Újabb remek kirándulóhelyet találtunk Budapest környékén

2017.11.18. 07:27

A budatétényi szoborpark környéke hétvégenként megtelik autókkal. Ki a kommunizmus ide száműzött szobrait szeretné megnézni, ki kutyát sétáltatni vagy futni jön a Kamaraerdőbe, és olyan is akad, aki inkább a Tétényi-fennsík védett területei felé veszi az irányt. Ezen a napsütéses őszi hétvégén mi az utóbbi csoportba tartoztunk, és eléggé meglepődtem, hogy nem voltunk egyedül.

Azt gondoltam, ide inkább a megszállott botanikusok vagy rovarászok jönnek túrázni, hiszen a Tétényi-fennsík leginkább gazdag növény- és rovarvilágáról híres. A Budatétény, Kamaraerdő, Budaörs, Törökbálint, Érd és Diósd által közrefogott Tétényi-fennsík a Budai-hegység déli nyúlványa. Átlagos magassága 200 méter, de szinte teljesen sík. Természetvédelmi szempontból különösen értékes a terület, közel 400 növény- és 80 állatfaj él itt, de a védett, fokozottan védett fajok száma is több tucat. Találkozhatunk itt például tavaszi hériccsel, törpe nőszirommal és olyan ritka ízeltlábúakkal, mint a magyar tarsza vagy a sisakos sáska.

Forrás: Turista Magazin

A Halálcsillag árnyékában

A fennsík egy része a kilencvenes évek végén országos védettséget, másik része helyi védettséget kapott, Érd–Tétényi-plató néven pedig az európai NATURA 2000 hálózat tagja lett. A védett terület kezelését a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület látja el, akik egy tanösvényt is létrehoztak itt. Ez a fennsík keleti szélén, a Kamaraerdő mellett, egészen pontosan a szoborpark mögött indul, 3 kilométer hosszú és 1,5 óra alatt kényelmesen bejárható.

Forrás: Turista Magazin

A fennsíkon egykor a sztyepprét- és sziklagyepfoltok mellett mészkedvelő tölgyesek és karsztbokorerdők is voltak, a 20. századra azonban a legeltetés a fás növényzet szinte teljes eltűnéséhez vezetett. A területet évtizedekig katonai lőtérként használták, 1921 őszén még éles ütközet is zajlott a fennsíkon. A budaörsi csata során IV. Károly megpróbálta visszaszerezni a magyar királyi címet. A királypártiak és a Horthy Miklóshoz hű kormányerők összecsapása során végül néhány nap elteltével az előbbiek maradtak alul, IV. Károly pedig Tatán esett fogságba. A lövészárkokat később a II. világháborúban, utána pedig a katonai kiképzések során egészen a nyolcvanas évekig használták. Még ma is látszanak a nyomaik.

Forrás: Turista Magazin

Az emberi tevékenység megszűnésével megindult a természetes szukcesszió, vagyis a növényzet újra elkezdte visszahódítani a területet. A nyílt sziklafelszíneken megjelentek a pionírok, a mohák, zuzmók, majd a lágy szárú növények. Másutt cserjék és itt-ott már fák, elsősorban virágos kőrisek is megtelepedtek. Egyfajta szukcessziós zsákutcaként azonban nagy területet hódítottak meg a szúrós cserjék, mint például a galagonya, amelyek komoly veszélyt jelentenek az értékes gyepekre. A tanösvény állomásain részletesen megismerkedhetünk az egyes élőhelytípusokkal, a rájuk jellemző növény- és állatfajokkal.

Forrás: Turista Magazin

A fennsík legérdekesebb arcát tavasszal és kora nyáron mutatja, amikor virágba borulnak a gyepek. Ősszel is elcsíphetünk még egy-két virágzó fajt, de ilyenkor már kétségkívül a vörösben pompázó kőrisek és sóskaborbolyák viszik a prímet. Meg a 2008-ban üzembe állított budatétényi víztorony. Az óriási, 42 méter magas építmény, amely szinte mindenhonnan látszik, futurisztikus külsejével felülről a Star Trek USS Enterprise csillaghajójára, alulról pedig a Star Wars Halálcsillagára emlékeztet.

Forrás: Turista Magazin

Bányából wellnessparadicsom

Ami nagyon meglepő információ volt számomra, hogy a fennsíkon egykor levendulát is termesztettek. Néhány régi tövet még most is fel lehet fedezni a gyep növényzetében. Szintén a mediterráneumból érkezett a 70-es években telepített feketefenyő, amely nem váltotta be a hozzá fűzött erdészeti reményeket, a fennsík növényzetét azonban alaposan megbolygatta.

A tájidegen fenyvesek aljnövényzetében ugyanis semmi nem tud megmaradni. Az itteni fenyvesnek azonban van egy pozitív hozadéka is: egyfajta védőzónát jelentenek a forgalmas 7-es út és az értékes maradványgyepek között. A fennsíkon más idegenhonos fajok is megjelentek, például az ezüstfa és a bálványfa, ezek terjedése is egyre nagyobb fejfájást okoz a természetvédőknek.

Forrás: Turista Magazin

A Tétényi-fennsík közepén, Diósd határában különös látnivalót találunk a házak között, egy felhagyott kőbányát. Az iparszerű kőbányászat a 18. században indult meg itt, az innen származó mészkövet például a parlament építésénél és a budai vár felújításánál is felhasználták. A kövek kitermelését hajdan ékekkel, kővágó szekercékkel, később kővágó gépekkel végezték. A kőfalak némelyikén még ma is látszanak a megmunkálás nyomai.

Forrás: Turista Magazin

Nemcsak felszíni, tárnaszerű bányászat is folyt Diósdon. A tárnákban ma gombapincék vannak, de a helyi önkormányzatnak ennél sokkal nagyobb szabású tervei vannak: hatalmas fürdőkomplexum felépítését tervezik a bánya területén. Diósd szinte teljesen összenőtt a szomszédos Érddel és Törökbálinttal, így ipari fejlesztésekre nem sok lehetősége van a városnak.

Forrás: megalitspa.com

Ezért is tartják nagy lehetőségnek a város vezetői a megálmodott fürdőkomplexumot. A Megalit fürdőhöz azonban jó néhány milliárdra szükség lesz. A látványterveket elnézve azonban nem vitás, ha megvalósul, valóban különleges élményben lesz része a fürdőzőknek. A Felső-bánya tárnáinak bejáratát néhány éve betonhidakkal támasztották alá, és megerősítették a sziklafalakat is. Így a bányaudvar ma már biztonsággal látogatható, viszont a látvány nem lett túl szép.

Forrás: Turista Magazin

Titokzatos kaptárkövek nyomában

A Felső-bánya végénél húzódó Római-árok is érdekes látnivalókat rejt. Bár a kaptárkövek nem túl látványosak, annál titokzatosabbak. Diósdon több kaptárkő is van, mi azonban csak egyre akadtunk rá. Később az interneten rábukkantunk egy pontosabb itinerre, úgyhogy most már tudjuk, legközelebb merre kell majd keresgélni.

Aki hallott már a kaptárkövekről, annak elsősorban a Bükkalja ugrik be, ott találni a legtöbbet belőlük. Azt valószínűleg jóval kevesebben tudják, hogy itt, a Tétényi-fennsíkon is akad belőlük néhány. A kaptárkövek olyan sziklák, amelyeken szabályos, kisméretű, fülkeszerű mélyedések vannak. A fülkék szélén általában vékony perem van, amely valószínűleg a fülkét lezáró fedőlapot tartotta.

Forrás: Turista Magazin

A kaptárkövek keletkezésére máig nincs magyarázat. Az biztos, hogy emberi kéz faragta őket, de hogy kik, miért és mikor, arról ma is csak feltételezések vannak. Egyesek szerint síremlékek voltak, mások szerint áldozati szertartásokra használták őket. Olyan is akad, aki erdei méhészkedés nyomainak gondolja a fülkéket.

Az erdőben kanyargó Római-árkon keresztül negyedórás, kellemes sétával juthatunk az Alsó-bányába, de egy egyenes úton pár perc alatt is átérhetünk az egyik bányaudvarból a másikba. Ebben a bányaudvarban tárnák nincsenek, viszont látványos, több méteres, függőleges mészkőfalak igen.

Forrás: Turista Magazin

A diósdi kőfejtő és környéke természetvédelmi terület, amely értékes növényvilágnak ad otthont. Persze ez késő ősszel már kevésbé látszik, ilyenkor már csak néhány virágzó fajjal, például a bájos vajszínű ördögszemmel találkozhatunk. A terület növényzete tavasszal igazán látványos, akkor olyan fajokat is láthatunk, mint a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a borzas vértő vagy az árvalányhajak. Nem kérdés, hogy a tél elmúltával újra visszajövünk.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK