Van itt minden a guzsalytól a mellimplantátumig

néprajzi múzeum
A gyönyörű és előkelő központi csarnok
Vágólapra másolva!
A Néprajzi Múzeum december elején bezárt, de a búcsú előtt még szélesre tárták a kapukat a látogatók előtt. Bejárhattuk a gyönyörű épület rejtett zugait, és az is kiderült, mit keres egy mellimplantátum a múzeum gyűjteményében.
Vágólapra másolva!

Az aulától minden látogatónak leesik az álla. Talán túl előkelő is egy néprajzzal foglalkozó múzeum számára, melynek egyik fő kutatási területe a magyar parasztság élete és kultúrája. A múzeum a tervek szerint 2020-ban a Városligetben fogadja majd a látogatókat, kifejezetten erre a célra tervezett épületben. A Parlamenttel szemben álló, jelenlegi épület eredetileg Igazságügyi Palotának készült sok kis tanácsteremmel, melyek nem igazán voltak alkalmasak kiállítótérnek.

Eredetileg Igazságügyi Palotának épült Forrás: Turista Magazin

Az országház árnyékában

A Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi Palota eredetileg a Királyi Kúriának és a másodfokú bíróság szerepét betöltő Budapesti Királyi Ítélőtáblának adott otthont. Az 1893-tól 1896-ig készült palota tervezésekor Hauszmann Alajos számára az volt a legnehezebb feladat, hogy egy

olyan épületet tervezzen, amelyet a szemben álló Országház nem nyom el.

„Kupolákkal, manzárdokkal és bármely fényes modern renaissance architektúrával nem lehetett volna itt célt érni; ez mindig kisszerű lenne, s az épület az Országház mellett eltörpülne;” A monumentális épülethez Hauszmann nagyszabású szobrokat is tervezett. A főhomlokzat lovainak megformázásához a Fővárosi Nagycirkuszból hoztak állatokat, hogy Sennyei Károly szobrász az épületben berendezett szobrászműhelyben elkészíthesse a másukat.

A gyönyörű és előkelő központi csarnok Forrás: Turista Magazin

Az épület 1948-ig volt Igazságügyi Palota, ezt követően kulturális intézmények és múzeumok kaptak helyet benne. Az első kiállítás Rákosi Mátyás születésének hatvanadik évfordulója alkalmából, 1952-ben nyílt meg az akkor épp a Munkásmozgalmi Intézetnek helyet adó épületben. Később a Nemzeti Galéria működött itt, majd 1974-től, több évig tartó költözés után a Néprajzi Múzeum lelt otthonra az épületben.

Lotz Károly mennyezetfestménye a központi csarnokban Forrás: Turista Magazin

A korábbi tanácstermeket összenyitották, ennek köszönhetően alakultak ki a labirintusszerű kiállítóterek. Az épület legszebb része, a központi nagycsarnok, melynek

mennyezetét Lotz Károly falfestménye díszíti,

szinte teljesen megmaradt eredeti állapotában. Csupán Justitia, az igazság, igazságszolgáltatás istennőjének négy méter magas, 12 tonnás márványszobrát távolították el 1950-ben. Stróbl Alajos alkotása több kitérő után, trónját vesztve, végül a legfelsőbb bíróság Markó utcai palotájába került.

Old Shatterhand, a múzeumigazgató

A Néprajzi Múzeum alapjainak lerakása Xantus János nevéhez fűződik, akinek élete romantikus kalandregények lapjaira kívánkozik. Az eredetileg ügyvéd végzettségű Xantus 1848-ban nemzetőrnek állt, majd a világosi fegyverletétel után megszökött, és Londonon át Amerikáig menekült.

Állítólag róla mintázta Old Shatterhand alakját Karl May Forrás: Origo

Az Újvilágban szinte mindennel próbálkozott, sok más mellett volt például matróz, zongoratanár, gyógyszerész, de részt vett az országot átszelő vasútvonal nyomvonalának kijelölésében, végzett meteorológiai felméréseket a Csendes-óceánon, és gyűjtött állat- és növénytani anyagokat is múzeumok számára. Írt egy könyvet is, Utazás Kalifornia déli részeiben címmel, amit Karl May is olvasott, és állítólag róla mintázta a Winnetou-történetek sápadt arcú főhősét, Old Shatterhandot.

Xantus 1865-ben költözött vissza Pestre, egy évvel később a pesti állatkert igazgatója lett, majd miután visszatért kelet-ázsiai gyűjtőútjáról,

1872. március 5-én a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatóőrévé nevezték ki.

A múzeum mostani bejárásán, a pincében található Ázsia-raktárban láthattunk is néhány tárgyat, amelyet még Xantus gyűjtött. Például az 1. raktári számmal jelzett lampiont, amelyet Japánból hozott magával, illetve a fotógyűjteményét.

Az 1. számú raktári tárgy, a lampion, alatta Xantus által gyűjtött képek Forrás: Turista Magazin/Néprajzi Múzeum

Negyedmillió műtárgy költözik

Az épületbejáró séta során sok izgalmas részletet is megtudhattunk a múzeumban folyó munkáról. Például azt, hogy itt 1711-nél régebbi tárgyakat nem találhatunk, azok ugyanis már a történettudományok körébe tartoznak.

A múzeum gyűjteményének legújabb darabjai napjainkból származnak,

hisz korunk kultúrája is része a néprajznak.

Egy mobiltelefonnak vagy egy mellimplantátumnak épp úgy helye van itt, mint egy századokkal ezelőtti kerámiának vagy egy guzsalynak. A legkényesebb tárgyakat ma már az épület padlásán kialakított modern, konténerszerű raktárakban tárolják, ahol szabályozni lehet a hőmérsékletet és a páratartalmat. A padlástér labirintusában még láthatóak a 2. világháborús golyónyomok és az 50-60 évvel ezelőtt itt dolgozó munkások kőbe vésett üzenetei.

A padlás, falakon a múlt nyomaival Forrás: Turista Magazin

A Néprajzi Múzeum új épülete a tervek szerint 2020-ra készül majd el. Felvetődhet a kérdés, miért kellett már most bezárni a múzeumot. Az épületbejáró sétán erre is választ kaptunk, mikor egy óceániai táncmaszk példáján keresztül megmutatták nekünk, hogyan is történik egy tárgy költözésre való előkészítése.

Minden műtárgyat digitalizálnak,

és mivel többnyire nagyon érzékeny darabokról van szó, egyedileg csomagolják mindegyiket. Ha szükséges, a restaurátoroknak is rendbe kell tenni a műtárgyakat. A múzeumban közel negyedmillió műtárgy van, vagyis a költözés eltart majd néhány évig.

Restaurálásra várva Forrás: Turista Magazin

A hatalmas gyűjteménynek egyébként csak 2-3 százaléka látható a kiállításokon, a többi raktárakban áll. A kiállított darabok jelentős része egyébként most cipő volt, ugyanis a múzeum az állandó kiállítások mellett egy nagyon érdekes, a lábbelik kulturális sokszínűségét bemutató időszaki kiállítással búcsúzott a Kossuth téri épülettől.

Bár az elkövetkező években a háttérmunkákon lesz a hangsúly, a múzeum azért nem tűnik el teljesen a szemünk elől. Ha a valóságban nem is, az online térben továbbra is lehet majd barangolni a sokszínű gyűjtemény izgalmas darabjai között.

Forrás: Turista Magazin