Kőröshegynek nem csak völgyhídja van

2017.07.15. 21:11

A balatoni nyaralás számomra hosszú ideje az északi partot jelenti. Idén nyáron azonban eldöntöttem, felfedezem a déli part környékének látnivalóit is. Az ismerkedést a Balatonföldvárhoz tartozó Kőrösheggyel és a közeli Kerekivel, illetve annak középkori várával kezdtem.

Somogyországban, egészen pontosan Külső-Somogyban járunk, még pontosabban a Kőröshegyi-völgyben. A Balaton partjától három kilométerre fekvő Kőröshegy neve mára összeforrott a völgyhíddal, amely már a kis település széléről is jól látszik. Szó mi szó, a gigantikus híd látványa uralja a tájat.

Forrás: Turista Magazin archív

Kicsi falu, hatalmas völgyhíd

Az ország leghosszabb hídját közel tíz éve adták át a forgalomnak, és építése finom szólva is megosztja a társadalmat. Sokan úgy gondolják, teljesen felesleges volt a völgy áthidalására ilyen óriási építményt építeni. Állítólag elsősorban a helyi önkormányzatok miatt választották a helyet és a megoldást, amelyek – érthető módon – nem akarták, hogy az autópálya Balatonföldvár és Kőröshegy között, lakott területeket egymástól elvágva épüljön meg.

Forrás: Turista Magazin archív

Térképemet böngészve észrevettem a Kőröshegyi-völgyhíd Látogatóközpontot, amely rögtön kíváncsivá tett. Gondoltam, ha már itt járunk a faluban, nézzük meg. Míg a falu központjából a híd felé gyalogoltunk, azon gondolkoztam, vajon mi lehet egy ilyen bemutatóhelyen, és mennyi embert érdekelhet egy ilyen kiállítás.

Ezt azonban valószínűleg már sosem fogom megtudni, mert a híd lábához érve kiderült, hogy a jelölt helyen tényleg van ugyan egy épület, de az a hídmester telephelye, és nem látogatóközpont. Talán tervezték, hogy lesz, vagy valaki félreinformálta a térkép készítőit, nem tudom.

Forrás: Turista Magazin archív

A híd 1872 méter hosszú, legnagyobb magassága 88 méter. Távolról is hatalmasnak tűnik a dimbes-dombos somogyi tájban, de közelről még megdöbbentőbbek a méretei. Egy szomszédos dombról észrevettünk, hogy a híd másik lábánál van egy kávézó, s mivel amúgy is arra kellett mennünk Kereki felé, útba ejtettük. Innen talán még jobban rá lehet látni a hídra. Bent pedig néhány jó fotót is láthatunk a monumentális szerkezet építéséről.

Forrás: Turista Magazin archív

Őrzők a völgy felett

Kereki csak néhány kilométerre fekszik Kőröshegytől, tipikus egyutcás falu, mely hosszan elnyúlik a völgy alján futó út mentén. Innen csak hat kilométer a szántódi rév, amely már századok óta a legfontosabb átkelőhely a Balatonon, és itt, Kerekin keresztül vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia felé. Ennek védelmére épült Fehérkő vára a falu melletti 283 méter magas dombon.

A várhoz a falu széléről indul jelzett gyalogút fel a dombra. Itt, egy gyönyörű ménesbirtok szomszédságában kialakítottak egy kis pihenőhelyet is, padokkal, asztalokkal. A várhoz vezető út nem túl hosszú, de vannak meredek szakaszok, melyek esős időben elég csúszósak lehetnek. Az erdővel körülvett tisztáson álló várat mély árok és meredek sánc öleli körbe, a falakról egészen Tihanyig ellátni.

Forrás: Turista Magazin archív

A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt és több kisebb-nagyobb ostromot is megélt, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezében lévő várat. 1544-ben- az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott várat, hogy a törökök ne foglalhassák el, a magyar katonaság felrobbantotta.

A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templom építéséhez is ezeket használták. A rom megmentésére az 1960-as évek elején került sor, a várral foglalkozó régészek szerint az utolsó pillanatban. Ekkor történt meg a terület egy részének régészeti feltárásra és a még álló falak megerősítése.

Forrás: Turista Magazin archív

A legtöbb leletet egy 15. századi szemétgödörben találták, például korabeli pénzérméket, fegyvereket és serlegeket. A várfalban még ma is látható egy kőbe vésett arc, de találtak itt díszes kályhacsempéket is, amiből arra következtettek, hogy valószínűleg előkelő termek lehetettek a várban.

Kőröshegytől Afrikáig

Kerekiből visszamentünk Kőröshegyre, hogy megnézzük a falu 15. századi gótikus templomát és a közelben álló Széchenyi-kastélyt. A település a török kiűzése után, a 17. századtól a Széchenyiek birtoka volt. 1680 körül már állt itt egy kastély, amelyet Széchenyi György kalocsai érsek, Egervár kapitánya épített.

Forrás: Turista Magazin archív

A ma is álló barokk kastélyt 1780 körül építette Széchenyi Lajos. Itt élt és alkotott 1923-tól 1931-ig a híres vadász-író Széchenyi Zsigmond. Itteni évei alatt három afrikai expedíciót vezetett, és itt született leghíresebb, első vadászexpedíciójáról szóló műve, a Csui. A kastélyhoz tartozó birtokon Széchenyi Zsigmond egy halastavat is kialakított, ahol Angliából hozatott halak tenyésztésével kísérletezett.

Forrás: Turista Magazin archív

A kastély a szocializmus idején a hasonló épületek klasszikus sorsára jutott, szolgálati lakásokat alakítottak ki benne és tsz-központ is működött itt, s a parkban az ősfák helyett mezőgazdasági gépek hevertek szanaszét. Aztán a kétezres évek elején egy magánember megvásárolta az épületet és a birtokot, és elhatározta, hogy méltó emléket állít Széchenyi Zsigmondnak. Bár a szépen felújított kastély jelenleg még nem látogatható, a tervek szerint hamarosan az lesz, könyvtárral, helytörténeti kiállítással és Széchenyi Zsigmond emlékszobákkal.

Levendulamező a domboldalon

Miközben Kőröshegy után kutattam a neten, ráakadtam a déli part egyetlen levendulaültetvényére. S bár június utolsó hete már a szezon legvége, szerencsére az időjárás kedvezett nekünk, és a birtok szedd magad akcióját egy héttel meghosszabbították. A kőröshegyi ültetvény 2012-ben létesült, és idén először nyitották meg a nagyközönség előtt.

Forrás: Turista Magazin archív

A levendula egy részéből a Pannonhalmi Apátságban olajat készítenek, de isteni szörp és illatos testpermet is készül az itteni virágokból. Az ültetvény már önmagában is gyönyörű lenne, de a birtok fekvése még tudja fokozni a látványt, a levendulától illatozó domb tetejéről ugyanis a Balaton és a Tihanyi-félsziget is látszik. A környék tavasszal is hasonló szépségeket kínál, akkor a birtok tulipán- és nárciszültetvényei borulnak virágba.

Forrás: Turista Magazin archív

Azt hiszem, ennél jobb helyen nem kezdhettem volna a déli part bebarangolását. Kőröshegy és Kereki környékét a legjobb bringával felfedezni, nem túl nagyok a távolságok, és a két települést összekötő közút sem túl forgalmas. Egyedül a kereki várhoz nem tudunk biciklivel felmenni, ott azonban a falu szélén kialakított pihenőhelynél lezárhatjuk a kerékpárokat. Ha nincs nálunk bringa, Balatonföldváron több helyen is van lehetőség bérlésre.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK