Ennyi elzöldült fogat még sehol nem láttam

2018.01.16. 17:16

Kokalevelekkel teli zsákok a piacon, karibi drogárusok a tengerparton és kokatea a szupermarketben. Európában abban a hitben éltem, hogy a kokain egyfajta illegális luxuscikk, Dél-Amerikában utazva azonban rá kellett jönnöm, hogy ebben a világban a koka a mindennapi élet részét képezi.

„A kokalevél egyáltalán nem veszélyes, olyan hatása van, mint a kávénak vagy a mate teának” – kezdte magyarázni egy argentin fotós barátunk, Eduardo. „Frissít, és energiát ad, főként a magashegyi betegség ellen használják” – tette hozzá az 56 éves férfi. Bár Európában tiltott növénynek számít a kokain alapanyaga, a kokacserje levele, Dél-Amerika több országában valóban szabadon vásárolható.

Sőt mi több, a termelése „tradicionális felhasználásra” teljesen legális errefelé. A valóság persze az, hogy a levelek legnagyobb része nem indián ünnepi szertartásokon, hanem az amerikai állampolgárok zsebében landol, fehér porként.

Kokaalapú energiaitalt árulnak La Paz autóbusz-állomásánForrás: Zelenai Rea

Tradicionális felhasználás

Bolíviában járva mindenfelé kokareklámokba ütközik az ember. Üdítőként, cukorkaként, izomlazító krémként vagy épp kamillateával keverve árulják a boltokban. Mindez persze már csak a modern felhasználás: a helyiek elsősorban a levél rágcsálásával nyerik ki a sokat vitatott hatású folyadékot a növényből.

A szokás nem új keletű. Az Andokban élő őslakosok mintegy ötezer éve használják a kokaleveleket fájdalomcsillapításra, a teherbírás növelésére vagy a vallási rituálék részeként. Peru északi részén talált 2500 éves kerámiaedények rajzocskái bizonyítják, hogy az őslakosok már ismerték a folyadék kedvező hatásait. Az inkák az 1200-as évektől koponyalékeléskor, agyi tumorok eltávolításakor is kokalevelekkel csillapították a beteg fájdalmait. A mai Peru és Bolívia területén élő népek egész életét átitatta a kokacserje tisztelete. Ezt adták nászajándékba, ebből jósolták meg a jövőt, a fiatal házaspárok pedig kokaültetvény telepítésével alapozták meg közös életüket.

A helyiek életének ma is szerves részét képezi a kokalevélForrás: AFP/Aizar Raldes

A kokalevelek békés felhasználásának a spanyol hódítók és a velük érkező misszionáriusok vetettek véget. A katolikus egyház szinte azonnal, 1551-ben „sátáninak” nyilvánította a kokacserjét. A hódítók azonban felismerték, hogy a levél rágcsálása növeli a rabszolgasorba kényszerített őslakók munkabírását, így hamarosan visszavezették a legális növények sorába.

Egy bolíviai legenda szerint, amikor a fehér hódítók megérkeztek Északról, isten megjövendölte az aranylázat az őslakosoknak, és azt, hogy az új életmód a helyiek számára is csak romlást fog hozni. Ezért ajándékot adott, hogy kivezesse népét a sötétségből: a kokacserjét. A növény levele a történet szerint enyhíti a fájdalmat és az éhséget, és megtisztítja az elmét. „Ha azonban a fehér ember veszi magához, a teste számára mérget, az elméje számára pedig őrületet jelent” – figyelmeztetett az indiánok istene.

Kokalevelek árusítása egy bolíviai piaconForrás: Zelenai Rea

A levelektől a kóláig

Hogy a legenda utólagos költemény-e, nem tudni, az viszont biztos, hogy a nyugatról érkező hódítók nem érték be a levelek rágcsálásával. Az 1860-as években német kémikusoknak hála megszületett a kokainnak elnevezett alkaloid, amely hamar a nyugati orvoslás, majd a drogipar szerves része lett. A kokain felhasználása hatalmas népszerűségre tett szert, és rengeteg halálesetet okozott, így 1914-ben már betiltották az Egyesült Államokban. Az előállítás persze ettől nem állt meg: hamarosan megszületett a lidokain, a hetvenes években pedig a szintetikus verzió, a crack is, azóta pedig megszámlálhatatlan új változatot találtak fel.

A coca-cola elnevezés sem véletlen, az üdítőital eleinte valóban tartalmazott kokaint, de akadt más kokaintartalmú ital is akkoriban. Az üdítőital piacra dobásának idején, az 1880-as években nagy népszerűségnek örvendett például egy kokaintartalmú bor, a Vin Mariano. Mivel a szer használata még legális volt, a gyógyászatban és a sportban is alkalmazták. A Coca-Cola Company csak 1903-ban vonta ki az üdítőjéből.

Kolumbiában, Peruban és Bolíviában a vidéki lakosság jelentős hányada ma is a kokacserje termesztéséből él. A három ország adja gyakorlatilag a világ kokaintermésének nagy részét, ami az ENSZ drogellenes hivatala, az UNODC szerint mintegy 7500 tonnát tesz ki évente. A termelés 132 ezer hektáron folyik – nagyjából 185 ezer focipálya – a magashegyi, napos országokban, ahol sokszor akár havonta tudják szüretelni a kokacserje leveleit.

Persze mindez jelentős nemzetközi ellenszélben folyik. Kolumbiában korábban a gerillákhoz tartozott a kokatermelő régió, mely a közelmúltban – a kormány és a FARC szervezet békekötésének hála – felszabadult. A vezetés most az ENSZ segítségével kakaó- vagy kávétermelésre igyekszik átállítani ezeket a gazdaságokat. Peruban már hosszú ideje támogatással segítik a gazdákat, hogy kevésbé jövedelmező növényeket termeljenek a koka helyett. Ennek ellenére az Andok magashegyi földjein a kokaföldek inkább növekednek, mintsem hogy csökkennének.

Egy bolíviai kokaültetvény és tulajdonosaForrás: AFP/Aizar Raldes

Bolíviában kivételes a helyzet, mivel az elnök maga is a kokatermelők szakszervezetének éléről került ki. Evo Morales a belpolitikába való beavatkozásnak nyilvánította az USA dél-amerikai drogpolitikáját, és megszüntette az együttműködést ezen a területen. Jelentős nemzetközi ellenállást váltott ki az is, hogy tavaly megemelte az évente termelhető kokalevél mennyiségét Bolíviában. Bár a termelés elvileg csak tradicionális célokat szolgál ki, köztudott, hogy a levelek 90 százalékából kokain készül majd.

Bolíviában különösen tisztelik a kokatermelőket támogató elnököt, Evo MoralestForrás: Zelenai Rea

A kokó csak Nyugaton divat

Az Egyesült Államok komoly erőfeszítésekkel igyekszik megakadályozni az északra irányuló drogkereskedelmet, az amerikai drogellenes hivatal, a DEA szinte minden dél-amerikai országban jelen van. Nem csoda, hiszen a legnagyobb kokainfelhasználó társadalomról van szó. Az Egyesült Államok polgárai a föld lakosságának kevesebb mint 5 százalékát teszik ki, de ők fogyasztják el a világ kokaintermésének 50 százalékát. A viszonylag drága kokózás egyébként főként a nyugati társadalmak sajátja, a fogyasztásban Európa és Ausztrália követi az USA-t.

A vidéki lakosság nagy része kokacserje-termesztésből élForrás: AFP/Aizar Raldes

A termelésben egyébként a felhasználó országok is részt vesznek, persze indirekt módon. A kokain előállításához felhasznált kémiai anyagokat ugyanis legtöbb esetben amerikai és nyugat-európai neves cégek szállítják legális úton az érintett országokba. Ott azonban illegális módon, általában eldugott, dzsungelmélyi műhelyekben folyik az előállítás.

És hogyan jut el a kokain a nyugati állampolgárokig? Dél-Amerikában járva könnyű észrevenni, hogy egyes határokon nem is olyan bonyolult a csempészet. Az ecuadori határon például olyan gyenge az ellenőrzés, hogy simán átsétáltunk rajta, anélkül, hogy bárki ránk szólt volna. Márpedig a kész kokain a legtöbb esetben Ecuadorból jut el vízi úton az USA-ba. A közép-amerikai országokban az utóbbi években megerősödött az ellenőrzés, főként az amerikai erőfeszítéseknek köszönhetően. A partszakaszokon gyakran tartanak rendőri razziákat, amikor komolyabb szállítmányokra számítanak.

A Karib-tenger partján, Panamában rendszeresen foglalnak le kokainrakományokatForrás: Zelenai Rea

Elzöldült ujjak és fogak

Persze a helyiek is megtalálták a módját, hogy hasznot húzzanak a dologból. Mivel a csempészek a rendőrök láttán sokszor a tengerbe szórják a szállítmányt, sokan élnek a partokra sodort kokain eladásából. A továbbjutó szállítmányok általában Mexikóban érnek partot, és onnan szárazföldön találnak utat – minden falépítési fenyegetés ellenére – az Egyesült Államokba.

Az ENSZ 1961-ben született kábítószer-egyezménye lépett fel világszinten a kokainfogyasztás ellen, de egyben a kokarágás szokását is illegálisnak nyilvánította. A bolíviai elnöknek, Evo Moralesnek néhány éve sikerült elérnie, hogy kivételt tegyenek, és a kokalevél tradicionális felhasználása Bolíviában lekerüljön a tiltólistáról.

Bolíviában a lakosság döntő többsége rendszeres kokalevél-fogyasztóForrás: Zelenai Rea

A helyzet tehát mára érdekessé vált: míg Európában zéró tolerancia él erre a növényre, egyes dél-amerikai országokban szabadon árusítható. Máshol ugyan tiltott a termesztése, de kis mennyiségben azért kapható, és gyógyfűként tartják számon.

Míg Európában már maga a növény is a kábítószer kategóriába tartozik, a kokarágcsálók szerint nincs benne semmi addiktív. Hosszú távú hatásáról nem tudok nyilatkozni, de az biztos, hogy a levelektől elzöldült bolíviai ujjak és fogak nem éppen arról árulkodnak, hogy a levél egykönnyen letehető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK