Az ország legszebb hegycsúcsai

Magasságukkal ugyan nem veszik fel a versenyt a világ leghíresebb hegycsúcsaival, de vannak olyan karakteresek  mint nevesebb testvéreik. Összegyűjtöttük az ország legszebb hegyeit a Szársomlyótól a Füzéri várig.

A Szársomlyó

A 442 méter magas kopár Szársomlyó 1944 óta védett terület, több ritka állat- és növényfaj él itt. A hegyen őshonos például a tarajos sikló, a zöld gyík és itt található meg egyedül Magyarországon előforduló, a régi kétforintosok hátoldalán látható magyar kikerics, amely az első védett növény volt az országban. A hegyre önálló túra keretében nem lehet felmenni, viszont minden nap 10 órától vezetett kirándulások indulnak a nagyharsányi szoborparkból, a felnőtteknek 700, a gyerekeknek 350 forintos áron.

Hegyesd

Hegyesd

A település, a határában lévő 281 m magas kúp alakú kialudt vulkánról, Hegyes hegyről kapta a nevét. A tanúhegyen álló Hegyesdi várat 1282-ben említették meg először a veszprémi káptalan irataiban. Ebben az időben a Gyulaffy-család élt a várban. A királyi végvár jelentősége szerényebb volt a közelben lévő erősségeknél, de ennek ellenére török kézre került 1561-ben. A török uralom nem tartott sokáig, mert egy év múlva a szomszédos Csobánc ura, Gyulaffy László párbajban szerezte vissza a törököktől. A sorozatos harcokban a vár erősen megrongálódott, fokozatosan vesztett hadászati jelentőségéből és lassan pusztulásnak indult. Az egykori várból már csak kerek tornyának alapját láthatjuk. A faluból sárga turistajelzés mutatja az utat a várhoz, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Tapolcai-medencére.

Regéc

Regéc

A regéci várrom a parányi és hangulatos Mogyoróska falu fölötti várhegyen található. Magát a várat már az 1222-es Aranybulla is megemlíti: "Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a végekben." II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveinek egy részét, - ötéves koráig - itt tanult meg vívni, lovagolni és itt vezették be a latin nyelv rejtelmeibe.

A várhegy 624 m magas - vulkanikus eredetű -, a vár pedig egy sziklaszirten épült. Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A korábban épült, de a köztudatban Rákóczi-várként ismert vár a Rákócziak idején élte fénykorát. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták. Berendezéseinek megmaradt darabjai a sárospataki vármúzeumban tekinthetők meg.

A regéci várromhoz vezető meredek utat egy jó erőben lévő felnőtt egy-másfél óra alatt megteheti, de ha gyerekekkel indulnánk, a nehéz a terep miatt könnyen megeshet, hogy vissza kell fordulnunk.

Gulács

Gulács (balra)

A 393 méter magas Gulács a- a hegy neve egyébként az ómagyar gula szóból ered - a Tapolcai-medence egyik tanúhegye, a medence más tanúhegyeihez hasonlóan ez is vulkanikus eredetű, bazaltból épül fel. A hegy lejtőin, hasonlóan a környék többi hegyéhez a római idők óta virágzó szőlőtermesztés folyik A hegy nyugati oldalán található Nemesgulács falu és a hegy oldalában halad el az országos kéktúra útvonala is.

Füzér

Füzér vára

A füzéri vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került, Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.

A fénykor ekkor kezdődött, a Perényiek ugyanis a XV-XVI. században jelentős építkezésekbe fogtak. A vár jelentősége a mohácsi csatavesztés idején erősödött meg, hiszen Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem - Szerémi György szavait idézve "Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen" -, s legalább egy évig ott rejtegette.

A XVI. században a Báthoriak kezébe került, majd a Nádasdy-család birtokolta, majd Bónis Ferenc kezére jutott. Ám miután a tulajdonos részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben 1670-ben elkobozták a füzéri várat. Mivel hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. A vár ettől kezdve romos, minden szerepe megszűnt, falainak leomló, illetve tudatosan ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak.

A vár régészeti kutatása 1977-ben kezdődött, irányítói Juan Cabello és Feld István (Országos Műemléki Felügyelőség) voltak. Mivel a feltárást nem követte a falak konzerválása, a munka néhány hét után megfeneklett. A munka csak az elengedhetetlenül szükséges teherfelvonó megépítése után, 1992-ben indulhatott újra, immár Simon Zoltán (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) vezetésével.