Abu-Dzabi a környezetvédelemmel veri Dubajt

A dúsgazdag város a fejlődést és jövőt nem felhőkarcolókban, hanem parkokban, a zöld övezetekben, és a környezetbarát tömegközlekedésben látja. Abu-Dzabi manikűrözött, ugyanakkor természetesnek ható városképe már most rengeteg ötlettel szolgál a környezettudatosságra törekvő világvárosoknak, és még több látványossággal a dubaji csillogásba beleunt utazóknak.

 

A Perzsa-öböl mentén a sivatagos el-Taff vidék közelében 1970-es évek óta egyre magasabb életszínvonalon zajlanak a közel-keleti mindennapok. Az 60-as években végzett első földgáz és olajkutató fúrások és az 1962-ben megindult kitermelés után, soha nem tapasztalt mértékben indult meg a fejlődés. A gyöngyhalászok bárkáit luxusautók, a parton sorakozó bádogházakat pedig kellemes lakóépületek váltották fel.

Ahogy Dubajban, itt a fővárosban is az ingatlan és infrastruktúra, valamint a turizmus rendkívül dinamikus fejlesztése áll a középtávú tervek középpontjában. Abu-Dzabiban azonban a városfejlesztés új irányt vett. Toronyházak és üveg felhőkarcolók helyett és mellett a városállam vezetése közparkok, kertek, zöld városrészek kialakításában, illetve önfenntartó szállodakomplexumok építésére és környezetbarát tömegközlekedés üzembe helyezésére koncentrál. Kalifa bin Zayed Al Nahayan sejk 2004-es beiktatása óta már számos ilyen jellegű látványossággal gazdagodott az amúgy sem szegény városállam környéke és úgy tűnik, kezdetét vette egy újabb sivatagi show.

Al Alin

Parkok, kertek, zöld övezetek

Az Al Alin oázis város a fővárostól 160 kilométerre keletre, az ománi határ közelében fekszik. Kertvárosnak is nevezik, mert a néhány éve kialakított pihenőkertek meghatározó elemei lettek az alig 400 ezer lelket számláló egykori beduin településnek. Itt található a városállam legmagasabb pontja az 1340 méteres Jebel Hafeet, amelynek lankái szintén a modern technológiának köszönhetően szó szerint kizöldültek. Al Alin (jelentése vízforrás) az itt feltörő víznek, és az állítólagos tucatnyi felszín alatti forrásnak köszönhetően csaknem 4000 éve lakott. Az ősi öntözőrendszerek a fajalok, néhány korszerű kiegészítéssel a mai napig használatosak. Ezek nagy részén végig is sétálhatunk. A legtöbb turista azonban a tevefuttatásra (októbertől, márciusig hetente kétszer) érkezik, illetve a Hili ásatási területre, ahol a régészek nemegyszer bronzkori leleteket emeltek ki. Népszerű még a Hili vidámpark és a 400 hektáros buja Al Alin állatkert és akvárium.

Abu-Dzabiban az Al Bateen reptér közelében található Kalifa park a másik igen népszerű zöldövezet. Mintegy 500 négyzetkilométeren pihenő parkok, látványkertek, játszóterek, szökőkutak, vízesések halványan kivilágított tavak egészen szokatlan látványt nyújtanak. Érdemes viszont észben tartani, hogy bizonyos napokon csak a nők és gyerekek látogathatják a közparkokat.

A Sir Bani Yas sziget Abu-Dzabitól 240 kilométerre nyugatra található, és hajóval a Jebel Dhanna kikötőből érhető el a legkönnyebben. A sziget teljes egészében érintetlen sivatagos természetvédelmi terület, ahol 87 négyzetkilométeren zsiráfok, lámák, gazellák, struccok vándorolnak szabadon. Az igen ritkának számító arab bejzák (fehér lóantilop) elkerített területen legelésznek, de ugyanúgy megcsodálhatók. A sziget partjainál flamingók és delfinek élnek, a költöző madarak pedig a partmenti mangrove erdők lombjai között fészkelnek. Ezek a fajok többnyire csak az Arab-félszigeten és Afrikában őshonosak.

Többek között az ő védelmük érdekében állították forgalomba az DesignLine Corporation által gyártott buszokat, amelyek jól alkalmazkodnak a Közel-Kelet klímájához. Neszteleneknek, a fenntartási költségük alacsony, a káros anyag kibocsátásuk nulla.

A Sir Bani Yas sziget is része a Sivatagi-szigetek elnevezésű hárommilliárd dolláros projektnek, amelynek keretében öt közeli sziget alkotna egy páratlan élővilággal büszkélkedő természetvédelmi területet. Főleg szél és napenergiával működtetett komplexumok és látványosságok között elvileg már az idén szárnyashajók, hőlégballonok és vízitaxik szállítják az érdeklődőket. A Desert Islands ötletétől a város ás a befektetők 250 ezer turistát, 6500 új munkahelyet és 320 millió dolláros bevételt remélnek.

Városi zöld közlekedés

Nincs az az olcsó bérbicikli rendszer, amit bárki használna 48 fokban. Az elérhető áraknak köszönhetően azonban még a helyiek is átszoktak a tömegközlekedésre, akik a gyilkos hőség miatt kizárólag zárt terű közlekedési eszközöket használnak.

Abu-Dzabiban csaknem ezer busz közlekedik, köztük bevásárlásra használatos áruházi járatok, városi vonalakon közlekedő általános járatok, turistalátványossághoz induló shuttle-járatok, és a 80-150 kilométeres távolságba közlekedő intercity buszok. Egy 30 perces városi jegy 10 dirham, de a 150 kilométerre északra fekvő Dubajba is csak 20 dirhamba kerül egy intercity buszjegy.

Az idén decemberben tartandó Zöld Turizmus Konferencián (WGTC) a vendéglátó Abu-Dzabi a számadatok tükrében is ismerteti a zöld beruházások eredményességét, illetve az alkalmazott technológiákat. A legnagyobb érdeklődés a helyi Forma 1-es futam példáján keresztül bemutatott újabb zöld elképzelések iránt mutatkozik. Ezzel a város a legnépszerűbb sport és kulturális rendezvények fenntarthatóságát és az ebben rejlő lehetőségeket igyekszik ismertetni a világgal.

Sz.K.