Megnéztük, milyen most Nemecsekék füvészkertje

2018.03.09. 18:28

Ezekben a zord, tél végi napokban igazi feltöltődést kínál a budapesti ELTE Füvészkert, ahol a kinti szürkeség után az üvegházak üdítő, zöld kavalkádja fogad. De nemcsak a növények érdekesek, a kert története is rengeteg izgalmas részletet tartogat.

Az első magyar botanikus kert 1771-es alapítása a Nagyszombati Egyetem orvosi karának megalakulásához kötődik, ezért aztán a kert legfőbb feladata a hazai flóra kutatása mellett az orvos- és a gyógyszerészképzés segítése volt. A kert az évszázadok során számos alkalommal költözött, 1777-ben például az egyetemmel együtt Nagyszombatról Budára.

Mátyás király nyomában

A költözés után a botanikus kertet az alapító igazgató, a vegytan és a botanika professzora, Winterl Jakab próbálta újjáteremteni, aki nemcsak kutatott, magvakat gyűjtött, és növényeket termesztett, de saját vagyonából is áldozott a kert kialakítására. II. József kétszer is járt a botanikus kertben, nyomon követte sorsának alakulását, a ferences rend felszámolása után pedig az egyetemnek adta a mai Ferencesek terén álló ferences kolostor kertjét is.

A keleti hunyor meg sem várja a tavasz érkezését, már tél végén virágba borulForrás: Turista Magazin

1807-től Kitaibel Pál látta el az igazgatói teendőket. Hazán egyik legnagyobb természettudósa, polihisztora számos növénygyűjtő utat szervezett, amivel nemcsak a kert állományát gazdagította, de a hazai botanikai ismeretek bővítéséhez is nagyban hozzájárult.

1810-ben újabb költözés következett, a szűk belvárosi telekről a mai Múzeum körútra, egy nagyobb telekre települt át a botanikus kert, de itt is csak néhány évtizedig maradt. 1847-ben ugyanis az egyetem – József Nádor közbenjárására, aki maga is lelkesen botanizált és kertészkedett – megvásárolta a Festetics-család józsefvárosi birtokát. Ezzel ismét új, és minden eddiginél hosszabb fejezet kezdődött a kert életében.

Festetics Antal egykori nyaralója az Ázsia-kert felőlForrás: Turista Magazin

A 19. század közepén Pest külső városrészeiben még majorságok voltak. A Festetics-major tulajdonosa Festetics Antal volt, aki annak ellenére, hogy a család szegényebb ágához tartozott, meglehetősen nagy vagyonnal rendelkezett, a „leggazdagabb köznemesnek” is nevezték. A pesti kis kastélyt, amely ma az ELTE Füvészkert főépülete, valószínűleg Pollack Mihály tervezte. Pontosabban átépítette és bővítette a már itt álló kastélyt, amelyet Szeleczky Márton alispán építtetett. Buza Péter újságíró, Budapest történetének kutatója szerint azonban jóval régebben is állt már itt egy jelentős épület, méghozzá Mátyás király vadászkastélya, amelyet 80 hektáros vadaskert vett körül.

Forrás: Turista Magazin

Jelenleg is folynak kutatások az épület pincéjében, ahová Papp László, a Füvészkert botanikusa kísért le minket, miközben sok érdekességet mesélt a kastély történetéről. Ezen a helyen többek között olyan vörös márványköveket keresnek, melyek Mátyás vadászkastélyából maradhattak. Hogy egyelőre nem nagyon találnak ilyeneket, annak Buza Péter szerint az lehet az oka, hogy Szeleczky más építkezésekhez használta fel az itteni köveket. A Mathias Rex feliratú kövek jól mutattak az épületek falában, és kiváltságnak számított, ha valaki ilyesmivel büszkélkedhetett. Ilyen köveket találtak például a Ferenciek terén álló ELTE könyvtár, a korábbi ferences kolostor falában, amelyek ma a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók.

Nemecsek tava már nincs meg

A Festetics-féle barokk vadászkastély falain ma is láthatók az egykori freskók nyomai, sőt korabeli bútorokat is találunk az épületben. A kastélyba három császár is ellátogatott, sőt valószínűleg itt is szálltak meg, amikor megnézték a Habsburg hadsereg Rákos mezei hadgyakorlatát. Mária Terézia és férje, I. Ferenc német-római császár, valamint fiuk, II. József itt állhattak meg utoljára a hadgyakorlatra tartva, ez volt az utolsó illusztris kastélyépület, amely alkalmas volt ilyen magas rangú személyek fogadására.

A kis kastélyban Mária Terézia is megpihentForrás: Turista Magazin

Az épület körül több idős fát is láthatunk, például azokat a 200 éves páfrányfenyőket, melyeket még a Festeticsek korában ültettek. De a park legidősebb fája az a sajmeggy, melynek kora 250 vagy akár 300 év is lehet. Ez a faj általában csak cserjeméretűre nő meg nálunk, az itteni példány azonban már tekintélyes méretű fa.

A füvészkert eredetileg 10 hektáros volt, de az egyetemi klinikák építése miatt újabb és újabb területet nyestek le belőle, így mára csak 3,1 hektár maradt belőle. Nincsenek meg azok a tavak sem, amelyek Molnár Ferenc híres ifjúsági regényében, A Pál utcai fiúk-ban szerepelnek. A legnagyobb tó helyén például ma az urológiai klinika áll. Egyébként maga a füvészkert elnevezés is a regény sikere nyomán terjedt el.

A barokk Festetics-villa ma a Füvészkert főépületeForrás: Turista Magazin

A regény cselekményének fontos helyszíne volt a Pálmaház, amely Nemecsek és barátai búvóhelye volt. A Pálmaház növényzete ma már korántsem olyan buja és sűrű, mint akkor volt, de ma is trópusi erdők hangulatát idézi, főleg a tél végi szürkeség és a kinti mínuszok után. Számos trópusi haszonnövényt és gyümölcsöt találunk itt, kakaót, kávét, teacserjéket, hatalmas banánokat, vaníliát, mangót, avokádót, papayát, maracuját, sőt krémalmát is, amely állítólag az egyik legfinomabb trópusi gyümölcs.

A Füvészkertben van is egy program Trópus a télben címmel, amelynek keretében meg is kóstolhatjuk az itt termett banánt, kókuszdiót vagy épp kivit, amely kicsit kakukktojásnak számít, mivel nem trópusi növény, Kínából származik, és hazai viszonyok között is termeszthető. A Füvészkertben is szabadtéren nő, a pálmaház falainak védelmében átvészeli a telet, és a kert munkatársai évente több tíz kiló szüretelnek belőle.

A Pálmaház bejárataForrás: Turista Magazin

Hízókák és téltemetők

A Pálmaház mediterrán részében fantasztikus illat fogadott bennünket, amely a Brunfels-cserje virágaiból áradt. A növényt magyarul Tegnap-ma-holnap virágnak hívják, ami arra utalhat, hogy a kezdetben sötétlila virágok másnapra halványlilává válnak, majd a harmadik napra kifehérednek.

A Füvészkert másik ismert épülete az 1893-ban felépült Viktória-ház, amelyet az amazonasi tündérrózsa (Victoria amazonica, Viktória királynő tiszteletére) számára építettek. Ez a növény nyáron lesz igazán látványos, amikor a víz felszínén úszó levelei hatalmas méretűre, akár 185 cm átmérőjűre is megnőhetnek. A levelek teherbírása is rendkívüli, akár egy 85 kilós embert is elbírnak.

Az illatos Tegnap-ma-holnap cserjeForrás: Turista Magazin

Szintén nyáron a leglátványosabb a paraguayi óriás tündérrózsa, melynek 20-25 centiméter átmérőjű virága csak két éjszaka nyílik. De vannak itt rovarfogó növények, kancsókák, hízókák, harmatfüvek, vagy például Vénusz légycsapója, amelynek levele elképesztően gyorsan csukódik be, ha rászáll egy rovar. Érdemes a szomszédos üvegházba is átsétálni, ahol néhány hétig még legszebb pompájukban virágzanak az orchideák.

Forrás: Turista Magazin

De a későn jött zimankó ellenére már a szabadban is fel-felbukkan néhány tavaszi növény. Miközben még virágoznak a hóvirágok, előbújtak a kikericsek és a medvehagymák, és készülődik a kékvirágú szibériai csillagvirág, amely hamarosan beborítja a gyepet. A téltemetők viszont már elnyílóban vannak. Ez a bájos sárga virág védett nálunk, nem őshonos, mediterrán faj, amelyet valószínűleg szerzetesek telepítettek be hazánkba.

Az óriási tündérrózsa-levelek már a század elején is elbűvölték a látogatókatForrás: Fortepan

A Füvészkertben az év során érdekes programokkal várják a látogatókat. Márciusban például, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szakemberektől sajátíthatjuk el a faoltás mikéntjét, áprilisban pedig a Sakura ünnep alkalmából virágzó cseresznyefák alatt piknikezhetünk, közben pedig egy sor érdekességet megtudhatunk a japán kultúráról.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: TURISTA MAGAZIN

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK