A Balaton leghíresebb szerelmespárjai

2012.08.13. 10:45

Monacói hercegné, bécsi költőnő és ünnepelt színésznő is szerepel a Balatonnál élő, alkotó, illetve innen származó művészek, arisztokraták múzsái között. Balatoni szerelmes történetek következnek, hollywoodi filmekbe illő fordulatokkal.

Forrás: MTI/Lehotka János
Baumberg Gabriella - kései szerelem sok szenvedéssel


A bécsi Szapphó szenvedései

A tapolcai Malom-tó partján a város szülötte, Batsányi János szobrának közelében egy bécsi költőnő, Baumberg Gabriella szobra is helyet kapott. A szerelmük nem ifjúkori fellángolás volt, Batsányi 36 éves, Gabriella pedig 33 éves volt, amikor egy bécsi estélyen megismerkedtek 1799-ben. A nemesi származású nő nemcsak kivételes szépség, hanem tehetséges költőnő is volt, a "bécsi Szapphó" néven is említették.

A börtönviselt Batsányi (akit a Martinovics-mozgalomban való részvétellel vádoltak meg) egy bécsi bankhivatalnál dolgozott akkoriban, és egyáltalán nem számított jó partinak, így a költőnő anyja nem volt elragadtatva a kérőtől. Egy másik, tehetős férfit szánt a lányának, akiről csak annyit tudunk, hogy gazdag volt, és S-sel kezdődött a neve. Gabriella apja, Baumberg Flórián azonban kedvelte Batsányit. Talán ennek is köszönhető, hogy a két költő noha 6 évvel a megismerkedésük után, de mégiscsak egybe kelhetett, igaz csak azután, hogy Batsányi előléptetésének köszönhetően stabil hátteret biztosíthatott a feleségének. Akkor még nem sejthették, hogy csak néhány boldog év vár rájuk.

Forrás: MTI/Simó Endre
Politikai nézetei és versei miatt került börtönbe

Az idill ugyanis nem tartott sokáig, Napóleon 1809-ben bevonult Bécsbe, Batsányi pedig lefordította a kiáltványát. A költő még abban az évben Párizsba költözött, majd a spielbergi börtön és linzi internálás következett. Gabriella még Párizsba és Linzbe is követte férjét, de élete utolsó éveiben már sokat betegeskedett, majd 1839-ben meghalt, Batsányi pedig hat évvel élte túl feleségét.

Badacsonyi hepiend
Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelme is a Balatonhoz köthető, ők egy badacsonyi szüreten találkoztak először. A románc azonban kezdetben nem úgy alakult, ahogy a gyors hódításokhoz szokott földbirtokos és katona Kisfaludy szerette volna, ezért szerelmi bánatában elhatározta, hogy a csatamezőn leli a halálát. (A reménytelennek tűnő udvarlás és a szüret emlékét őrzi a Kesergő Szerelem című versciklusa is.)

A nemes ifjú azonban mindent túlélt, bejárta fél Európát, elkezdett verseket írni, 1800-ban pedig hazaköltözött és végül mégiscsak feleségül vette Rózát, és megírta a Boldog Szerelem című versciklust is. Házasságuk 32 évig tartott, emléküket Badacsony leghíresebb épülete, a Kisfaludy-ház őrzi, Szegedy Róza présháza pedig ma a Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzeumnak ad otthont.
A Rózsakő legendája szintén hozzájuk kapcsolható: állítólag gyakran üldögéltek együtt a kiváló panorámával rendelkező bazaltkövön. Ez pedig éppen elég volt arra, hogy aztán az utókor a követ Rózáról nevezze el, miközben a mai napig úgy tartják, hogy az a szerelmespár, aki háttal a Balatonnak a Rózsakőre ül, még abban az évben házasságot köt.

Egy rangját vesztett hercegnő
Festetics II. Tasziló és Mary-Victoria Douglas-Hamilton monacói hercegné történetében hollywoodi filmbe illő fordulatokból sincs hiány. Tasziló a keszthelyi Helikon kastélyt építtető gróf Festetics György leszármazottja volt, kiváló sportember és vadász hírében állt. Angliai tanulmányútja során ismerte meg Mary Hamilton skót hercegkisasszonyt, és sírig tartó szerelem bontakozott ki közöttük. Házasságkötésről azonban szó sem lehetett, Mary-nek ugyanis olyan kérője akadt, akivel szemben semmi esélye nem volt egy magyar grófnak. Festetics Tasziló házasodási szándékának maga a monacói herceg tett keresztbe, és mivel a frigyet III. Napóleon francia uralkodó is támogatta, így 1869-ben a szülők kényszerítésére Mary Hamilton monacói hercegné lett. Annak ellenére, hogy a menyasszony állítólag a szertartáson is azt mondta, hogy nem akar hozzámenni a herceghez.

Házasságuk így természetesen boldogtalan volt, a közös gyerek sem segített ezen, sőt, a monacói család már abban sem volt biztos, hogy a herceg a gyermek apja. Mary Hamilton aztán egy nap úgy döntött, hogy nem bírja tovább hazugságban élni életét, ezért hátrahagyta a címét és a mesés gazdagságot, majd Festetics Taszilóhoz menekült. A pápai udvar a kényszerházasságot semmissé nyilvánította, és a szerelmes pár 1880-ban végre egybe kelhetett. Az egykori hercegné soha nem bánta meg a döntését, boldogan éltek férjével, aki még a keszthelyi kastélyt is kibővíttette, így már európai uralkodókat és főherceget is megvendégelhettek tágas otthonukban.

Forrás: MTI/Varga György
A keszthelyi Festetics kastély - Monaco helyett

A kokárdával indult minden

Egy másik szerelmes balatoni legenda Jókai Mórhoz és Laborfalvi Rózához köthető, akik 1848. március 15-én, a Bánk Bán előadásán találkoztak először, amikor a színésznő egy kokárdát tűzött az akkor 23 éves író kabátjára. Bár kapcsolatuk nagy botrányt kavart köreikben, még abban az évben összeházasodtak. Jókainak ugyanis nemcsak a családja, de barátai is ellenezték az író és 8 évvel idősebb színésznő kapcsolatát, különösen azért, mert Laborfalvi Rózának akkor már volt egy 12 éves, házasságon kívül született lánya.

Jókaiék ezzel azonban mit sem törődtek, az együtt töltött idő szerelmüket és döntésüket igazolta. Mivel Jókai gyakran töltötte Balatonfüreden a nyarakat, ezért 1867-ben telket is vásárolt maguknak a reformkor idején hatalmas fejlődésnek indult városban, majd ezt követően két évtizeden át minden nyáron leköltözött ide feleségével. A patinás Jókai-villában számos regény és cikk született, az épületben ma emlékmúzeum működik.

Forrás: MTI/Simó Endre
Jókai Mór jól választott

Egy festő és egy ápolónő szerelme a kórházban

Az utolsó Balatonhoz köthető szerelmes történet főszereplője Egry József, a balatoni színek és fények festője, aki 1916-ban a háború okozta sérülése miatt került a badacsonyi hadikórházba. Itt ismerkedett meg az önkéntes ápolónőként dolgozó Pauler Juliskával, akivel aztán két év múlva házasodott össze. A festő otthona innentől kezdve aztán Keszthely, nyáron pedig Badacsonytomaj lett, utóbbi tökéletes helyszín volt a magányt kedvelő művész számára. Alkotásai a badacsonytomaji Egry József Emlékmúzeumban ma is láthatók, még pedig abban a kétszintes műteremlakásban, amely egykor a festőnek és családjának volt az otthona.