Várak és templomok az ország legszebb épületei között

Ön szerint melyik Magyarország legszebb épülete? Az esztergomi Bazilika, a jáki templom, netán a sárospataki vár? Újraindul az [origo] honismereti játéka, a Csillagtúra, amelyben az ország épített örökségeit mutatjuk olvasóink javaslatai alapján. A játék előtt két részben röviden bemutatjuk az első kör tizenhat helyszínét.

Hamarosan indul Csillagtúra nevű játékunk második fordulója, amelyben a természeti látnivalók után arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink szerint melyek a legszebb épületek Magyarországon. A beérkezett olvasói javaslatok alapján az épületeket négy kategóriára bontottuk: kastélyok és várak, egyházi épületek, középületek. A negyedik kategória, az "én kis falum" névre hallgat, ide azokat, a többnyire kisebb falvakban megtalálható gyöngyszemeket várjuk, amelyek rejtve vannak a nagyközönség előtt, de feltétlenül érdemesek arra, hogy egy hétvégi kirándulás keretében felkeressük őket.

A játék első körében a négy kategóriában összesen 16 építményt mutatunk be, ezek közül választhatják ki olvasóink az általuk legszebbnek ítélt hét épületet. A szavazással párhuzamosan várjuk azokat az épületeket, amelyeket olvasóink szépnek és különlegesnek találnak. Ezen javaslatokból választunk ki újabb hetet és a játék végén 14 épület közül választhatják ki olvasóink az ország hét legszebbjét. A játék április elején indul. A négy kategóriából most a várakat és kastélyokat, illetve az egyházi építményeket mutatjuk be.

A füzéri vár

Füzér építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került, Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.

A fénykor ekkor kezdődött, a Perényiek ugyanis a XV-XVI. században jelentős építkezésekbe fogtak. A vár jelentősége a mohácsi csatavesztés idején erősödött meg, hiszen Perényi Péter mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem - Szerémi György szavait idézve "Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen" -, s legalább egy évig ott rejtegette.

A XVI. században a Báthoriak kezébe került, majd a Nádasdy-család birtokolta, később Bónis Ferenc kezére jutott. Ám miután a tulajdonos részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, 1670-ben elkobozták a füzéri várat. Mivel hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. A vár ettől kezdve romos, minden szerepe megszűnt, falainak leomló, illetve tudatosan ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak.

Sárospataki vár

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. Az építő középkori városközpontot bástyás várfalövvel vette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a belső várat, amely rombusz alaprajzú reneszánsz lakótorony volt. A várat Perényi Gábor országbíró fejezte be teljesen, 1563-ban.

A várat az évszázadok során több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család.

A vár folyamatosan bővült, több alkalommal is új bástyákat, emeleteket építettek, és 1647-ben készült el a vár egyik legszebb része, a Lorántffy-loggia.

Sárospatak több híres történelmi eseményből is kivette a részét: itt robbant ki a Wesselényi-féle összeesküvés 1670-ben ,és I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget. II. Rákóczi Ferenc 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést.

Nádasdy-kastély, Nádasdladány

A Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik. A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható. A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki.

A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos, családias szellem jellemezte a Nádasdy-családot. Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol az elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységét bizonyító dokumentumokat is őrizték. A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van.

Andrássy-kastély, Tiszadob

A soktornyos, neogótikus-romantikus kastély Alpár Ignác tervei alapján épült 1880-1885 között. Az épület a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek.

A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemlék kastély is. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.

Esztergomi Bazilika

Leghíresebb látnivalója a város fölé magasodó bazilika, mely az ország első számú temploma. Az 1856-ban felépült klasszicista bazilika az ország legnagyobb temploma, amelynek felszentelésére írta Esztergomi miséjét Liszt Ferenc. A Mária mennybemenetelének szentelt templom büszkesége a korábbi Szent-Adalbert dombról megőrzött 16. századi Bakócz-kápolna, valamint a kincstárban látható páratlan egyházi ötvös- és textilművészeti gyűjtemény. A bazilika mellett áll a Szent István megkoronázására emlékező monumentális szobor, Melocco Miklós alkotása. A műalkotástól remek kilátás nyílik a Dunára. Innen könnyen eljuthatunk a domb alatt meghúzódó városrészhez, kanyargó macskaköves utcák és csodás kilátás közepette a híres Keresztény Múzeumnál találjuk magunkat, ahol a keresztény festészet és ikonográfia gyűjteménye fogadja a látogatót.

Jáki templom

A templom a magyarországi román stílusú építészet legismertebb emléke, a hazai monostori építészet egyedülálló épségben fennmaradt példája. Az egykori jáki bencés apátság bazilikáját 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére. A bazilikát az évszázadok során többször átépítették, amit az építményen látható szabálytalanságok jeleznek.

A jáki templom története viharos: tűzvész, hatalmas vihar pusztította, és az oszmán hadsereg is súlyosan megrongálta, ezért több alkalommal is helyre kellett állítani. Az utolsó ilyen beavatkozás a 20. század elején volt. Az 1896-tól 1904-ig tartó munkálatokat Schulek Frigyes tervei alapján végezték el.

Érdekesség, hogy a bazilikával szemben egy kis kápolna is áll, ez volt a település középkori temploma, ugyanis a kolostor bazilikája nem szolgálhatott plébániaként. A jáki templom leghíresebb része normann motívumokkal díszített, többszörösen tagolt bejárat, amelynek másolata a Vajdahunyad-várban is látható.

A bélapátfalvi ciszterci kolostor

A Bélkő-hegy lábánál található az ország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. Nyugati, főhomlokzatán nyílik a nagyméretű, bélletes kapu a főhajón, fölötte található a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon.

Gázi Kászim pasa dzsámija

Gázi Kászim pasa dzsámija a hazai török iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. A dzsámi 1543 és 1546 között épült a pasa megrendelésére. Mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma a katolikus templomként működik.