Budapest láthatatlan patakjának nyomába eredtünk

2017.04.01. 13:25

Az Ördögárok Nagykovácsi közelében tiszta vizű patakként kezdi útját, majd kibetonozott kanálisként végzi a budai szennyvízelvezetőben. A főváros területén ma már jórészt a föld alatt halad, az elmúlt századokban azonban nem egyszer nagyon is határozott volt a jelenléte.

Az Ördögárok a Nagykovácsi-medencében ered, majd Nagykovácsi, Remeteszőlős, Budapest II. és I. kerületének érintésével húsz kilométert tesz meg a Dunáig. Az időszakos patak medrében ma már csak ritkán, nagy esőzések után van víz.

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Ördögárok, Boszorkány-hegy, Remete-szurdok

A patakot korábban számos névvel illették. Hívták például Szent Pál árkának, utalva arra, hogy a forrás közelében állt a pálosok központjának számító budaszentlőrinci kolostor. A partján dolgozó tímárokról Tímár-pataknak, az eredés helyéről, Nagykovácsiról pedig egy időben Kovácsi-pataknak nevezték.

A ma használatos Ördögárok elnevezés a középkorra vezethető vissza, amikor a szeszélyes vízjárású vízfolyásokat gyakran nevezték el a legfőbb gonoszról. Érdekesség, hogy a torkolat közelében álló Gellért-hegyet egykor Boszorkányok hegyének is hívták, úgy hitték ugyanis, hogy a hegy a boszorkányok találkozóhelye.

Forrás: Fortepan/Saly Noémi

Nagykovácsi és Remeteszőlős után, a Remete-hegy és a Hosszú-erdő-hegy között az Ördögárok a látványos Remete-szurdokon keresztül folytatja útját.

Mikor március közepén ott jártam, az őszi avarból már egyre több virág dugta ki a fejét. A hóvirágok még, az odvas keltikék már virágoztak. Az előző napi, reggeltől estig tartó esőzés megtette hatását, a patakmederben jelentős mennyiségű víz folyt.

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A másfél kilométer hosszú szurdokot határoló sziklafalak néhol a 80–130 méteres magasságot is elérik. A szurdok speciális mikroklímája számos védett fajnak ad otthont. A dachsteini mészkőbe vágódott völgyben kisebb-nagyobb barlangok is kialakultak.

A legismertebb a patak medrénél néhány méterrel magasabban nyíló Remete-barlang,amelyben egykor több remete is élhetett. Állítólag a pálos rend 1782-es feloszlatása után is ide menekült egy szerzetes.

A szurdok barlangjainak régészeti feltárása során számos izgalmas lelet került elő, például gyapjas orrszarvú, barlangi medve csontjai, egy Neander-völgyi ember három foga, sőt úgy tűnik, hogy az egyik remete-hegyi barlangban a középkorban egy pénzhamisító műhely is működött.

Kilátás a Tabán és a Gellért-hegy felé

Forrás: Fortepan/Ggaabboo

A koporsókat is kimosta a földből

Máriaremetétől kezdve a torkolatig az Ördögárok már jellemzően „urbanizált” mederben folyik, vagyis hol bemohásodott kövekkel (ez a szebbik eset), hol betonlapokkal „kibélelt” árokban. Nem volt ez mindig így. Hajdanában például kiterjedt ártere volt a pataknak a mai Városmajor területén, amely sokáig kaszáló volt, majd közpark lett.

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Az Ördögárok az évszázadok során leginkább a Tabánban hagyott mély nyomot. Budapestnek ez a városrésze egykor teljesen másképp nézett ki, mint ma, a girbegurba utcáknak, a kicsiny házikóknak ma már nyomuk sincs. A terület mai elnevezése a török időkből származik, és a Debágháné szóból ered, amely Tímár-telepet jelent. A bőrkikészítés vízhez kötött munka, így a patak közelsége sok tímárt vonzott ide akkoriban.

A Tabán girbegurba utcái

Forrás: Fortepan/Saly Noémi

Az Ördögárok vize a 19. században már rettenetesen büdös és koszos volt, és a fertőzések terjedésében is szerepe volt, hiszen tulajdonképpen szennyvízelvezetőként funkcionált. Időnkénti áradásai sem könnyítették meg az életet, ezért 1872-ben elkezdték a patakmeder befedését.

Még folytak a munkálatok, amikor 1875. június 26-án egy heves esőzés következtében hirtelen megáradt az Ördögárok, és hatalmas pusztítást végzett a zsúfolt Tabánban. Szinte leszaggatta a meder készülő boltozatát, magával sodort házakat, kövezett utcákat, állítólag még a temető földjéből is kimosta a koporsókat. Az áradat több emberáldozatot is követelt.

A katasztrófa után hamarosan újraindultak a munkálatok, 1878-ban a Városmajortól a Dunáig fedték be a patakot. A Döbrentei téren még látható a befedés előtt itt átívelő egyik híd darabja.

A patak befedése előtt itt átívelő híd egyik darabja a Döbrentei téren

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

1920-ban aztán a városmajori szakasz is eltűnt a szem elől. A 20-as, 30-as években több szakaszban épült városmajori templom építését is befolyásolta az Ördögárok, ugyanis a patak beboltozott medre miatt távolabb kellett építeni a templomtól a harangtornyot, amelyeket egy árkádsorral kötöttek össze.

A főváros bűzös kanálisa

Az Ördögárok jelenkori története sem túl vidám, ugyanis sokáig lényegében a főváros szennyvízelvezetőjeként működött. A csepeli szennyvíztisztító üzembe helyezése előtt a budapesti háztartásokból naponta 600 ezer köbméter szennyvíz került a folyóba, ebből 50 ezer köbméter az Ördögárok kifolyásánál érkezett.

2010-től aztán, a csepeli szennyvíztisztító megépülésével az Ördögárok már nem a Dunába, hanem a budai főgyűjtő csatornába fut bele, az Erzsébet híd melletti nyílás pedig csapadékos időben túlfolyóként működik. Bár ma már a szennyvízhálózatok egyre kiterjedtebbé válásával a terhelés csökken, az illegális szennyvízbevezetések nem szűntek meg.

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A patak ökológiai helyreállításának terve már többször, több szakasz kapcsán is megfogalmazódott, sőt az elfedett mederszakaszok kibontásának ötletével is lehetett találkozni bizonyos fórumokon. A gyakorlati megvalósításra azonban még várnunk kell. Addig az Ördögárok, már ha éppen van víz a mederben, szürke betonlapok között csörgedezik tovább.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK