Dugig vagyunk fesztiválokkal

A húsvéttal indul a fesztiváldömping Magyarországon. De vajon a fesztivál-e az egyetlen műfaj, amellyel Budapesten kívülre lehet csábítani a tömegeket? Szükség van a háromezer-hatszáztizenötödik fesztiválra, vagy van más módja is vonzóvá tenni a magyar vidéket? Négy szakembert kérdeztünk, akik szerint nem kell több fesztivál, ellenben érdemes az apró helyi jellegzetességekre koncentrálni, és komolyan venni a marketinget. Az emberek ma már sokkal inkább keresik az élményeket, mint a szép helyeket, Magyarországot pedig nem kell újragondolni, ám érdemes tudomásul venni, hogy nem fog mindenki a turizmusból megélni.

"Nő nem marad szárazon" - ez a szlogen olvasható azon a plakáton, amelyen kék háttér előtt egy nagy adag víz zúdul egy népviseletbe öltözött, fellibbenő alsószoknyás nőre. A hollókői húsvéti fesztivál idei reklámkampánya figyelemfelkeltő, de megosztó is egyben. A budapesti metróban tartott gyors körkérdésünkben volt, aki túl erősnek tartotta az erotikus áthallást, volt, aki szerint pont jó, hogy ilyen bevállalós.

"Hollókő esetében érdekes dolog zajlott: a hagyományos hollókői húsvétot új elemekkel egészítették ki a szervezők, nagyon figyelve arra, hogy megmaradjon a hagyományos jelleg, de a programok frissek, fiatalosak, vonzóak legyenek" - magyarázza Méhész Zsuzsa turisztikai- és marketing-tanácsadó. "Új módon álltak hozzá a marketinghez, a vizuális részt pedig Magyarország egyik kiváló grafikusára hagyták, vagyis nem bíztak semmit a véletlenre" - folytatja Méhész Zsuzsa, aki külsősként segítette a projektet.

Hollókő húsvétkor

Szerinte a fesztiválszervezőknek szerencséjük is volt, mert a település vezetése és a turisztikai menedzser együtt tud működni. "Mindketten frissek, fiatalok, energikusak, és hisznek abban, amit csinálnak. Ahol ez nincs meg, ahol a széthúzás és/vagy politikai játszmák az alap, ott semmi jó nem várható" - hangzik ítélete.

Kis sziget ez a reklámkampány a vidék hagyományainak újraértelmezésében vagy egy új turisztikai szemlélet kialakulását, netán közelgő paradigmaváltást jelez? Az általános helyzet feltérképezéséhez turisztikai szakembereket és a vidéki turizmusban érintett embereket kérdeztünk. Válaszaik alapján akár kijelenthetjük, az akarat mindenképpen megvan a szemléletváltásra.

"A főnöknek ez a szín tetszik"

"Piciben, alulról indulva lehet jó minőséget elérni, nem feltétlen országmarketinggel kell kezdeni a munkát" - állítja Rókusfalvy Pál, aki fesztiválszervezői-igazgatói és borászi minőségében vesz részt az Etyeki Piknik szervezésében. Megszólalóink egyetértenek abban, hogy a jó ötletek gyakran jönnek alulról, a megvalósítást viszont már érdemes hozzáértő emberekre bízni. Méhész Zsuzsa ennek szemléltetésére könnyen átérezhető példát hoz: "Lényeges, hogy a marketing ne irodai kreatív szakkör legyen, hanem megbecsült terület, a megfelelő stratégiai marketinges szakértővel. A homlokra csapós, 'vacsora közben jutott eszembe' vagy a 'főnöknek ez a szín tetszik' és egyéb önmegvalósító ötletektől isten óvjon!". "Jó lenne, ha a szolgáltatók, önkormányzatok és turisztikai szervezetek elfogadnák, hogy a stratégiai marketing több annál, mint amit az értékesítőlányok kreatív pillanatukban össze tudnak dobni."

Az Abaúj Piac blikkfangos plakátja

Czakó Mónika egyfelől sikeres pálinkaházat üzemeltet Boldogkőváralján, Borsodban, másfelől a környék fellendítésén munkálkodik korábban szokatlan eszközökkel. Nagyon fontosnak tartja a lokális gondolkodást, a közvetlen környezetre való odafigyelést: saját vállalkozásuk mellett ezért gasztronómiai eseményeket is szervez. Megnyitották, és minden hónap negyedik vasárnapján tartják az Abaúj Piacot a helyi ős- és kistermelők számára, amely egyfelől értékesítési lehetőség nekik, másfelől kellemes vasárnapi időtöltési lehetőség a látogatók számára, kulturális és ismeretterjesztő programokkal. "Hisszük, hogy tennünk kell azért a környezetért, ahol élünk" - hangzik Mónika jelmondata.

Nem kell újragondolni Magyarországot

A vidék újravirágoztatásához megszólalóink szerint bőven elegendők a fentihez hasonló kis lépések, nem kell feltalálni a spanyolviaszt. "Sokszor megváltoztatni akarjuk a rólunk kialakult képet, nem csak formálni - pedig a vidéki Magyarországhoz egy turista számára például a gasztronómia és mondjuk a ló is jobban társul, mint a gyógymedencék" - véli Vig Tamás turisztikai tanácsadó, szakértő, TDM-tanácsadó.

Elég lenne egy kevés módosítás, hogy egy poros helyszínből ismét vonzó célpont legyen. Példaként a Hortobágy és az Őrség esetében az élményeket adó öko- és aktívturizmus fejlesztését említi, ami ráadásul már európai elismeréseket is hozott. Egy jól kigondolt hangsúlyváltás pedig szerinte akár még nagyobb sikereket is eredményezhet.

Ez történt például Etyeken, amikor a község a jól bejáratott, nagy tömegeket vonzó és látszólag remekül működő két fesztiválját újragondolta, és szakított a fesztiváljelleggel. "Mi akkor engedtük el a Pincefesztivált és a Kezes-lábost, amikor az alapfilozófiát láttuk veszélyben, amikor úgy éreztük, hogy népünnepély lesz egy családias hangulatú, egyediségeken alapuló, de mégis profin szervezett rendezvényből. Aki brandet épít, az le is tudja tenni azt időben, ha érzi az új brand születését" - magyarázza Rókusfalvy Pál.

Egy 2007-es kép az etyeki Kezes-lábos fesztiválról

Merjünk kicsik lenni!

A legtöbben szerinte akkor tévednek, amikor legfőbb célként a nagy tömegek elérését jelölik ki, és nem a helyi adottságokon alapuló minőségi turizmus fejlesztését. "Az olasz, osztrák, német, spanyol mintákat nézve látható, hogy a regionalitásnak mekkora ereje és lehetősége van" - mondja Rókusfalvy.

"És nemcsak a nyomtatott prospektusok világának van vége, hanem a fesztiválfetisizmusnak is" - toldja meg Méhész Zsuzsa egy forradalmi hangulatú kijelentéssel. Viszont, ha nem akarjuk létrehozni a tavasszal induló fesztiválszezon 6176-ik eseményét, mit javasolnak helyette? Érdemes például ráerősíteni a helyszínen már amúgy is meglévő témákra - állítják a megszólalók.

"Mindenhol van érték. Ahol azt hisszük, hogy nincs jó adottság, ott is van, csak nem látjuk meg elsőre, mert többnyire az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy kellene egy fesztivál" - magyarázza Rókusfalvy Pál. "Ebben az esetben most azt mondanám, hogy merjünk kicsik lenni!"

Olyan szolgáltatás vagy attrakció nem létezik, amely mindenkit elfér - szögezik le megszólalóink, hozzátéve, hogy nem is kell mindenkinek tetszeni. Ellenben mindenütt meg lehet találni a vonzó elemeket.

Panyola a pálinkájáról és fesztiváljáról is ismert

"Nagyon szeretem Panyola példáját emlegetni, amely egy árvíz után újjáépült, hátrányos helyzetű település" - mondja Méhész Zsuzsa, aki évekkel ezelőtt költözött oda Budapestről családjával. "Van egy pálinkafőzdéje. Na bumm, erre még nem lehet alapozni. De az ott élők feltérképezték és újraértelmezték a környék vonzerővel rendelkező elemeit: érintetlen a környezet, hihetetlen csend és harmónia, van három folyó, fényszennyezés-mentes az esti égbolt, elképesztő a helyi vendégszeretet és karakteres a gasztronómia" - mondja. Szerinte mindenhol van vonzó elem, csak meg kell keresni, ehhez pedig sokszor be kell vonni külső tanácsadót, mert aki benne él, sok esetben nem veszi észre, mivel már megszokta.

Legyen öko- és gasztroturizmus

Ami pedig a nagy, átfogó témákat illeti, Vig Tamás szerint segítene, ha sokkal szélesebb értelmezésben kezelnénk az egészségturizmus fogalmát: a vízen kívül az aktív-, az öko-, a gasztroturizmus, a gyógynövények felhasználása vagy akár a vallási turizmus megerősítése több olyan célcsoportot érhetne el akár az ország határain túl is, amely nem ismeri Magyarországot. Az egészségturizmus mindenek fölé helyezésében ugyanakkor lát egy kis bökkenőt: "Magyarország esetében az egészségturizmus kiemelt promóciója azért nem túl hiteles, mert az ideutazó idősebb turisták a fürdőkben vagy a gyógyturisztikai szolgáltatóknál a nem igazán fitt magyar kortársaikkal találkoznak - ami nyilván kérdéseket ébreszt bennük" - említ egy külföldiektől valóban gyakran hallható furcsaságot.

Összegzésként kijelenti: "A belföldi turizmusban pillanatnyilag a meglévő utazók megtartása is szép kihívás, nemhogy új szegmensek bevonása". Ezt pedig egyszerű statisztikával támasztja alá: Magyarország 2012-ben nagyságrendileg annyi vendégéjszakát tudott felmutatni, mint a rendszerváltáskor.

Ma már nem a látványt, hanem az élményt keresik

Nemcsak a témák változnak, hanem az igények is. Az emberek másképp utaznak, mint akár 10-15 éve. A nyilatkozók szerint az utazóknak jelenleg két csoportja van: az egyik meg szeretne nézni valamit, a másik át szeretne élni valamit, és míg az előbbi csoport zsugorodik - vagyis egyre kevésbé kelnek útra a látványosságok miatt -, az utóbbi növekszik, azaz a turisták egyre inkább az élményt keresik. "Bármit megnézhetünk, és a Retina képernyőn sokszor jobb a kép, mint élőben. De átélni már nem megy ilyen könnyen" - magyarázza Méhész Zsuzsa.

Boldogkőváralján a középkori vár önmagában már nem elég, élményekre van szükség

Czakó Mónika az átalakuló kirándulási szokások szemléltetésére a Boldogkőváralján található középkori vár példáját hozza: régebben szerinte elég volt a vár puszta létezése, és özönlöttek a látogatók, végigjárták a kőlépcsőket, a szobákat, a tömlöcöt, és megelégedtek azzal a pár sorral, amelyet a falon lévő tábláról olvastak. Ez már nem elég: "Ma igényes, tartalmas, autentikus és informatív célpontokat keresnek a vendégek. Ma nem kívülről akarnak az emberek dolgokat szemlélni, hanem kipróbálni, megtapasztalni, részesévé válni" - mondja. Ebből pedig az következik, hogy sokkal kevésbé a célpontot, mint inkább a több célpontból összerakott, komplex programot, szolgáltatást keresik - folytatja. "Valaki rakja össze, szervezze le a pihenést, hogy ők valóban csak a kikapcsolódásra tudjanak koncentrálni."