Görögországban a turizmuson múlhat minden

Görögországban teljes országrészek függnek kizárólag a külföldiek által a szállodákban, éttermekben és fakultatív kirándulásokon elköltött pénzektől. Az ország virtuális összeomlása óta azonban kevesebb európai turista gondolja úgy, hogy Görögországban kellene eltöltenie szabadságát. A kormány kedvezményekkel próbál segíteni a kulcsfontosságú ágazat vállalkozásain. A legjobban az európai turisták járnak, akik 30 százalékos áresést tapasztalhatnak a görögországi szállodákban.

Az elmúlt hetekben szinte nem volt olyan nap, hogy a gazdasági híradásokban ne szerepelt volna a görög válság vagy az országnak nyújtandó uniós segély. A negatív hírek egyik következménye, hogy csorbult a turisták szemében élő Görögország-kép, amelynek következtében nemcsak a tüntetések helyszínét adó Athénban, hanem a távoli, csendes, nyugodt helyeken is érezhetően kevesebb a külföldi turista.

Évente átlagosan egymillió külföldi érkezik a legnagyobb görög szigetre, Krétára, de az idén ez a szám csak távoli reménynek tűnik. A szálláskiadók a kevés turista miatt nem tudnak előre kalkulálni a teljes szezonra. A turisták többsége csak a nyaralás előtt, az utolsó pillanatban dönt, ha dönt. A kisebb, családi tulajdonban lévő szállodák átlagosan 35-40 százalékos kihasználtsággal üzemelnek, és a személyzet egy részét kényszerszabadságra küldik.

Ezzel egyre több, a vendéglátásból élő dolgozik csak részidőben, vagy egyáltalán nincs állása. Ráadásul a szezoni munkákra az idén nemcsak Albániából, Bulgáriából és Törökországból érkeznek a munkások, hanem Görögország szárazföldi részéről is.

A kevesebb dolgozót alkalmazó szállodákat az emelkedő kiadások is gyötrik. A kormány korábban 19 százalékról 23 százalékra növelte az áfát, a szállodáknak hitelező bankok ugyanakkor a bevételek növelését várják el. Amennyiben a válság és a nyomában járó idegenforgalmi csökkenés elhúzódik, sok családi szálloda kénytelen lesz lehúzni a rolót. Gondot jelent az is, hogy a válság miatt a legtöbb beszállító az eddigi 20 százalék helyett a megrendelés teljes értékét előre kéri, a szállodáknak viszont nincsenek tartalékaik, és mostanában a kereskedelmi bankok sem folyósítanak könnyen hitelt számukra.

Kedvezmények a turistákért

Kréta relatív elszigeteltsége a szárazföldtől jelentősen megdrágítja az onnan behozott árukat az emelkedő szállítási költségek miatt. A turisták által látogatott boltokban irreálisan drágák a felvágottak vagy a sajtok - mondta a Deutsche Wellének egy Krétán nyaraló német turista. Minden, ami helyben terem olcsó. Amit viszont hajóval szállítanak ide, nagyon drága. Egy doboz vaj 3,45 euróba kerül" - tette hozzá. Kréta szigetén egy liter benzin 1,88 euróba kerül, a turizmusból élők átlagos havi jövedelme pedig ezer euró körül van.

A turizmus fontosságával természetesen a görög kormány is tisztában van, ezért különböző kedvezményekkel próbálja segíteni a szektor vállalkozásait, hogy így csábítson minél több külföldit az országba. A görög utazási irodák az idén nyáron a tavalyinál 20-30 százalékkal alacsonyabb áron kínálják útjaikat.

Az idegenforgalom fellendítését szolgálja, hogy míg az áfát általában a már említett, jelenleg érvényben lévő 23 százalékra emelték, a szállodákat később ez alól kivonták. A légitársaságoknak - Athénon kívül - elengedik a repülőtéri adót, és a szállodák is jelentős árengedményeket "vetnek be" turistacsalogatóként. Ezeken kívül törvénybe foglalt kártérítésként a görög állam szállást és ellátást biztosít a turistáknak, akár több napig is, ha munkabeszüntetés, légtérzárlat vagy zavargások miatt az országban rekednek.

Görögországba évente nagyjából 18 millió turista látogat. Az idegenforgalom a gazdaság legfontosabb ágazata, amely a hazai össztermék (GDP) 20 százalékát adja.