Bakonyi túra szélmalmokkal

Rövid pihenő után folytatjuk az országos kéktúra virtuális bejárását. Ez alkalommal a túra kilencedik szakaszát mutatjuk be és reméljük sikerül kedvet csinálnunk egy kellemes bakonyi túrázáshoz. A túra Zirctől Bodajkig tart, 48,9 kilométer hosszú, tehát aki egyszerre akarja teljesítenie a szakaszt, többnapos túrára kell készülnie.

A túra útvonalán fekvő településeken könnyen találhatunk szállást. Kulcsos ház, fogadó, panzió is rendelkezésünkre áll, persze nem árt előre gondoskodni szállásunkról, a kellemetlenségek elkerülése miatt, de természetesen lehet sátorozni is a szakasz során, több sátorozásra csábító terület mellett is elhaladunk. A túra teljesítésére szánt hivatalos szintidő csaknem tizenhét óra, ezért leggyakrabban háromnaposra tervezik a teljesítését. Így három nagyjából egyenlő részre osztva a távot, kellemes túrázás mellett még a túra útvonalának környékére eső látnivalók felfedezésére is marad időnk és energiánk.

A zirci arborétum

Zircről folytatjuk tovább utunkat, ahol a vasútállomáson szerezhetjük be a túrát indító pecsétet. Kanyargós, fokozatosan emelkedő úton haladva elérjük Nagyesztergárt. A települést elhagyva utunk a Gaja völgybe vezet. A túra első szakaszán több alkalommal keresztezzük a Gaja patakot, egyes részek pedig a folyással párhuzamosan vezetnek. A patak a Kelet-Bakony legjelentősebb vízfolyása, az előbb említett Nagyesztergár mellett ered, majd több vízzel való egyesülés után a Dunába folyik.

A Gaja-szurdok

A völgyből egy domboldalra vezetnek a jelzések, majd a Cser-hát mellett haladva, elérjük a túra első pecsételő helyét, Bakonynánát. A jelzések nem vezetnek be a faluba, viszont a pecsételés miatt be kell térnünk az ott található presszóba. A faluból visszatérve a jelzésekhez a túra talán legszebb szakaszához, a Gaja-szurdokhoz érkezünk. A szurdokvölgy bejáratától hangulatos, jól kiépített gyalogút vezet tovább. Egy kis erdei pihenőtől kitérőt tehetünk a kék barlang jelzést követve. A jelzés a Római fürdő irányába vezet, ami tulajdonképpen a Gaja patak sziklákkal övezett, összeszűkülő része. A kis vízesések, csobogók csodálatos látványt nyújtanak.

Visszatérve a kék jelzésre egy emelkedő után láthatóvá válik a Tési-fennsik, majd visszatérünk újra a völgybe, ahonnan ismét lehetőségünk van kitérőt tenni: a kék kör jelzés a Vadalmás-forráshoz vezet. Innen nagyjából öt kilométeres út vár ránk Jásdig, ahol a központban lévő kocsmánál pecsételhetünk. ( A túra útvonala Jásdot sem érinti, kitérőt kell tennünk). Akár nagyobb pihenőt is tehetünk itt, hiszen a Tésre vezető út igen meredek, jó egyórás hegymászást követően érjük csak el Tést. Ismét pecsételnünk kell, majd Csőszpuszta felé kell tovább haladnunk.

A Tési-fennsík

Mielőtt azonban elhagynánk a falut érdemes felkeresni a kék jelzésektől nagyjából egy kilométerre lévő tési malmokat. A Táncsics utca végén található két malom országosan védett műemlék. Az 1840-ben, illetve 1924-ben épített malmokat szépen felújították, szerkezetük a mai napig működőképes. Régebben igen nagy forgalmat bonyolítottak le, a nagyobb malom (Helt) napi négy mázsa, a kisebbik napi két mázsa őrleményt volt képes előállítani. A molnárok fizetsége minden száz kiló őrleményből nyolc kiló volt.

Szélmalmok Tés mellett

Folytatva utunkat, rövid időn belül elérjük Csőszpusztát, ahol az Alba Regia barlangkutató állomást kell keresnünk egy újabb pecsétért. A barlang a Tési-fennsíkon található, feltárása 1975-ben kezdődött és az óta folyamatosan tart. Jelenleg 3600 méteres szakasza ismert, mélysége 200 méter. Látogatni csak engedéllyel, szervezett keretek között lehetséges.

Csőszpusztáról mintegy hét kilométert kell megtennünk Kisgyónig, az újabb pecsételő helyig. Útközben érintjük az Erdei szentélyt, valamint a bányász-emlékművet, ami a háborúban elhurcolt három bányásznak állít emléket. Kisgyónon a Természetbarát telepet kell keresnünk, ahol akár hosszabb pihenőt is tudunk tartani. Kulcsos ház, büfé, sátorozási lehetőség várja a fáradt utazókat.

A pihenő után (akár másnap) Bakonykútra indulunk. A 11 kilométeres út nagy része a Burok-völgy peremén halad. A faluban, a buszmegállónál elhelyezett pecsétet használhatjuk, illetve a túra útvonala mellé épített szép csobogónál frissíthetjük fel magunkat. Innen viszonylag egyhangú, először erdőkkel övezett, majd egy fennsíkon keresztülhaladó út vezet a Fehérvárcsurgói-víztározóhoz. A tározót 1971-ben létesítették átlagos (telítettségtől függő) mélysége 2-2,5 méter. A tó körül rendezett üdülőövezet alakult ki. Nem csak kedvelt fürdőző hely, de igen jó horgászvíz is. A kék jelzések egy hosszabb szakaszon, a tóparti gáton visznek végig. Innen beláthatjuk a tavat és a mögötte emelkedő Vértes vonulatait is. A tó körül a Becsali, illetve a Tó-part büféknél szerezhetünk pecsétet (remélhetőleg az egyiket legalább nyitva találjuk).

A fehérvárcsurgói víztározó

A tóparti üdülőket magunk mögött hagyva a túránkon már többször látott Gaja patak mentén haladunk Bodajk felé. Ezen a szakaszon is végigsétálhatunk a Gaja egy újabb szurdokán, kellemes erdei sétát téve. Egyedül a szurdokból kivezető szakasz igen meredek, aminek a végén a bodajki sípályához jutunk. A fáradságért cserébe a sípálya széléről csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. Gyönyörűen látszik Bodajk, a Móri-árok és a Vértes is. A sípályán, a felvonó oszlopait követve juthatunk le Bodajkra, a Kéktúra kilencedik túrájának végállomására.