Egyesek szerint giccs, mások szerint műremek

2016.08.18. 07:00

A székesfehérvári épület valójában nem is vár, inkább egy rendkívül elhivatott szobrász-építész kőbe álmodott életműve. Bár első pillantásra, főként fotókat szemlélve, kissé eklektikus benyomást kelt, ha odamegyünk, és körbejárjuk, egyszerűen rabul ejti az embert. Talán azért, mert minden rejtett zugban akad valami meglepetés.

Már önmagában az sem mindennapi, hogy a soproni Taródi-várhoz hasonlóan a Bory-vár is a 20. században épült. De míg az előbbi valóban csak egy nagy halom egymásra hordott kő, utóbbin és környezetén bőven akad néznivaló: tornyok, teraszok, átjárók, kupolák, korlátok, lépcsők, díszkutak, medencék, festmények, mozaikok, domborművek, megszámlálhatatlan, a legváltozatosabb technikákkal készült szobor, és mindezek burjánzó, színes növénykavalkáddal körülölelve.

A soproni Taródy-várhoz hasonlóan a Bory-vár is a 20. században épültForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Negyven éven át épült

A vár megálmodója – az 1879-ben született Bory Jenő – maga is szobrászművész volt, emellett építészmérnök, és tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, valamint a Műegyetemen. Az épület minden kis részlete az ő fejéből pattant ki, szándéka szerint a művészetet és a hitvesi szeretetet szimbolizálva.

1923-tól kezdve negyven nyáron keresztül építette a várat. Folyamatosan bővítette, díszítette, mindenféle előzetes koncepció nélkül, még csak terveket sem rajzolt, mindent a helyszínen alakított ki. Ő vezette az építkezést, és nem átallotta a saját keze munkáját is beleadni. „Nem is lesz készen sohasem!” – állította, hozzátéve, hogy a ház, amelyet ő inkább szobornak tekintett, a „munka örömének paradicsoma” számára.

Bory Jenő 1923-tól kezdve negyven nyáron keresztül építette a váratForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Eleinte a helybelieken és Bory közvetlen környezetén kívül senki sem tudott az épület létezéséről. Csak 1934-ben vált országosan ismertté, amikor megnyitotta a kapuit a látogatók előtt. Akkoriban még különösebb élmény lehetett a várlátogatás, hiszen a tulajdonos maga kalauzolta körbe az érdeklődőket. Megosztotta személyes történeteit a művekről, létrehozásuk körülményeiről, és elmesélte a hozzájuk fűződő, általa kitalált legendákat.

Minden négyzetméteren meglepetés vár

Ha belépünk a kapun, érdemes szemügyre venni a vár itt álló makettjét. A látogatás során ugyanis valószínűleg nem fogjuk ennyire világosan érzékelni az épület kiterjedését, koncepcióját. Ez persze egyáltalán nem baj, pont ettől izgalmas a folyosókon, teraszokon mászkálni. Sosem tudhatjuk, hol fogunk kilyukadni, milyen meglepetések várnak ránk a következő sarkon.

Anno maga az építő kalauzolta körbe a látogatókatForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az egyik lépcsőn felgyalogolva például mozaikból kirakott feliratot találunk a talpunk alatt: „a kövek beszélnek”. Talán ez a rövid mondat jellemzi legjobban az építmény szellemiségét. Egyébként nemcsak a Bory család alkotásait vehetjük szemügyre, többek között Székely Bertalan, Stróbl Alajos és Fadrusz János munkáival is találkozhatunk.

A vár egyik legrégebbi eleme a díszkút, amely már 1913-ban itt állt. A fehér porcelánmozaik borítású medencét a tartóoszloppal esküvői képekbe is szívesen belekomponálják, ezt a látogatásunk során is megtapasztaltuk.

Az épület a kazamatától a kilátótornyokig harminc méter magas, és harminc helyiség található benne. Ezek közül csak a műterem látogatható, ahol szobor- és képkiállítás várja a látogatókat. Az épület egyik leghangulatosabb része a százoszlopos udvar, ahol a körbefutó folyosókon történelmi szoborgaléria fogad 43 alakkal, köztük Álmos vezérrel és Tinódi Lantos Sebestyénnel.

Az épület egyik leghangulatosabb része a százoszlopos udvarForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Giccs vagy műremek?

A korabeli sajtó megosztóan nyilatkozott az épületről. Sokakat lenyűgözött a rengeteg belefektetett munka, de akadtak olyanok, akik úgy vélték, az egységes stílus hiánya és a sokszínűség az esztétikum rovására megy. Volt, aki úgy nyilatkozott, a vár giccses, zagyva, és egyszerűen nincs művészeti értéke. Hozzám közelebb áll Bardon Alfréd vélekedése: az épület gondolatokat, álmokat, érzéseket, hangulatokat tükröz. Önmagáért, nem a huszadik század építészeti igényeinek kiszolgálására készült.

Az épület gondolatokat, álmokat, érzéseket, hangulatokat tükrözForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Bory Jenőt halála után, 1959-ben, a műteremben ravatalozták fel. A várral ezután nem sokat foglalkoztak. Csak 2001-ben éledt újra a „Bory-kultusz”, amikor letisztították a festményeket, kijavították a lepusztultabb részeket, és a szobrokból kiállítást rendeztek. Az építményt jelenleg a család tartja karban.

2001-ben éledt újra a „Bory-kultusz”, amikor az épületet rendbe hoztákForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ha első pillantásra kissé bizarrnak is tűnik a túldíszített épület, érdemes félretenni kritikus énünket, és megvizsgálni a részleteket, hiszen a vár minden apró beugrója, kiszögellése, kőkockája külön jelentést hordoz. Hogy aztán ezeket hogyan értelmezzük, csak rajtunk múlik.

Jegyárak és nyitvatartás
Jegyárak:
Felnőtteknek 1000 Ft, 6–26 és 62–70 éveseknek 500 Ft. Felnőtt kísérőjegy legalább két 18 év alatti gyerekkel 500 Ft.
6 éves kor alatt, 70 éves kor felett, illetve pedagógusoknak ingyenes a belépés.

Vármúzeum nyitvatartása:
A hét minden napján 9:00–17:00

Képtár nyitvatartása:
Hétvégén és ünnepnapokon 10:00–12:00 és 14:00–16:00
Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK