Felfedeztük a magyar Svájcot

2017.09.01. 06:54

Kelet-Mecsekben élő barátom már régóta invitált az Óbányai-völgybe, amelynek szépségéről ódákat zengett. Augusztus közepén végre találtunk egy napot, amely mindkettőnknek megfelelt, így útra kelhettünk a „magyar Svájc” felé. Nemcsak a híres Csepegő-sziklát és a Ferde-vízesést láttuk, de sétálgattunk a hangulatos Óbányán és Kisújbányán, felmentünk egy remek kilátóhelyre és az erdei üveggyártásról is sok-sok érdekességet megtudtunk.

A „magyar Svájc” becenevet nemcsak szépsége és gyönyörű fekvése miatt kapta a környék, de azért is, mert Óbánya lakossága még ma is döntően német nemzetiségű. Az Öreg-patak völgyében megbúvó egyutcás falu hagyományos, zömében fehérre meszelt, tornácos házai elevenen őrzik a századokkal ezelőtt itt élők emlékét.

A védett óbányai utcakép

Forrás: Turista Magazin

Üveghuták az erdő mélyén

A 17-18. század fordulóján a mai Óbánya (Altglasshütte) helyén indult meg a kelet-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt szükség, és könnyebb volt szekérrel a homokot ideszállítani, mint a fát. A kemencék fűtése mellett a bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához is sok fára volt szükség. A hamuzsír azért kellett, mert a mész mellett ez az anyag csökkentette a homok, illetve a kvarckavics zúzalékának olvadáspontját, és ezáltal gyorsította az olvadást.

Mivel a 18. századra Nyugat-Európában már jelentősen megfogyatkoztak az erdők, Magyarországon azonban még volt elegendő fa, az ország egyik legfontosabb exportcikkévé vált a hamuzsír. Az erdőirtások mértékét látva azonban Mária Terézia 1755-ben elrendelte a hamuzsír exportjának tilalmát, majd 1761-ben a korlátozását.

Álomszép bükkerdő az Óbányai-völgyben

Forrás: Turista Magazin

Ha a fa elfogyott a huta közeléből, az üveggyártás új helyre települt. 1762-ben a mai Kisújbánya (Neuglasshütte) területén, majd az 1780-as évek közepétől a Hosszúhetény területén található egykori Pusztabányán működött tovább a huta.

Óbánya és Kisújbánya az üvegolvasztó műhely távozása után sem néptelenedett el, a hátramaradt irtásfalvak lakossága mezőgazdaságból, illetve különböző háziipari tevékenységből próbált megélni, ekkor alakult ki az óbányai fazekasság is.

A hegyek közé szorított falu

Forrás: Turista Magazin

A kelet-mecseki üveghutákban a környékbeli lakosság használati eszközei mellett elsősorban a pécsváradi apát és a pécsi püspök részére készítettek üvegtárgyakat. Nagy felvevőpiacot jelentettek a borvidékek is, ahol a borkészítésben sokféle üvegtárgyra volt szükség. A hutatelepülések élén a hutamester állt, ő bérelte az erdőt és az üveggyártás jogát az uradalomtól. Övé volt a település legnagyobb háza, körülötte egyszerű kis házikókban laktak a hutában dolgozó munkások a családjukkal.

Századokkal ezelőtt az üvegesek is erre jártak

Forrás: Turista Magazin

Az üvegesek útján

Az Óbányai-völgyön is áthaladó Üvegesek útja elnevezésű tanösvény tábláit olvasgatva sok érdekes dolgot lehet megtudni az egykori üveghuták életéről. A Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány által alapított Üvegesek útja a hosszúhetényi üvegkiállítástól indul, majd a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán keresztül ér vissza a kiindulási helyre. A 23 kilométeres körúton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját és a Kelet-Mecsek 18. századi hutáit.

Amikor reggel Óbányára érkeztünk, csak egy-két túrázó mozgott a faluban, de a faluszéli Pisztrángos-tavaknál már nagy munka folyt. A karsztforrások által visszaduzzasztott tavak egyikét épp leeresztették. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követve indultunk el a völgyben, amely egyre szűkebbé, sötétebbé és hűvösebbé vált, ahogy egyre beljebb haladtunk.

Az óbányai Pisztrángos-tó

Forrás: Turista Magazin

Persze a kánikulában ez egyáltalán nem jött rosszul. Itt kezdődik az 1977-ben létrehozott Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet is, melynek legféltettebb botanikai értéke a világon már csak itt élő bánáti bazsarózsa.

A bánáti bazsarózsa május-júniusban virágzik

Forrás: wikipédia/mEGYA

A sétaút könnyen járható, bár itt-ott csak köveken lépkedve lehet átkelni a patakon. A patakmederben a víz néhol kisebb-nagyobb mészkőlépcsőkön, kis zúgóként kel át. Ezek a bukók forrásmészkő-kiválással alakultak ki, hasonlóan, mint a szilvásváradi Szalajka-völgyben. A kőzetek jellegzetes szürkéssárga színét a hegyből kioldott mész márgatartalma okozza.

Hamarosan elértük a völgy egyik látványosságát, a Csepegő-sziklát. A nagyjából 30 méter széles forrásmészkő-lerakódást vízfolyások táplálják felülről, ezért csöpög belőle a víz folyamatosan, melyből cseppkőszerű formák is kialakulnak. A jelenség különösen télen látványos, amikor lelógó jégcsapok képződnek a vízből. A sziklát élénkzöld moha és páfrány borítja, még ritka gímpáfrányt is láthatunk itt.

A Csepegő-szikla télen igazán látványos, bár cseppkőszerű képződményeket most is látni

Forrás: Turista Magazin

Innen nem messze található a völgy másik látványossága, a Ferde-vízesés vagy Tündérlépcső, amelyet nem forrásmészkő-kiválás hozott létre, hanem a krétában lejátszódó szerkezeti mozgások. A vízesés lépcsős szerkezetű, amelynek 10-25 centiméter magas lépcsői az alapkőzet jurakori rétegei, melyeket tektonikus erők billentettek ki vízszintes helyzetükből.

A Ferde-vízesés, vagy mesebeli nevén a Tündérlépcső

Forrás: Turista Magazin

Hajdan a völgyben 28 vízimalom működött, az üveggyártáshoz ugyanis sok vízre volt szükség. A hutához közel volt a békasótörő malom, amelyben a kvarctartalmú köveket zúzták össze, a fűrészmalmokban pedig az üveg szállításához szükséges faládák deszkáit vágták.

A Ferde-vízesés után dr. Péceli Endre emlékkövéhez érkeztünk, aki Kisújbánya háziorvosa és neves lokálpatriótája volt. Az emlékkő mellett különös feszület áll, amelyen a Krisztus-szobor testéből jelentős darabok hiányoznak. Állítólag azért, mert a szocializmusban egy helyi vezető itt gyakorolta a célba lövést.

Forrás: Turista Magazin

Skanzen az erdő közepén

Hamarosan beértünk az erdő közepén rejtőző Kisújbányára, az egykori sváb faluba, mely mára üdülőfaluvá vált. A szép, tornácos házak egyik legszebbike a település közepén álló Faluház.

A kisújbányai faluház

Forrás: Turista Magazin

Innen falépcső vezet fel a közeli dombra, melynek tetején 1794-ben az itt élő német üvegfúvók egy Szent Mártonról elnevezett kápolnát építettek. A völgyön keresztülhalad az európai Szent Márton kulturális útvonal. A Szombathelytől Tours-ig vezető út Európa legnépszerűbb szentjének életét és kultuszának emlékeit mutatja be.

A Szent Márton-kápolna Kisújbányán

Forrás: Turista Magazin

Az itteni üveghuta 1809-ig működött, ezután a lakosság tehéntartásból, illetve faklumpák és más faeszközök gyártásából próbált megélni. A mostoha életkörülmények miatt a falut 1970-ben utolsó lakói is elhagyták. Megértem őket, mert bár csodaszépnek tartom a völgyet, huzamosabb ideig nem tudnék itt élni. A széles, alföldi látóhatárhoz szokott szememnek meglehetősen szűk itt a belátható élettér.

Az elnéptelenedett település házait később városiak vették meg, akik számára szerencsére fontosak a hagyományos értékeket, és eszük ágában sem volt a szép tornácos házak helyett kacsalábon forgó nyaralókat építeni.

Forrás: Turista Magazin

Kisújbányától már nincs messze az 524 méteres Cigány-hegy, melynek tetején kilátó áll. Bár már jócskán elmúlt dél, amit a gyomrunk is jelzett, úgy döntöttünk, előbb felszaladunk a hegyre, és csak utána ebédelünk. Az út felfelé nem hosszú, de elég meredek. A kilátóból meseszép körpanoráma nyílik a Mecsekre.

A 2007-ben újjáépített Cigány-hegyi-kilátó

Forrás: Turista Magazin

A közelben a Zengő magaslik, a távolban a Misina-tető tévétornyát és a Villányi-hegységet is látjuk. Innen számos lehetőség nyílik a túra folytatására például Márévár, Magyaregregy vagy a Zengő felé, de mi ezúttal a kényelmesebb megoldást választottuk, és visszamentünk Kisújbányára, hogy elfogyasszuk rég várt ebédünket.

Kilátás a hegytetőről

Forrás: Turista Magazin

Falusi reality

A település egyetlen fogadójában telepedtünk le egy diófa alá. Életemben nem ettem még akkora kenyérlángost, mint itt. Teli hassal legszívesebben leheveredtünk volna egy kis délutáni sziesztára, de muszáj volt visszaindulni, mert el kellett érnem az aznapi utolsó buszt Bonyhádon. Kisújbányán meglepően sok holland és belga családdal találkoztunk, ennek oka valószínűleg az, hogy a közelben több hollandok által üzemeltetett szálláshely is van.

Életemben nem ettem még ekkora kenyérlángost

Forrás: Turista Magazin

Visszatérve Óbányára kicsit még bóklásztunk a faluban. Mint már oly sokszor, most is hangos fohászkodásba kezdtem egy uniós pályázatért, amelyet a „meseszép magyar települések légvezetékeinek föld alá helyezésére” írnak ki. Mennyivel jobb lenne, ha a kék eget és a házak homlokzatát nem vezetékek sűrű hálózatán keresztül lehetne csak látni.

A hangulatos Óbánya. Csak azok a vezetékek ne lennének!

Forrás: Turista Magazin

Egy hűsítőre még betértünk az óbányai kocsmába, ahol az egyik asztalnál helyi öregurak, egy másiknál egy túrázó család beszélgetett. A háttérben szólt a tévé, az egyik kereskedelmi adó délutáni reality-sorozata ment éppen, amivel engem ki lehet kergetni a világból. De most valahogy még ez sem zavart. Pitypangszörpömet iszogatva mosolyogva bambultam magam elé, és ha tehettem volna, hosszan elnyújtottam volna még ezt a pillanatot.

Forrás: Turista Magazin

Az Óbányától a Cigány-hegyig tartó körtúra nem túl hosszú, alig tíz kilométer, és kedvező időben bárkinek ajánlható. Nehéz terepviszonyok nincsenek, látnivaló viszont annál több.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK