Bombázók és vadászgépek is lehetnek a Balatonban

balaton, repülőgép, roncs, II. világháború, 
Magó Károly, a Szolnoki Repülőmúzeum munkatársa egy 1944-ben, a Balaton felett lelőtt német Junkers Ju 88 típusú II. világháborús repülőgép lemezborítását mutatja
Vágólapra másolva!
Az idei nyári szezonban szinte minden héten előkerült egy bomba vagy gránát a Balaton mélyéről. Hangodi László történész szerint a tó medrében azonban II. világháborús bombázók, vadászgépek, felderítőgépek maradványai is hevernek. A szigligeti nádas még ma is egy román Messerschmitt (Bf) Me-109-est rejt a pilótájával együtt.
Vágólapra másolva!

Forrás: MTI/Nagy Lajos
Egy szovjet gyártmányú aknavető gránátot találtak a honvédség búvárai a Balatonban 2005-ben a Tihanyi Jacht Club öbölbejáratánál

Egy Velencei-tóban talált kézigránát nyitotta az idei bombaszezont, és még ugyanabban a hónapban egy működőképes orosz támadógránátot kellett felrobbantani az egyik balatonlellei strandon. Balatonkenesénél egy német gyártmányú, éles "ködgránátot" találtak július elején, a parttól száz méterre. Két nappal később egy a 10,5 centiméter átmérőjű magyar rombológránátot robbantottak fel Siófokon a vízben a tűzszerészek. Ezeken kívül még légibombák és további gránátok is lehetnek még a Balatonban, hiszen a világháborúban több repülési útvonal erre húzódott, és szárazföldi harcok is voltak a környéken, mondta korábban az MTI-nek Horváth Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A Balaton egy nagyon jól kiépített védelmi vonal része volt a második világháborúban. Komoly harcok folytak a Balaton és a Velencei-tó között, amikor a szovjet hadsereg áttörte a védelmi vonalat, valamint 1945-ben az úgynevezett "tavaszi ébredéskor", amikor a németek indítottak hadműveleteket a környéken. Az Olaszországból érkező amerikai bombázók itt fordultak vissza, de a Szilézia felé tartó repülőgépek is gyakran itt engedték ki terhüket, vagy hajtottak végre kényszerbombázást például rossz időjárás vagy sérülés miatt. A szakértő szerint ugyanakkor a háború után megtisztított közeli területekről származó robbanószereket is beledobálhattak a tóba.

Félszáz gép a hullámsírban
"1944 tavasza és1945 áprilisa között kb. 50 repülőgép zuhant a Balatonba, ezek zöme légiharcban sérült meg, másik részük műszaki vagy vezetési hiba, illetve kényszerleszállás miatt landolt a vízben" - mondta Hangodi László történész, muzeológus, akinek egyik kutatási területe a Balaton nyugati medencéjének hadtörténete.

"A magyarországi légiháború során az első Balatonba zuhant gép egy brit kétmotoros Wellington éjszakai bombázó volt 1944. április 4-én"- meséli Hangodi László. A Budapestet támadó repülőgép légvédelmi találatot kapott, és egészen a Balatonig eljutott, Gyenesdiásnál csapódott a sekély vízbe.

A tó medrében bombázók, vadászgépek, felderítőgépek maradványai hevernek, illetve hevertek, de zuhant a tóba fegyver nélküli, kiképzésre használt iskolagép is. A Balatontól kb. 15 km-re található tapolcai repülőtéren ugyanis vadászpilóta-kiképző iskola működött 1941-től 1945-ig. A legnagyobb számban amerikai, szovjet és német gépek zuhantak a Balatonba, de a Magyar Királyi Honvéd Légierő repülői mellett brit és román gépeket is elnyelt a tó.

Forrás: MTI/Mészáros János
Magó Károly, a Szolnoki Repülőmúzeum munkatársa egy 1944-ben, a Balaton felett lelőtt német Junkers Ju 88-as típusú, II. világháborús repülőgép lemezborítását mutatja

Balatonföldvárnál egy német Junkers Ju 88-ast emeltek ki néhány éve, Balatonfürednél egy Szu-3 típusú orosz csatarepülő zuhant a vízbe, 2003-ban pedig egy IL-2-es orosz csatarepülőt szedtek ki Alsóörsön a Balaton partközeli ingoványából. A szovjet gépet 1945. március 23-án lőtte le a német légvédelem, a hadtörténeti adatok szerint ez a gép volt az utolsó, amely a második világháborúban, harc közben a tóba zuhant.

Titkok a mederben
A történész szerint nehéz megbecsülni a tóban nyugvó roncsok számát. Ennek egyik oka az, hogy a szemtanú és túlélő nélküli, éjszakai becsapódásokat senki sem dokumentálta annak idején. A másik ok, hogy a háború után a vízügyi hatóságok sok roncsot kiemeltek vagy legalábbis részben kiemeltek, hogy megtisztítsák a hajózási útvonalakat, és biztonságosabbá tegyék a halászatot és a fürdőzést. A becslést az is nehezíti, hogy egy 200 méternél magasabbról vízbe zuhanó repülőgépből nem sok marad, a vízfelülettel való ütközés hatása olyan, mintha a gép betonra esne.

Hangodi László kutatásai alapján ma is biztosra vehetjük, hogy jó néhány roncsot rejt még a Balaton nyugati medencéje. A szigligeti hajóállomástól 500 méterre déli irányban például egy amerikai gép maradványai nyugodnak az iszapban. "Az esemény, a csak távolról látó, ma már idős szemtanúk visszaemlékezései alapján körvonalazódott, a típust azonban egyelőre nem sikerült meghatározni" - mondja a történész. A közeli nádas pedig egy román Messerschmitt (Bf) Me-109-est rejt a pilótájával együtt, a gépet a Szent György-hegy oldalából lőtte le egy német gépágyús alegység 1944. augusztus 23-án.

Az alacsony vízállás miatt találnak több bombát
Kérdés, hogy miért került elő az idén a szokásosnál is több robbanószerkezet az iszapból. A Somogy Online szerint "Ilyen alacsony vízállás esetén természetes, hogy felbukkannak az évtizedekkel korábban a mederbe süppedt tárgyak... Az idén viszonylag alacsony a vízállás, ami azt jelenti, hogy a fürdőzők bemerészkednek a parttól nagyobb távolságokba is, ahova a korábbiakban nem".

Forrás: MTI/Nagy Lajos
Alsóörsön egy II. világháborús IL-2-es csatarepülő roncs motorját emelték ki 2003-ban


A lapnak nyilatkozó Szilágyi Zsolt, a tűzszerész ezred megbízott parancsnoka szerint az alacsony vízállás miatt a hullámzás ki is moshatja, lemoshatja az iszapot a robbanótestről. "Extrém meleg időjárás esetén jóval több ember fürdik a tóban, tehát jóval nagyobb a megtalálás esélye." A Magyar Honvédség azt kéri a lakosságtól, hogy aki ilyen, robbanószerkezetnek látszó tárgyat talál, ne fogja meg, ne csináljon vele semmit, hanem azonnal értesítse a rendőrséget.