Rámozdult a turizmusra a Hezbollah

Már látogatható a dél-libanoni gerillacsapatok határ menti tűzvonala, ahol magukat dzsihád turizmus néven hirdetve, különböző ismertető kirándulásokat és múzeumlátogatást szerveznek az egykori harcosok. A szervezett séták apropója az izraeli csapatkivonás 10 éves évfordulója. "Dzsihád-túra" a szögesdrót-füzéres és töltényhüvely-ágyásos dél-libanoni Mlitában.

 

Diákok tapsolnak a sorozatvetővel bemutatózó gerillaharcosnak, akivel később fotózkodhatnak is. Nem kisiskolások, hanem egyetemisták, a bejrúti Libanoni Amerikai Egyetem (LAU) diákjai. Ők szervezetten érkeznek a fővárostól kétórányira délre fekvő Mlitába. Az "ellenállók múzeuma" (hivatalos nevén Hezbollah War Museum) idén május 25-én nyílt, azon a napon, amikor az izraeli csapatok tíz évvel ezelőtt kivonultak Dél-Libanonból.

Dzsihád-turizmus?

Kevés elfogulatlan beszámolót olvasni a magukat ellenállási mozgalomként definiáló Hezbollah történetéről, és az elmúlt 30 évben a dzsihád égisze alatt véghez vitt tetteiről. A radikalizálódást követő enyhülésért és normalizálódásért tett erőfeszítéseik nem győzték meg a nyugati hatalmakat, de velük együtt egyelőre az utazókat sem. A cédrusok országa messze nem lett keresett turistacélpont, és a most körvonalazódó "dzsihád-turizmus" sem ígér a belföldi látogatókon kívül jelentős turista forgalmat.

Ha azonban Szerbiának, Iraknak és Etiópiának volt bártorsága lépéseket tennie azért, hogy felkerüljön a világ turisztikai térképére, akkor Libanonnak sem kell sokat gondolkodnia. Kérdés, hogy a militáns múlt mennyire csábítja, illetve csábítja-e egyáltalán az európai átlagutazókat.A közelmúlt történelme iránt érdeklődők azonban talán szánnának időt a dél-libanoni látványosságnak, főleg, ha egy, a határon átnyúló közös útvonalon az izraeliek verziója is segítene megérteni a XX. század végének egyik legszövevényesebb konfliktusát.

A magukat krónikus háborúfóbiában szenvedőknek nevező helyiek közben továbbra is bíznak benne, hogy félelmeik alaptalanok, vagyis nem tör ki újabb konfliktus a két ország között és virágzásnak indulhat a szebb napokat is megélt, 17 vallási felekezetet elismerő közel-keleti ország turizmusa.

Egésznapos programmal készülnek

A helyiek úgy tekintenek az egész komplexumra, mint a függetlenségük és a szabadságuk szimbólumára, még akkor is, ha a félkatonai, nem mellesleg politikai erőt is képviselő Hezbollahot a nyugati világban több ország egyértelműen terrorszervezetként tartja számon.

A program nyugati mintára filmvetítést és élő bemutatót is tartalmaz. Az érdeklődők a Hezbollah történetét bemutató képanyagot és többszáz eredeti használati tárgyat - főleg fegyvereket - nézhetnek meg és próbálhatnak ki. Végig járják a 200 méter hosszú, föld alatti folyosóról nyíló bunkereket, az ott található hadművelet-irányító térképszobát, az erdei rejtekhelyeket, a lövészállásokat, az ideiglenes táborhelyeket és a barlangokat, ahonnan a libanoni területen állomásozó izraeliek mozgását figyelték. Van kilátó, imahely, ajándékbolt, parkoló, sétaút, kávézó és egy "Szabadság-rétnek" nevezett hatalmas, füves terület.

A szabadtéri részleg egyfajta történelmi emlékhely és egyben különböző installációk helyszíne is. Az tervezők betondarabok, lánctalpak, puskatusok közé, töltényhüvely-ágyásokkal szegélyezve helyezték el a kiállítási tárgyakat. A szögesdrótfüzér és a sisakkompozíció valóságos csendéletté változtatja a meglehetősen bizarr helyszínt. Eddig 130 ezren voltak kíváncsiak a létesítményre, amely a tervek szerint hamarosan drótköteles felvonóval és hotellel is bővül.

Sz.K.