Kálvária stációi. A plató északi oldalán az országzászló és kilátója áll. Az emlékmű központi része két félig zárt szimbolikus sírkert, melyeket öntöttvas kerítések határolnak. Az emlékmű mellől csodálatos panoráma nyílik a Dunakanyarra.

Budapest XVII. kerület

Forrás: [origo]

A Pesti úton álló Országzászló érdekessége, hogy az egyetlen fővárosi Trianon-emlékmű, amely avatása óta áll. Ehhez persze szükség volt némi átalakításra: az Országzászlót 1937-ben avatták, majd a világháború után az 1848-as hősökre emlékező tábla került rá. Ez egészen 2007-ig így is maradt, amikor is helyi polgárok kutatása alapján kiderült, hogy a 48-as emlékmű eredetileg Trianonra emlékezett. A visszaalakítás némi huzavona után megtörtént, így a rákoskeresztúri Országzászló (a fővárosban egyedüliként) újra Trianonnak állít emléket.

Nagykörű

A közösségi összefogásra példa a nagykörűi Trianon-emlékmű, melyet két évig tartó gyűjtés után, 2009 júniusában adtak át. A Tisza-parti kisvárosban, a Szabadság téren álló emlékművet Győrfi Sándor szobrászművész készítette. Az emlékmű közel négy méter magas, tetején turulmadár, valamint a történelmi Magyarország látható.

Celldömölk, Ság-hegy

Forrás: [origo]

Az ország legnagyobb Trianon-emlékművét Celldömölkön, a Ság-hegyen találjuk. A kisvárosból indulva, jó húszperces, emelkedő séta után érjük el a hegy tetejét, ahol az emlékmű áll. A tizenkilenc méter magas kőkereszt Halászy Jenő munkája. 1934-ben emelték közadakozásból és az akkor még működő bánya adományából, s ugyancsak áttáblázással úszta meg a második világháború utáni időszakot. Eredeti állapotára 1997-ben állították vissza, a hegytető rendbetételével egyidőben.

Zamárdi

Forrás: itthon.hu

Utolsó állomásunk a Balaton déli partján fekvő Zamárdi. Itt a vasútállomás melletti Szabadság téren áll a "Magyar Fájdalom" című szobor. A szobrot Margó Ede készítette és ajándékozta a városnak a harmincas években. A szobor egy csónakjában hánykolódó, kétségbeesett férfit ábrázol, allegorikus párhuzamot vonva a fájdalmas alak és a trianoni döntéssel sújtott ország között. A háború után sokáig raktárakban állt, majd 1956 után újra köztérre került - de már új felirattal. "A túlsó part felé", hirdette az új tábla, az eredeti mondanivalótól teljesen eltérő értelmezéssel. 1991-ben, a helyi lakosok kérésére került vissza az eredeti felirat a szoborra.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat