Elkészült Magyarország egyik legvadregényesebb kisvasútja

2015.11.24. 12:50

Napelemes vonatok is járnak majd az erdei útvonalon.

Megtörtént a műszaki átadása annak a hétkilométeres vasúti pályának, amely Márianosztrát köti össze a nagybörzsönyi Nagyirtáspusztával. A Szob és Nagybörzsöny közötti kisvasút harmadik, hiányzó szakaszának megépítésével Magyarország egyik legvadregényesebb vonalvezetésű, magashegyi hangulatú erdei vasútja kezdheti meg működését hamarosan.

Egy mozdony az elkészült kisvasút műszaki átadásán Márianosztra közelébenForrás: MTI/Komka Péter

Az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában kiegészítették és megerősítették a vasúti pálya földművét, elkészültek a vízelvezetést biztosító műtárgyak, az új ágyazati kőrétegre új sínpár került. A megállóhelyeken akadálymentes peronok épültek. A 2016 májusában várható üzemkezdetre elkészülnek a vasút kiszolgáló épületei Márianosztrán és Nagyirtáspusztán.

Az újjáépített kisvasút épülő állomása Nagyirtáspuszta közelébenForrás: MTI/Komka Péter

A turisták szállításához új, napelemmel hajtott önjáró vasúti kocsikat és egy motorkocsit is beszereznek. A beruházás nemcsak színesíti a Börzsöny turisztikai kínálatát, hanem lehetővé teszi a régió belső területeinek környezetbarát megközelítését is.

Ipartörténeti műemlék is

A jelenleg üzemelő két kisvasút összekötésével Magyarország leghosszabb fővonalú hegyvidéki kisvasútja jön létre, amit nemcsak a kisvasút barátok vártak régóta már. Az egyedülálló tájképi értékeken kívül kiemelendő jelentőségű, hogy a hazánkban utolsóként fennmaradt, Kisirtás és Nagyirtás közötti csúcsfordítós (Z nyomvonalú, részben tolt menettel bejárható) vonalrész országos jelentőségű ipartörténeti műemlék.

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.

A projektet 600 millió forintos uniós támogatásból valósítja meg az Ipoly Erdő Zrt. A célra elnyert kiemelt pályázat támogatását az erdőgazdaság a saját forrásaival egészíti ki.

Forrás: MTI/Komka Péter
A Szob-Nagybörzsöny kisvasút története
A nagybörzsönyi vasút 1908-ban Ipolypásztó és Nagybörzsöny között, 600 mm-es nyomtávval épült, az Esztergomi Érsekség gazdasági vasútjának, a faanyag nagyvasútra juttatása érdekében. A vonalat Kisirtásig továbbfejlesztették, majd beszállítási célú szárnyvonalakkal látták el.

A szobi vasút 1912-ben épült, Szob és a Márianosztrai Kőbánya között, a kőbányában kitermelt andezit szállítására. Trianon után a nagybörzsönyi hálózat nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért a két vasutat összekötő vonalat építettek. A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordító-pár építésével, Nagyirtás és a Bezina-völgy között merész hajtűkanyarokkal küzdöttek le.

1945-ben állami üzemeltetésbe került a hálózat. 1975-ben megszűnt a forgalom Szob és Nagyirtás között, a két vasút elszakadt egymástól. 1992-ben a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész működése is megszűnt. 1996-tól a térség önkormányzatai lépéseket tettek a Szob-Nagybörzsöny kisvasút turisztikai célú helyreállítása érdekében. 2002 őszén került sor a Nagybörzsöny-Nagyirtás szakasz, 2008 telén pedig a helyreállított Szob-Márianosztra vonalszakasz átadására.

A Börzsöny és Cserhát további kirándulóhelyeiről és szálláshelyeiről itt tájékozódhatnak az érdeklődők.

További képek az átadott vasúti szakaszról:

Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK