Nem igaz, hogy az Alföld unalmas hely

2017.04.05. 16:41

A Tiszántúl déli részén barangolva nemcsak természeti látnivalókat, de érdekes kultúrtörténeti emlékeket is találhatunk. Körülnézhetünk például egy kunhalom belsejében, felkereshetjük a Tisza család egykori kastélyát, és működés közben láthatjuk hazánk egyetlen, ma is eredeti helyén álló szárazmalmát.

A Kárpát-medencében egykor több tízezer kunhalom is lehetett, mára azonban, az intenzív mezőgazdaság, az útépítések és az illegális kitermelések miatt csak néhány ezer maradt belőlük, és csak a töredékük őrizte meg eredeti méretét és értékes növényzetét.

Az Alföld katedrálisai

A kunhalom kifejezés az Alföld jellegzetes, különböző eredetű, emberi kéz alkotta halmait foglalja magába. A kifejezést a 19. században alkotta meg Horvát István nyelvész-történész, aki tévesen úgy vélte, hogy a halmokat a betelepülő kunok hozták létre.

Hazánk legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom Békésszentandrás határában áll.  A halom valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének sírját rejti. Magassága ma közel 11 méter. A kurgán a legenda szerint a hajdanán itt élő gödényekről kapta a nevét, amelyek gyakran jöttek pihenni a környező mocsarakból kiemelkedő magaslatra.

A halom valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének sírját rejti

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Fotó: Tóth Judit

Valójában azonban a közelben állt Gödénytelek nevű középkori falu neve maradhatott fenn a halom nevében. A Gödény-halom megismerését tanösvény is segíti. Az a legjobb, ha egy bringatúra keretében látogatunk ide, bár arra azért fel kell készülni, hogy Békésszentandrástól a halomig kissé rázós lesz az utunk, a műút minősége ugyanis nem a legjobb.

Vésztőtől öt kilométerre, a Holt-Sebes-Körös partján található a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, amelynek központja a Mágori-kettőshalom. Az egyik legismertebb és legnagyobb hazai tell-telep  kilenc méter magas, és kilenc különböző időszak kultúrrétegeit rejti. A terület az újkőkortól a bronzkorig folyamatosan lakott volt.

Különös élmény várja itt a látogatókat, ugyanis bemehetünk a kettős halom belsejébe is, ahol megfigyelhetjük a különböző korokból származó rétegeket, az azokban talált leleteket, és egy furcsa, zsugorított pózban fekvő csontvázat is.

A terület az újkőkortól a bronzkorig folyamatosan lakott volt

Forrás: Turista Magazin/Kalotás Zsolt

A Mágori-domb a bronzkor után sokáig lakatlan volt. A honfoglalás után, a 10. században a Csolt nemzetség kezébe került a mai Békés megye, akik egy monostort építettek a dombra. A monostor a 14. századig működött, a 18. század végén már romként írnak róla.  A 19. század elején a Wenckheim család kezdett itt szőlőművelésbe. Borospincét vágattak a domb belsejébe, amivel sajnos megsemmisítettek számos értékes leletet és kultúrréteget. Az egykori borospincében ma múzeum működik.

Romok a pusztában

Az Alföldön viszonylag kevés kora középkori romot találhatunk, ezek egyike a csomorkányi templomrom Hódmezővásárhely határában. A 12-13. században épült, román stílusú templom az egykori Csomorkány településhez tartozott, amely a 14. században, a török hódoltság alatt pusztulhatott el.

A csomorkányi templomrom Hódmezővásárhely határában

Forrás: youtube.com

A rom mellett két éve létrehoztak egy emlékhelyet, amely alaposan megosztja a környékbelieket. A templomrom a Hódmezővásárhelyt Kardoskúttal összekötő közút közelében található, és a romok mellett tanösvényt is kialakítottak.

Innen nem messze, Tótkomlós határában egy másik történelmi emlék áll, a Kopáncsi-templom. A 11. században épült, román stílusú templomot a 13. században gótikus elemekkel bővítették. Az akkor még Mezőkopáncsnak nevezett falu templomát a 17. századig használták. A romokat a harmincas években rekonstruálták.

A Kopáncsi-templom a 11. században épült

Forrás: Turista Magazin/Kalotás Zsolt

Cserebökényben is van egy középkori rom, közvetlenül a Szarvast és Szentest összekötő közút mellett. Az Árpád-korból több település is ismert erről a területről, például Ecser, amelynek templomát a 13. században építették. A falu a következő században néptelenedett el, a templomból pedig mára néhány falmaradvány maradt.

A cserebökényi rom

Forrás: Turista Magazin/Kalotás Zsolt

Bolzák, Tiszák, Wenckheimek

A román határ közelében, Geszten található Tisza-kastély pompája mára jócskán megkopott, de még így is csodaszép. Hamarosan talán a felújítás is megkezdődik. Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak, innen származik Tisza Kálmán és fia, Tisza István.

Az udvaron, a kastély közelében egy aprócska ház áll. A kis nyári lak Arany János kedvelt tartózkodási helye volt,  aki házitanítóként a családnak dolgozott, és Tisza István fiát, Domonkost tanította. A költő állítólag itt, Geszten írta az Ágnes asszony című balladáját, amelynek ihletője egy faluban élő, zavarodott elméjű asszony lehetett.

A geszti Tisza-kastély

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Szarvason, ahol a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja is van, két szép kastély áll, mindkettő a város életében fontos szerepet játszó Bolza családhoz köthető.  Az olasz származású Bolza család a 18. század végén, házasság révén került a magyar Alföldre.

Az Anna-ligetben álló Csáky-Bolza-kastélyban működik ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja. A liget Batthyány Anna grófnőről kapta a nevét, aki férjével, Bolza Józseffel hozta létre a parkot.

Az Anna-liget kastélya

Forrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A Holt-Körös partján álló másik kastélyt Bolza Pál építette, aki a Szarvasi Arborétum alapítója is volt. A kastély előtti lépcsőn a capitoliumi farkas szobra áll, amely a család olasz származására utal. Sajnos mindkét kastélyt csak kívülről lehet megnézni.

Szintén a Bolzáknak köszönhető Szarvas egy másik nevezetessége, a szárazmalom is. Az 1836-ban épült malomban lovakkal hajtották a hatalmas malomkerekeket. A malom ma is működőképes, látogatható, sőt időnként bemutatóőrléseket is tartanak.

A szárazmalom Szarvason

Forrás: Tessedik Sámuel Múzeum, Szarvas

Túrák bringával és kenuval

Szarvas környékén több jelölt kerékpárútvonal is várja a bringásokat. Ezek az útvonalak felfűzik a város és a környék látnivalóit, útba ejthetjük például a Szarvasi Arborétumot, a békésszentandrási duzzasztót, a halásztelki tanösvényt vagy a gyönyörű, szentély típusú holtágakat, az Aranyosi- és a Borza-holtágat. Kerékpárostérképhez a Körösvölgyi Látogatóközpontban juthatunk hozzá, ahol kerékpárkölcsönzésre is van lehetőség.

A Dévaványa-Ecsegi-pusztákon öt túraútvonalat jelöltek ki, egyikhez sem kell különösebb edzettség, hisz jelentős szintkülönbség ezen a tájon nincsen. Kerékpár bérlésére a Réhelyi Látogatóközpontban is van lehetőség. Ha többnapos túrát tervezünk, itt akár meg is szállhatunk.

A szarvasi arborétum ilyen csodákat is rejt

Forrás: Kecskés Barbara - Origo

A Kis-Sárrét bejárásához is érdemes bringára pattanni. A Bihari Madárvártában bérelhetünk kerékpárt, innen körtúrát is tehetünk. A halastavak érintésével először Geszt felé vesszük az irányt, majd Mezőgyán és Zsadány érintésével érhetünk vissza Biharugrára.

Aki szívesebben túrázik a vízen, annak ajánljuk a nemzeti park szakvezetéses kenutúráit a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösön. A túrák előzetes bejelentkezéssel, minimum négy fő jelentkezése esetén indulnak. (Bővebb információ: kmnp.hu.)

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK