Itt egy izgalmas, de könnyű túra hétvégére

2017.05.12. 07:18

Erdei túra és városi séta, barlang, kőfejtő, szép kilátás, kastély és ókori rom. Ennyi már bőven elég egy kellemes családi programhoz, főleg, ha pici gyerekkel vág neki az ember. A Mátyás- és a Remete-hegy környékén jártunk.

Kisgyerekes szülőként gyakran okoz fejtörést, hová menjünk túrázni. Hétvégén általában csak rövidebb kirándulásokra van időnk, és azt is számításba kell vennünk, hogy kétéves gyerekünk már nem akar annyit a hordozóban ülni, szívesen sétálgat a saját lábán. Aminek persze örülünk, csak ez egyúttal jelentősen lelassítja a tempót. 

Forrás: Turista Magazin archív

Így a pár órás délelőtti kirándulások afféle családi kompromisszum eredményei. A kicsi számára optimálisnak tűnik, hogy néhány óra alatt teljesen kifárad, de ebéd után már a saját ágyában pihenhet. Nekünk pedig megvan az a jó érzésünk, hogy kiszabadultunk egy kicsit a zöldbe.

Barlangok a város peremén

Legutóbb a Mátyás- és a Remete-hegy környékén kirándultunk. Ez a túra egyébként azért is jó, mert sokféle látnivaló követi egymást.  Barangolhatunk az erdőben, elidőzhetünk a kastélyban, és az óbudai római romokból is kapunk egy kis ízelítőt. A legjobb, ha tömegközlekedéssel közelítjük meg a túra kiindulópontját, a Hármashatár-hegy kapujának számító Fenyőgyöngyét, mert a túra végpontja nem itt van, hanem a Bécsi úton. 

Forrás: Turista Magazin archív

A Fenyőgyöngyétől a kék jelzésen indulunk útnak, erről azonban hamarosan le is térünk. A többség a kéken halad felfelé a Hármashatár-hegyre, mi azonban a kék kereszten folytatjuk utunkat a Remete-hegy felé. Itt már jóformán senkivel nem találkozunk, az út egy meredek lejtőt leszámítva könnyű, még egy kétéves számára is.  Aki él is a lehetőséggel, és pár perc után már ki is kívánkozik a hordozóból. Figyelmét egyből lekötik az út menti kavicsok és faágak, így leülünk, és csendben örülünk annak, hogy ilyen remekül érzi magát a természetben. 

Forrás: Fortepan

A Remete-hegy egyébként egy Ágoston-rendi szerzetesről kapta a nevét, aki a 17. század végén élt itt. A szomszédos Mátyás-hegyre kapaszkodva elhaladunk a Mátyás-hegyi sziklaüreg mellett. A környéken hosszú ideig bányásztak mészkövet, az egykori bányák nyomát ma is látni. Az egyik nagy kőfejtő a Pál-völgyi-barlangnál van, a másik, rejtettebb bánya pedig a Mátyás-hegyi-barlangnál. 

A régi kőfejtő pereméről szép kilátás nyílik a városra.  Ez utóbbi barlang a nagyközönség számára nem látogatható, csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett alap és extrém kalandtúrák során lehet ide bejutni. A Szépvölgyi út túloldalán lévő Pál-völgyi-barlang – hazánk leghosszabb barlangrendszere – azonban bárki számára nyitva áll. 

Forrás: Turista Magazin archív

A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel, a Mátyás-hegyi-barlangot 1948-ban, és már akkor is sejtették, hogy a két barlang kapcsolatban lehet egymással. A bizonyosságig több mint öt évtizedet kellett várni. 2001. december 2-án jutott át az első ember a két barlangot összekötő átjárón. 

A kutatások tovább folytak, és tíz évvel később a barlangászok átjutottak a Hideg-lyuk–Harcsaszájú-barlangrendszerbe. Ezzel a Pál-völgyi-barlangrendszer ismert járatainak hossza több mint 30 kilométerre növekedett. 

Holttest az utazókosárban

Innen érdemes hordozóba ültetni a gyerkőcöt, mivel a kék kereszt jelzés a forgalmas Mátyáshegyi út és Kolostor út mentén halad tovább következő úti célunkig, a Kiscelli Múzeumig. Az Óbuda fölötti kiscelli dombon az 1720-as években a környék ura, gróf Zichy Péter építtetett kápolnát a mariazelli csodatévő Mária-kegyszobor másolata számára. A kiscelli kegyhely rövid időn belül népszerű lett a környékbeli hívők körében. 

Forrás: Turista Magazin archív

A kegyhely egyházi szolgálatára a trinitárius rend szerzeteseit telepítették ide, és 1744-ben megkezdték a kolostor, majd később a templom építését. A szerzetesek nem sokáig maradhattak itt, mivel II. József 1784-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. A kolostor berendezését elárverezték, az épületet pedig az Esterházy-gyalogezred laktanyájává alakították át. Ennek során a templom tornyait és az építtető Zichy Miklós síremlékét lebontották. 

Forrás: Turista Magazin archív

Az épületet később számos célra használta a hadikincstár, tüzérségi és katonai ruharaktárként, hadikórházként, hadastyánok menhelyeként, de egy időben szükséglakásokat is kialakítottak benne. 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg az épületegyüttest. A kolostort kastéllyá alakította át, szobrokkal gazdagította a parkot, és egy kápolnát is kialakított meggyilkolt kedvese emlékére. 

Forrás: Turista Magazin archív

A híres szerető Mágnás Elza volt, akinek életéről és rejtélyes haláláról nemrégiben film is készült. Az éjszaka királynőjének élete Krúdy Gyulát is megihlette, aki így jellemezte őt: „Mágnás Elza egy mosónő gyermeke, aki Mágnás nevét ridegen büszke, szótlan és fennhéjázó magaviselete miatt nyerte az éji társadalomban.” 

A rejtélyes bűnügyről Holttest az utazókosárban címmel rendezett kiállítást a Kiscelli Múzeum, a tárlat helyszíne a kolostor egykori temploma volt, ahol a feltételezések szerint a Schmidt Miksa által berendezett emlékkápolna is állt. Ez a kiállítás már nem látható, de a múzeum, mint a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye, számos érdekes várostörténeti tárlatnak ad otthont.  

Forrás: Turista Magazin archív

A múzeumtól a Kiscelli-parkerdőn keresztül megyünk tovább, amely egykor a kastély parkja volt. A szép sétaút a barokk kálvária stációi mentén halad, és érinti az 1812–14 között épült Szent Vér-kápolnát is. A Bécsi útra az Óbudai Egyetem Villamosmérnöki Karának épülete mellett érünk le, ahol stílszerűen egy villanymozdony áll. 

Innen már csak egy programpont marad, a Kr. u. 2 században épült katonai amfiteátrum maradványai, az aréna a római Colosseuménál is nagyobb volt. Az óbudai romokról persze sokat lehetne még mesélni. De az már egy másik túra és egy másik cikk. 

Forrás: Turista Magazin archív
Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK