A Nagy-völgy mindent tud, ami egy jó túrához kell

2017.06.04. 18:29

Lehetünk kerékpáros vagy bakancsos turisták, kikapcsolódásra vágyó vagy felfedezőkedvtől hajtott természetjárók, a börzsönyi Nagy-völgyben egészen biztosan megtaláljuk a számításunkat.

A természetjárók körében kevésbé ismert észak-börzsönyi tájban húzódik az eldugott, csendes Nagy-völgy, amely változatos lehetőségeket kínál a természetjáróknak. A nagyjából 12 kilométer hosszú völgy bejáratát Bernecebaráti alatt, a település déli részén találjuk. A völgy majdnem teljes egészében átszeli a hegység északi részét, majd a Vár-bérc és az Öreg-vágási-hegy között ér véget.

Ide mountain bike kell

Mivel kerékpárral és tömegközlekedéssel ez tűnik a legpraktikusabbnak, mi keletről nyugatra haladva fedezzük fel a völgyet. Azon az erdészeti úton, amely Nagyoroszit és Bernecebarátit köti össze, és amely egyúttal a zöld kerékpáros út is.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Bringával alig 6 kilométert és 200 méteres szintemelkedést kell megtennünk Nagyoroszi vasútállomástól, hogy aztán Pénzásástól csak beguruljunk a Nagy-völgybe. Az útburkolat viszont végig nagyon változatos, helyenként igen rossz minőségű, ezért inkább mountain bike-kal ajánljuk a bejárását, semmint országúti bringával.

A Pénzásástól ereszkedő, kanyargós út utolsó fordulójánál érünk be a Nagy-völgybe. Ennél a kanyarnál máris kínálkozik a lehetőség, hogy egy kis kitérővel ellátogassunk a Börzsöny egyik leghíresebb történelmi helyére, a Drégelyvárhoz. Az út oda-vissza sincs összesen két kilométer, tehát megéri lekötni a bringát, és gyalogos üzemmódra váltani, hiszen a romokon kívül itt a kilátás is pazar.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Ahogy továbbhaladunk az erdészeti úton – amelybe immár a szintén Nagyorosziból induló piros és a Mária-út „m” jelzése is becsatlakozott –, egyre rosszabb minőségű az út, ezért száguldozni aligha fogunk rajta. De hiszen itt nem is ez a cél. Gyalog sem hosszú a deszkáspusztai pihenőhelyig tartó szakasz.

Deszkáspusztánál csatlakozik be a zöld turistaút is, amely szintén Nagyorosziból indul, és a Pénzásás érintésével a Várbükk oldalában ér le ide. Régen három ház is állt itt, az erdőőr családja, illetve csendőrök laktak bennük. Deszkáspuszta a második világháború után elnéptelenedett, pusztulásnak indult.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

2006-ban dózerolták le az utolsó rozoga épületét, amely a turisták számára évekig kulcsosházként üzemelt. Ma már a pihenő esőbeállója az egyetlen épület, és csak néhány kerti növény meg a sorba ültetett fenyőfák jelzik, hogy egykor laktak itt.

Az első Mária emlékhely

A nemrégiben felújított pihenőhely kiváló piknikezésre, szalonnasütésre, sőt akár sátrazásra vagy bivakolásra is. A hatalmas fenyőfák alatt sík terep, több asztal és pad, illetve két tűzrakóhely fokozza a kényelmet. A táborhely egyetlen szépséghibája, hogy bár van az út mentén kút, az már aligha alkalmas víznyerésre.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Mosakodásra, felfrissülésre azért így is van módunk az út túloldalán futó Nagy-Völgyi-patakban, persze szem előtt tartva a környezetvédelmi szempontokat. Tehát semmiféleképpen ne engedjünk vegyszert a patakba.

Alig pár száz méterre innen, szintén az út mentén és a patak partján találjuk a deszkáspusztai Mária-barlangot. Mielőtt barlangászsisakot húznánk, tudnunk kell, hogy itt szó sincsen a föld mélyébe törő üregről. Az egykor Deszkáspusztán élő Forgács József – aki az egyházközösség elöljárósági tagja is volt – egy alkalommal lovas kocsival az útról a patakba zuhant, és miután csodával határos módon semmi baja sem esett, hálából a patak köveiből kis barlangformájú kegyhelyet épített Mária tiszteletére.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Nem véletlen, hogy a Mária-út is a Nagy-völgyön keresztül halad, hiszen majd a későbbiekben is találunk Szűz Máriának épített emlékhelyet. A „barlangnál” is van mód pihenésre, táborozásra, hiszen padokat és asztalokat itt is találunk. Bár az is igaz, hogy a csalános gyakran birtokba veszi ezt a területet.

Sisa Pista forrásánál

Alig teszünk meg 250 métert, máris a híres nógrádi betyár, Sisa Pista forrásánál találjuk magunkat. A Betyár-kutat az út melletti patakon átívelő, hangulatos kis fahídon közelíthetjük meg. A forrás és a pihenőhely kétségtelenül a környék egyik legideálisabb táborozóhelye.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Az égeresben kanyargó patak partja idilli környezet a sütögetéshez és a sátrazáshoz, leszámítva, hogy az árnyékos és vízben bővelkedő helyet a szúnyogok is kedvelik. A pihenőhely feletti rét szélén hatalmas magasles áll, amely vihar esetén kiváló menedék lehet, bivakolásra pedig tökéletes.

Sisa Pistáról, illetve a környék flórájáról és geológiai érdekességeiről nemcsak a Betyár-kútnál, hanem az út túloldalán induló Oszlai-árokban is olvashatunk. A Sisa Pista-tanösvény 500 méter hosszú és felvezet egészen a betyár – mára már beomlott – barlangjáig. Az árokból előtörő hatalmas sziklafalak a Börzsöny egyedülálló geológiai érdekességei.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A hegységnek ez a része a legrégebbi, mintegy 16 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenységnek köszönhetően jött létre. A felszíni formák és a kőzetanyagok egyszerre tanúskodnak az egykor itt hullámzó tengerek üledéktörmelékéről és a vulkánkitörések andezitanyagáról.

Az árok neve a szláv eredetű oszla szóból ered, amely fenőkövet jelent. Ez nem véletlen, hiszen a közeli Bernecebaráti lakosai az árok mélyén gyűjtötték be a kaszákhoz, sarlók élezéséhez szükséges fenőköveket.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Patakparti idillből nincs hiány

Az Oszlai-ároktól a Nagy-völgy árnyas, murvás útján haladunk tovább. Jobb kéz felől gazdag élővilággal bíró kis tavat pillanthatunk meg. Bár a tavacska igen kicsi – azt is gondolhatnánk, hogy csak egy pocsolya –, de a víz jó minőségét buja, zöld növényzet, és nem ritkán kacsacsalád jelzi. Az úton nemcsak itt, de szinte végig foltos szalamandrákkal és hatalmas zöld gyíkokkal is találkozhatunk.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Továbbra is a Nagy-völgyi-patak mentén haladunk, majd kisvártatva elérjük az Oszlopó-forrást és a vele szomszédos pihenőhelyet. A forrás kiépített, hűsítő vizéhez azonban csak merítéssel tudunk hozzájutni, ami kérdésessé teszi, hogy alkalmas-e fogyasztásra. A forrással szemben, a patak túloldalán, a hangulatos réten kis faházikó áll, mely szintén tökéletes táborozóhely.

Az itteni asztalokra, padokra, tűzrakóhelyre ugyan ráférne a felújítás, de a célnak még megfelelnek. A házikó előtt elterülő rét bőven kínál helyet a sátrazáshoz, ahonnan egy derűs éjszakán a hullócsillagokat is remekül számolgathatjuk. Az idillt csak a patak túloldalán futó út állapota rontja némiképp, amelyet az erdészeti munkák nyomai csúfítanak el.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A következő pihenőhelyet a Kalakocs-patak és a Nagy-völgy-patak találkozásánál találjuk, ahol a zöld jelzés lecsatlakozik rólunk, és a Zöld-mál oldalában meredeken Hontnak veszi az irányt. Az Oszlopótól alig több mint egy kilométerre fekvő Kalakocsi pihenő szintén egy patakparti, faházas, tűzrakós kis menedék.

Az erdészet sokáig itt, a pihenő mellett – hasonlóan az Oszlopói pihenőhöz – depózta a hegyoldalban letermelt fát, ami ezen az útszakaszon is nyomokat hagyott. Manapság viszont már nem kell hatalmas farakásoktól és folyamatosan zúgó munkagépektől tartanunk, a völgy kezd megnyugodni. A Bernecebaráti felé vezető út egyre rosszabb minőségű, az erdészet munkagépei miatt nagy a sár. Ez leginkább esős idő után jelenthet problémát a bringásoknak, bár akik széles gumikkal vannak felszerelve, azoknak ez sem lehet akadály.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Kalakocs pihenőtől már csak a zöld kerékpáros jelzés és a Mária-út halad tovább. Három kilométer után érjük el a Nagy-völgy utolsó esővédett pihenőhelyét. Itt is ugyanolyan faházikót találunk, mint a korábbi helyeken, azzal a különbséggel, hogy ez közvetlenül az út mellett áll.

A házikó előtt elterülő hatalmas rét szélén kanyarog a Nagy-völgy-patak, amely felett 1969-ig keskeny nyomtávú vasút haladt át a környék völgyeiből kitermelt fateherrel. Ennek nyomait már csak a félig leomlott hídpillérek jelzik. A réten akár egy népes cserkészcsapat is kényelmesen tábort verhet, vagy akár focimeccset is lehetne rendezni, viszont akadályt jelenthet a magas növényzet, amit hol kaszálnak, hol nem.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A térképen név nélkül feltüntetett pihenőt a házikón elhelyezett kis fatáblácska tanúsága szerint Veres-fűzeknek hívják. Elég távol van Bernecebarátitól ahhoz, hogy úgy érezzük, kint vagyunk a természetben, de azért elég közel ahhoz, hogy ne okozzon gondot, ha valamit be kell szereznünk az esti sütögetéshez.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Máriácska a sziklafalban

A táborhelytől nem messze találjuk a sárga kereszt jelzést, amely az Ozmotringra kapaszkodik fel, mielőtt belecsatlakozik a Tótok útjának is nevezett sárga útba, amely a hegység északkeleti részét átszelve köti össze Kemencét és Diósjenőt. A sárga kereszt becsatlakozásától már nincs egy kilométer a település szélén álló Máriácska.

A sziklafal oldalában álló, elkerített kis kegyhelynél friss virág jelzi, hogy a helyiek különleges tiszteletben tartják Jézus édesanyját. A Máriácska jobb- és baloldalán látható, jelentéktelennek tűnő kis lyukak egy 15 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés következményei: a láva által betemetett fák nyomai.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Bernecebarátiban akár be is fejezhetjük a túrát, de ha kerékpárral vagyunk, még három kilométert kell megtennünk az országúton, hogy elérjük Kemencét, onnan pedig a Kemence-völgy vonulatát és a piros kerékpáros jelet követve szelhetjük át újra a Börzsönyt egy kényelmes aszfaltúton. Ezen az úton körülbelül 24 kilométer után érünk vissza Nagyorosziba. Ha viszont az útelágazásnál továbbra is egyenesen haladunk, akkor a kicsivel több emelkedőt tartogató, de rövidebb – 20 kilométeres – úton Diósjenőre juthatunk, ahol szintén vonatra szállhatunk.

Mehetünk a Börzsönybe bringával vagy gyalogosan, áthaladhatunk rajta vagy táborozhatunk a kijelölt helyeken, de mindig figyeljünk oda a pihenőhelyek rendjére és a természet védelmére, hiszen mi csak látogatók vagyunk az itt élő védett növények és állatok otthonában.

Forrás: Turista Magazin
Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK