Újjáépíthetik az afganisztáni Buddha-szobrokat

Helyreállíthatják a tíz évvel ezelőtt a tálibok által lerombolt bámijáni Buddha-szobrok egyikét Afganisztánban. A hatalmas szobrokat vallási okokból robbantották fel, és a több ezer darab ma raktárakban várja sorsát.

A bámijáni Buddha-szobrok 1500 éven keresztül őrködtek a szomszédos völgy felett Afganisztán középső részén, míg 10 évvel ezelőtt a tálib rezsim úgy döntött, hogy elpusztít minden olyan tárgyi emléket, amely az iszlám elterjedését megelőző időszakból származik.

Az UNESCO szerdán kezdődött párizsi tanácskozásán a kutatók egy olyan hosszú távú terven dolgoznak, amely segítene megőrizni a Bámiján-völgy kulturális örökségeit, köztük a darabokban lévő szobrok maradványait.

Bár az ENSZ szervezete eredetileg nem tervezi, hogy helyreállítja a szobrokat, egy német kutató szerint a kisebbik, női alakot ábrázoló szobrot rekonstruálni lehetne az eredeti darabok és új kiegészítések felhasználásával. A szobrok mintegy ötezer kisebb-nagyobb darabja több különböző raktárban vár sorsára.

A helyreállítási munkálatokhoz előbb fel kellene építeni egy kisebb üzemet a Bámiján-völgyben, ellenkező esetben közel 1400 kődarabot - némelyikük 2 tonnát nyom - kellene Németországba szállítani, hogy ott végezzék el rajtuk az állagmegóvó munkálatokat - mondta a CNN-nek Erwin Emmerling, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora.

A szobrok számos természeti katasztrófát és hódítást túléltek az évszázadok során, de 2001 márciusában tálib harcosok robbanóanyaggal és tankokkal több hét alatt porig rombolták a szobrokat. A nagyobbik szobor 55, a kisebbik 38 méter magas volt.

A müncheni egyetem kutatói elemezték a szobrok maradványait, és megállapították, hogy a homokkő faragványok egykor ragyogó kék, rózsaszín, narancs és vörös színekben pompáztak. Az évszázadok során több alkalommal is újrafestették őket, vélhetően a festés halványodása miatt.

A bámijáni Buddha-szobrokat több európai állam támogatása mellett az UNESCO a világörökség részévé választotta.