Negyven kilométer a Bakony erdein keresztül

A napokban beköszöntött kánikula sokakat a hűvös szobákban, vagy jobb esetben valamely vízparton talál. Persze vannak, akik ilyenkor sem adják alább a túrázásnál és nekiindulnak az ország különböző tájaira, hogy egy kiadós séta után elégedetten pihenhessenek meg. Kéktúra bejárásunk a nyolcadik szakaszához érkezett, amely Városlődtől Zircig tart.

Ez alkalommal a Bakonyba invitáljuk olvasóinkat, ahol a hűvösebb erdőkben járva, talán a kánikula is elviselhetőbbnek tűnik. A nyolcadik szakasz nem tartozik a könnyebbek közé, Városlődtől Zircig tart, negyvenegy kilométer hosszú és a hivatalos kiírás szerint tizenkét óra alatt teljesíthető. Ehhez a szintidőhöz természetesen megfelelő felkészültségnek is párosulnia kell.

A Városlőd-Kislőd vasútállomásról indulunk, első célpontunk, a húsz kilométerre fekvő Bakonybél. Városlődöt elhagyva, rövid kitérőt tehetünk a kevésbé ismert Hölgykő várának romjaihoz. Sokat ne várjunk a romoktól, inkább a különlegesebb várromok iránt érdeklődőknek ajánljuk a kitérőt. Egy kisebb dombtetőn néhány kisebb romot láthatunk, mely a tatárjárás után épült, de már a XV. században elhanyagolták és rövid időn belül elpusztult.

Nagyjából a Bakonybélbe vezető út felénél, Németbányán pecsételhetünk a túra során először. Ismét összeköthetjük a kellemest a hasznossal, a falu kocsmájában beszerzett pecsét mellé némi frissítő is jár. A Bakonybélbe vezető szakaszon többször is egy régi, főleg teherszállításra használt, keskeny nyomtávú vasút töltésén vezet utunk. A vonalat a tízes, húszas években építették és egyes szakaszai egészen 1976-ig használatban voltak. Kár érte, hiszen így, gyalogosan is szép a táj, de egy hangulatos nosztalgia vonatnak sokkal nagyobb turisztikai értéke lenne. A résztáv vége kicsit emelkedik, nem könnyű szakasz a Szállás-tető oldala, de hamarosan enyhül a terep. Az út végén szép kilátás nyílik a völgyben elterülő falura. A településen a Gerence Fogadónál szerezhetjük be a szükséges pecsétet. Bakonybélben érdemes hosszabb pihenőt tartanunk, hiszen a szakasz felénél járunk, de igen nehéz szakasz, és jó néhány kilométer áll előttünk, mielőtt a túra végére, Zircre érünk. A több napos túrát tervezőknek ideális szálláshely Bakonybél.

A falut magunk mögött hagyva, kezdetben az Öreg-Séd gyönyörű völgyében haladunk, majd megkezdjük a kapaszkodást a Kőris-hegy tetejére. A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye (709 méter magas). Tetején két jellegzetes építményt találhatunk, az 1976-ban épült polgári légi irányítás jellegzetes, gömb alakú radarállomását, valamint a kilátót. Szép időben Borzavár, esetleg Badacsony és Pannonhalma is látható innen.

A hegyről való leereszkedés majdnem olyan megerőltető, mint a felfelé tartó út. A "lejtő" végén Borzavár, egy újabb pecsételő hely vár minket, ahol meg is pihenhetünk a kimerítő szakasz végén.

Borzavárról egy kellemes, hat kilométeres út vezet minket Zircre, a nyolcadik szakasz végállomására. Ugyan út közben fel kell kapaszkodnunk a Pintér-hegyre, de ez jóval könnyebb emelkedőt jelent, mit a Kőris-hegyre való kapaszkodás. A városba érve, a Zirci apátság patinás épületét látogassuk meg okvetlenül. Az épület történelme 1084-ig nyúlik vissza, amikor is III. Béla monostort alapított Zircen. A most látható apátság épületét 1732-ben kezdték építeni, a kornak megfelelő, klasszicista stílusban. A túra záró pecsétjét a vasútállomáson szerezhetjük be.