Tűsarkú nincs, apasági szabadság viszont van

2017.09.24. 06:58

Az éttermek annyira drágák, hogy az embernek az étvágya is elmegy az árak láttán, de azért megkóstoltunk egy-két helyi specialitást. Megtudtuk, hogy a norvégok szeretnek dobálózni a tárgyakkal, a szavakkal viszont egyáltalán nem. Legfeljebb akkor csúszik ki a szájukon valami negatív megjegyzés, ha túl sokat ittak. A nők nem hordanak tűsarkút, a férfiak viszont otthon maradnak a gyerekkel. És még sok érdekes „norvégság” úti beszámolónk harmadik, befejező részében.

A norvég konyha legjobb fogásairól az egyszerű magyar utazó valószínűleg lemarad a horror árak miatt. Nagy kár, mivel számtalan olyan kuriózumot kínál, amelyet érdemes lenne megkóstolni. Néhány fogásnak így sem bírtam ellenállni, de azért roppant módon dühített, miért kell mindent a kifizethetetlenségig túlárazni.

"Olcsóbb" kisvendéglő Trondheimben (6000 Ft-ért már akadt kisadag ragu)Forrás: Németh András

Az egyik nagyon finom fogás például a bidos (nem összetévesztendő a lengyel bigosszal), amely nem más, mint rénszarvaspörkölt krumplival és sárgarépával. Létezik mustáros-tejszínes változatban is, szerintem egészen kiváló. Nagyon finom ínyencség a fårikål, a káposztás, áfonyalekváros bárányragu, de a lapskaus, a zelleres, karórépás marhatokány se rossz.

A fagyasztott pizza viszi a prímet

Én nagyon kedvelem az efféle egytálételeket, a klasszikus norvég konyha pedig bővelkedik bennük. Szívesen kipróbáltam volna a híres smalahove nevű fogást is, amely füstölt-főtt birkafej, általában répapürével. Sajnos aranyárban mérik, úgyhogy nehéz szívvel ugyan, de kihagytam.

Norvég konyha: húsos raguk mindenfélébőlForrás: Németh András

Természetesen rengeteg a halétel, meg az egyéb, tengeri herkentyűkből készült koszt, de mivel nem vagyok a vízi állatokból készített fogások nagy rajongója, ezekről csak kevés tapasztalatot szereztem. Pedig a leghírhedtebb norvég étek, a lutefisk is halból készül. Méghozzá úgy, hogy a tőkehalat napokig lúgban áztatják, amitől egészen büdös és átlátszó lesz, aztán szépen fel lehet kanalazni, mint a finoman rezgő kocsonyát. Norvégok szerint külföldi ember képtelen megenni, ennek ellenére én már nem kevés magyartól hallottam, hogy nekik mennyire ízlett.

Készül a hírhedt lutefiskForrás: Németh András

A helyzet azonban az, hogy a bennszülött norvégok sem rajonghatnak túlságosan a nemzeti konyhájuk kuriózumai iránt. Elég kevés a tradicionális norvég kosztot kínáló vendéglő, ráadásul egy tavalyi felmérés szerint az ország legnépszerűbb étele a Grandiosa fagyasztott pizza, amelyet csak kicsivel lemaradva követ a mexikói taco. Ez utóbbi a norvégok körberajongott utcai gyorskajája, a péntek például kifejezetten taco nap, ezt mindenki tudja.

Mikor egy 30 év körüli norvégot faggattam a tradicionális fogásokról, csak a vállát vonogatta. Ő csak a steaket meg a tésztákat szereti, válaszolta. Mikor a bidost emlegettem, felcsillant a szeme, hogy jé, tényleg, van olyan, de már vagy húsz éve nem evett, utoljára a nagymamája készített ilyen ételt. Szívesen enne újra, mondta, de fogalma sincs, hol lehet kapni.

A leginkább költséghatékony étkezési mód: süssünk magunknak valamit a szabadbanForrás: Németh András

Norvég nemzeti csokoládé

Alapvetően tehát a helyi élelmiszerboltokból szereztük be az élelmiszer-utánpótlást. A legolcsóbb helyi láncok a Rema, a Kiwi és a Bunnpris. Ezek saját márkás termékeket árulnak, olyanok, mint az Aldi vagy a Lidl, de azért magyar pénztárcához mérve nem lehet olcsónak nevezni őket. Alapból számolhatunk a magyar árak kétszeresével, néha többel is. 10 deka csomagolt felvágott, szalámi vagy sajt kb. 20-25 korona (670-830 Ft), fél kiló kenyér úgy 20 korona (670 Ft), fél liter kóla 15 korona (500 Ft). Gyakoriak viszont az akciók, amikor a normál ár töredékéért kapunk meg bizonyos árukat, ilyenkor érdemes feltankolni.

Benzinkút skandináv minimál stílusbanForrás: Németh András

Meg kell említeni az ország kedvenc csokoládéját, a Freia nevű cég által gyártott Kvikk Lunjst. Igazából nem nagy szám, de minden norvég patrióta meg van róla győződve, hogy finomabb, mint a Nestlé által gyártott KitKat. A két csoki olyannyira hasonlít egymásra egyébként, hogy a Nestlé 2010-ben megpróbálta betiltatni a norvég testvércsokit az Egyesült Királyságban, de a próbálkozás végül elhasalt a bíróságon. Ezt Norvégiában természetesen hatalmas nemzeti diadalként élték meg.

A Kvikk Lunjs gyártója, a Freia cég neonreklámja OslóbanForrás: Németh András

Bevásárlás közben biztosan találkozni fogunk a norvég tejipar büszkeségével, a barna sajttal (brunost), amely a külföldiek körében eléggé megosztó termék. A többség inkább az ellenségeinek ajánlja fogyasztásra, de akadnak, akik rajonganak ezért a karamellásan édeskés sajtfurcsaságért, és leginkább áfonyalekvárral megkent kenyérre pakolgatva eszegetik. Nagyobb boltokban lehet kapni jávor- és rénszarvaskolbászt, sőt bálnaszalámit is. Nem éreztem, hogy speciális ízük lenne, de ettől függetlenül finomak.

Szuvenírboltok BergenbenForrás: Németh András

Norvégia egyébként az üresüveg-visszaváltásban is világelső. A statisztikák szerint a norvégok az üvegek 93 százalékát, a dobozok 80 százalékát visszaviszik újrahasznosításra. Szinte minden boltban vannak erre a célra rendszeresített automaták, amelyek vagy a pénztárnál beváltható nyugtát adnak a bedobált üvegekről és bádogdobozokról, vagy konkrétan kiadják a pénzt. Némelyik automatánál az üvegvisszaváltásért járó pénzt felajánlhatjuk jótékony célra, ebben az esetben egy segélyszervezet kapja a zsét.

Ilyen egy toleráns társadalom

A norvégokat általában zárkózott, nehezen oldódó embereknek tartják, akik a végletekig udvariasak, kerülik a konfliktusokat és maximálisan toleránsak – egészen addig a pontig, amíg nem kezdenek komolyabban inni. A klisék részben igazak, legalábbis első blikkre valóban ilyennek tűnnek a norvégok.

Az egykori vikingek ma szelíd, galamblelkű polgárokForrás: Németh András

Ha buszon, vagy metrón utaznak, mindenki külön boxba ül le, lehetőleg minél messzebb az utastársaitól. Ezt úgy magyarázzák, hogy nagy igényük van a személyes terük biztosítására. Kerülik a testi kontaktust és közelséget idegenekkel. Azt szokták mondani, ha az ember megkér egy norvégot, hogy adjon oda neki valamit, akkor az nagy eséllyel messziről fogja odadobni az ominózus tárgyat. Nincs ebben semmi udvariatlanság a részükről, egyszerűen így szocializálódtak. Tengerjáró luxushajókon állítólag külön tanítják a személyzetnek, hogy a messziről odalökött pénz a skandináv utasok részéről nem számít sértésnek.

Használati utasítás külföldieknek egy alesund-i kávézó mellékhelyiségébenForrás: Németh András

Az Európát földúló vikingek leszármazottai a konfliktusnak még a látszatát is kerülik. Nem vitáznak, problémás esetekben általában engednek, nemigen vállalják fel igényeik érvényesítését. A végletekig toleránsak, egyszerűen nem fér bele a társalgási kultúrába, hogy vallási, származási, nemi, vagy életkori alapon bármi negatív színezetű dolgot mondjanak valakiről.

Kinn dolgozó barátom hónapokon keresztül próbálta kideríteni, hogy norvég kollégájának mi a véleménye a cégnél dolgozó magyar, lengyel és litván munkásokról, de csak kitérő, udvariaskodó válaszokat kapott. Aztán egy születésnapi bulin, amikor a kolléga elég rendesen az akvavites üveg fenekére nézett, csak kitálalt, hogy a lelke mélyén elege van belőlük.

A változó Norvégia: arab témájú street art OslóbanForrás: Németh András

Az apák is otthon maradnak a gyerekkel

Talán sehol a világon nem valósult meg olyan szinten a nemek egyenlősége, mint Norvégiában. Gyakran emlegetett intézménye a norvég családtámogatási rendszernek az angolul paternity leave-nek (norvégul: Foreldrepenger) hívott modell, amelynek lényege, hogy bizonyos ideig az apáknak is el kell menniük gyermeknevelési szabadságra, különben ugranak a támogatások.

Az ezt karikírozó Youtube-videóban egy szomszédos állam éppen hadat üzen Norvégiának, folynak a hadműveletek, a csecsemőt ringató miniszterelnök azonban szabadkozva közli a kétségbeesett hadügyminiszterrel, hogy éppen paternity leave-en van, úgyhogy nem tud foglalkozni a problémával.

A norvég királyi család 2014-ben egy oslói plakátonForrás: Németh András

Megbízható norvég forrás szerint, ha azt látjuk, hogy egy pár a kisgyermekével sétál, és az anya kínlódik a babakocsival meg a kölyökkel, míg az apa nyugodtan, zsebre dugott kézzel fütyörészik, biztosak lehetünk benne, hogy külföldieket látunk. Ilyesmit egy norvég apa nem tesz, sőt éppen fordítva, inkább ő pesztrálja a gyereket, míg az anya békésen fagylaltozgat.

A királyi testőrség még Norvégiában is klasszikusan férfimunkaForrás: Németh András

Vannak ezen kívül klasszikus norvég klisék, például az, hogy egy norvég nő szinte soha nem vesz fel tűsarkú cipőt. Az efféle öltözködés még szexista gondolatokat indítana el a férfitársadalomban, így ez nyilván kerülendő. A norvég reklámokból ezért teljesen hiányoznak a termékeket ajnározó csinibabák, ilyesmit nem venne be a genderpolitikára rendkívül kényes közízlés.

A norvég férfiakról bennem az a kép alakult ki, hogy olyan modern gondolkozású, nyitott és simulékony világpolgárok, akik valójában az erdőszéli házikójuk fészerében érzik a legjobban magukat, favágás közben. Úgy tűnt, élvezik és ismerik a modern világ minden vívmányát, de lelkük mélyén visszavágynak a természetbe.

Házikó az óceán partján – ahová jó lehet visszavonulniForrás: Németh András

Norvégia egyébként is a csináld magad mozgalmak egyik őshazája. A norvégok nem esnek kétségbe, ha nekik kell megácsolni egy ház tetőszerkezetét, vagy kicserélni a fékbetéteket a kocsiban. Ennek egyébként egyik oka, hogy a szakmunka olyan drága, hogy még a tehetősek is tízszer meggondolják, elvigyék-e az autót szervizbe, kihívják-e a villanyszerelőt, vagy esetleg olyan a probléma, amit ők maguk is meg tudnak oldani.

Csináld magad, norvég módraForrás: Németh András

Az öltönyösök is büszkék a black metalra

A norvég könnyűzenét páran az A-ha nevű nyolcvanas évekbeli szintipop csapattal, de még többen a károgós, sátánrajongó black metállal azonosítják. Nem ok nélkül. Nagyon érdekes a skandináv népek rajongása az extrém rockzenei műfajokért, ennek pszichológiai okait most nem kívánnám elemezni.

Látszólag hatalmas a szakadék a jól fésült, hibátlan modorú, szőke oslói üzletemberek és a sodronyingbe, bőrökbe öltözött, fehérre mázolt arcú, kecskevért szopogató túlvilági metálbarbárok között, mégis, a legújabb közvélemény-kutatások szerint a teljes norvég társadalom állati büszke a norvég black metálra. Nemzeti kincsnek tartják, még akkor is, ha nem hallgatják. A Mayhem, a Burzum, az Immortal, a Dimmu Borgir vagy a Satyricon nevét Tokiótól Buenos Airesig ismeri minden elkötelezett rockrajongó, és ez azért nem kis szó, ha azt vesszük, hogy egy alig több mind ötmilliós ország termelte ki őket.

A Mayhem zenekar próbatermének illusztrációja a trondheimi rockmúzeumbanForrás: Németh András

A Varg Vikernes-féle extremitásokra persze nem büszkék. A norvég black metal leghírhedtebb alakja 1993-ban meggyilkolta egyik zenésztársát, és több templomot felgyújtott. Mindezért 21 év börtönbüntetésre ítélték, amelyből 15-öt le is töltött, majd családjával Franciaországba költözött. Akárcsak Anders Breivik, a 2011-es merénylet elkövetője, ő is arra hívja fel a figyelmet, hogy még ebben a rendkívül gazdag, nyugodt és kiegyensúlyozott országban is micsoda pszichikai feszültségek fortyognak a felszín alatt.

Az ősi viking-pogány örökség szimbóluma: kardok a sziklában StavangernélForrás: Németh András

Ha valaki idegenkedik a black metáltól, de szeretne ráhangolódni a norvég életérzésre, annak néhány remek norvég filmet ajánlok a figyelmébe. Ezekben nem csupán norvég tájakat láthatunk, de egy kicsit belekóstolhatunk a sajátunktól elég jelentősen eltérő skandináv gondolkodásmódba is.

A drámaibb hangulatú filmek kedvelőinek az Ördögsziget (Kongen av Bastoy), Az eltűnés sorrendjében (Kraftidioten), az Oslo, Augusztus (Oslo, 31. August) és a Hullám (Bølgen) című filmeket ajánlom, a lazább vígjátékok rajongóinak pedig ezeket: Trollvadász (Trolljegeren), Üdvözöljük Norvégiában! (Welcome To Norway!), Náci zombik (Dod Sno).

Az Ex Machina című amerikai film forgatási helyszíne a Valldall-völgybenForrás: Németh András

Norvégia alapvetően boldog, biztonságos és csodaszép ország, ahol zöldek és barátságosak a városok, vadregényes a természet és szabad a vadkemping. Itt van a kontinens legmélyebb tava (Hornindalsvatnet), a világ leghosszabb közúti alagútja (Lærdalstunnelen), ráadásul itt találták fel a síelést. És azt se felejtsük el, hogy a szárazföldi Norvégiának hosszabb tengerpartja van, mint az egész Egyesült Államoknak. A mondás igaz: Norvégiát egyszer látni kell. Még ha kicsit sokat is kell spórolnunk az útra.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK