Még egy balatoni kedvenc, ahol nem csak strandolni jó

2017.06.23. 06:58

A közel kilencszáz éves Szigliget nemcsak gyönyörű természeti környezetben fekszik, de történelmi emlékekben is bővelkedik. És akkor a Balatont még nem is említettük. Kell ennél ideálisabb úti cél egy nyári kiránduláshoz?

Legutóbb tavaly ősszel egy futóverseny miatt jöttem Szigligetre. Akkor is bejártam a falu jelentős részét, pontosabban keresztülfutottam rajta, de inkább csak képek, hangulatok maradtak meg bennem. Most több időm volt az élmények befogadására, a mozaikok darabkáiból pedig összeállt a teljes kép, egy hangulatos, múltját és értékeit őrző faluról és annak meseszép környezetéről.

Szigetliget vagy szegletliget?

A badacsonytördemici vasútállomásról a kéken indultam el Szigligetre, hátra- hátrapillantva a mögöttem magasodó Badacsonyra, Gulácsra és a Tóti-hegyre. Az út mellett kiterjedt nádas terült el, felette egy nagy kócsag repült kecses szárnycsapásokkal.

Forrás: Turista Magazin archív

Az Eger-víz nyárfasorral szegélyezett csatornája mögött újabb szépség, a Szent-György-hegy jellegzetes alakja tárult elém. A kerékpárút észak felé kanyarodott, én azonban dél felé vettem az irányt, és az Antal-hegy lábánál szőlőültetvények mellett haladtam tovább.

Az Akasztó-domb elágazásánál tettem egy kis kitérőt az avasi templomromhoz, vagy másik nevén Csonkatoronyhoz. A 12-13. században emelt templomból mára már csak a torony maradt meg, amely a környék egyik legidősebb épülete. A mai Szigliget területén 900 körül jelentek meg a honfoglaló magyarok, a település első okleveles említése a 12. századból származik.

Forrás: Turista Magazin archív

Az Árpád-kori falu ősi magja az avasi templom körül, a Balaton-part magasabb fekvésű részén alakult ki. Ekkoriban a tó vízszintje méterekkel magasabban állt, ez a terület, amely ma már kilométerekre van a parttól, révkikötő volt.

A falu a 15. századra elnéptelenedett. Úgy egy kilométerre innen, a vár alatt alakult ki egy másik település, a mai falu őse. A Szigliget név egyébként egyes elképzelések szerint talán a sziget szóból ered, ami a középkori viszonyokra utal, ugyanis ekkoriban a település hegyei valóban szigetként emelkedtek ki a környék mocsaras, nádas rengetegéből. De az is lehet, hogy a szeglet és a liget szavak összetételéből született a település neve.

Forrás: Turista Magazin archív

Az avasi templomromtól újra észak felé vettem az irányt, és a sárga jelzésen a Rókarántó dombjára indultam. Szeretem a falvak, városok környékének helyi elnevezéseit böngészni, és kitalálni, vajon honnan eredhetnek az olykor bizony meglehetősen fura nevek.

Ez is tanúhegy, csak kisebb

Szigliget környékén is akadnak érdekességek, a Rókarántó vagy az Akasztó-domb eredetére még csak-csak vannak ötleteim, de hogy miért nevezik a falu egyik részét Postáskisasszonyok dombjának, arról fogalmam sincs. (Aki esetleg tudja a megfejtést, írja meg, legyen szíves!)

Forrás: Turista Magazin archív

A Rókarántó tetején álló Szőlőhegyi Szentháromság kápolnától gyönyörű a kilátás: egyik oldalon a Badacsony és a Balaton, másik oldalon a dimbes-dombos Szigliget. A hófehér kápolna a helyi szőlősgazdák adományából épült a 19. században. Nemcsak a panoráma fantasztikus innen, hanem nagyon kellemes, mediterrán hangulata van az egész helynek. A kápolna melletti hársfa alatt hosszan el tudtam volna üldögélni.

Forrás: Turista Magazin archív

Innen a sárga jelzésen haladtam tovább, egyenesen a strandig, ugyanis ekkora már nagyon meleg volt, így semmire sem vágytam jobban, mint egy hűsítő italra. Sajnos a fürdőruhám otthon maradt, de az sem utolsó élmény azért, ha az ember térdig a Balatonban áll, és közben jéghideg limonádét szürcsölget.

Egy laza ebéd után indultam is tovább, egyenesen fel a közeli Óvár tetejére. A 182 méter magas, szabályos alakzatú dombot találóan a Királyné szoknyájaként is emlegetik. Az Óvár is vulkáni tanúhegy, ahogy a Badacsony és a többiek, csak jóval kisebb. A hegy lejtőin szőlőültetvények vannak, míg a tetején száraz, mészkedvelő tölgyest találunk, ahol olyan ritka növények is előfordulnak, mint a szúrós csodabogyó vagy a turbánliliom.

Forrás: Turista Magazin archív

Az Óvár tetején 2013-ban kis fakilátót emeltek, a panorámáért pedig megéri leküzdeni az odavezető igencsak meredek lépcsősort. A fák között rejtőzik az Óvár romjainak maradványa is. A 12-13. században épült vár egyes elképzelések szerint a szigligeti vár elővára lehetett, mások viszont úgy vélik, hogy csak a 15. században épült, és az 1550-es években, amikor a török vízi egységek Siófokon állomásoztak, a magyar hajózó alakulat, a „sajkások” itt, a Réhelyi-öbölből és az Óvárról néztek velük farkasszemet.

Forrás: Turista Magazin archív

Írók a kastélyban

Az Óvárról újra visszatértem a piros jelzésre, és most már a falu központja felé vettem az irányt. Először a fakavölgyi szőlők és hangulatos présházak között, majd a Majális-domb hűs erdejében. Hamarosan újra kiértem a szigligeti utcákra, a nap tűzött, a levegő alig mozdult, és az utcákon sem láttam egy lelket sem. 

Aki tehette, az nyilván a jó hűvös szobában sziesztázott vagy épp a Balaton parton élvezte a jó időt. A Fő téren aztán feltűnt egy osztálykiránduló-csoport, akik az Esterházy-kastély kőkerítésének oldalában hűsöltek, hála a park idős fáinak, melyek terebélyes koronáikkal az utcára is vetettek némi árnyékot.

Forrás: Turista Magazin archív/Fortepan

Az arborétum néhány éve már nem látogatható, a kastély pedig az ötvenes évek óta irodalmi alkotóházként működik. Dolgozott itt többek között Weöres Sándor, Örkény István, Mészöly Miklós, Kassák Lajos vagy Kertész Imre is, és jelenleg is sok kortárs író vonul el ide alkotni.

„A kastélyhoz óriási park tartozik, felettünk a szigligeti vár romjai s alattunk a Balaton csodás, ködös tükre. Hát, aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő” – mondta Szigligetről Fekete István, aki szintén rendszeresen időzött itt.

Még a király is megkívánta

A Fő térről utolsó úti célom, a szigligeti vár felé indultam. Útközben az Ófalu szép házai közt haladtam, melyek szinte körülölelik a várat. A zömében még ma is nádfedeles, hófehérre meszelt házikókat nézve nem is nehéz elképzelni, milyen lehetett az évszázadokkal ezelőtti Szigliget.

Forrás: Turista Magazin archív

A falura egyébként nemcsak itt, de általában is jellemző, hogy a tulajdonosok próbálnak vigyázni az épített örökségre, és nem csak a felújított, hanem sok újonnan épült ház esetében is visszaköszön a hagyományos, tájba illő építészeti stílus.

Forrás: Turista Magazin archív

A Szigligetre ellátogató turisták többsége természetesen a vár miatt jön, így nem lepődtem meg, hogy míg a falu többi részén alig találkoztam túrázókkal, itt jócskán akadtak látogatók. A Balaton vára 750 éves is elmúlt,  és nagy valószínűséggel az egyik legszebb kilátást nyújtó hazai vár. Egykor a magyar végvárrendszer fontos eleme volt, amit a törökök sem tudtak bevenni.

Forrás: Turista Magazin archív

A várat a pannonhalmi apátság építtette, akiknek a tatárjárás után, IV. Béla adományozta a területet. A két év alatt felépült vár aztán annyira megtetszett a királynak, hogy somogyi és zalai birtokokért cserébe visszavette. Az elkövetkező századokban a vár több család kezében is volt, és több bővítésen is átesett.

Forrás: Turista Magazin archív

Legismertebb várkapitánya Magyar Bálint volt, aki nemcsak a szigligeti, hanem a túlparton fekvő, fonyódi várért is felelt. Közel három évtizedes kapitánysága alatt a törökök többször is megostromolták Szigligetet, de elfoglalni nem tudták.

A 17. századtól kezdve a vár elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult, ráadásul egy villámcsapás miatt jelentős része le is égett. A rommá váló vár darabjait a lakosság széthordta, és egészen 1991-ig kellett várni, hogy meginduljon a felújítása.

Forrás: Turista Magazin archív

Szigliget, másik nagy kedvencemhez, Tihanyhoz hasonlóan nemcsak remek stranddal büszkélkedhet, de kiváló túralehetőségeket is tartogat. És bár majdnem mindent sikerült megnéznem, amit terveztem, a Kamon-kő tanösvény most kimaradt. Bár egyes szakaszait érintettem, a teljes, hat kilométer hosszú útvonal bejárása és a névadó vulkanikus sziklavonulat megismerése a következő alkalomra marad. Szerencsére hosszú még a nyár.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK