Ha szerencsénk van, kőbe zárt cápafogat is találhatunk

2018.04.28. 06:56

A turisták által kevésbé ismert észak-börzsönyi táj legizgalmasabb természeti látványossága a Honti-szakadék, amelyet a környékbeliek csak „szakadásnak" hívnak. Nem véletlenül, hiszen a páratlan geológiai helyszín valóban úgy fest, mintha beszakadt volna a hegy oldalába.

Érdemes olyan úti célokhoz, állomásokhoz kötni a kirándulásokat, amelyek az erdőjárás puszta örömén túl valami plusz természeti élményt is nyújtanak. A Börzsöny északi peremén, Nógrád megye és egyben Magyarország Szlovákiával közös határának közvetlen közelében van egy olyan völgyszoros, amely izgalmas látnivalókat kínál a turisták számára. A partfalakkal körbevett, a hegység földtörténetét elénk táró vadregényes szurdok természetvédelmi terület, de bárki számára látogatható, aki nem rongálni, hanem csupán megcsodálni szeretné ezt az egyedülálló geológiai helyszínt.

A szakadék bejáratánál információs tábla ismerteti a „szakadás” geológiai történetétForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Évmilliók mementói

A Honti-szakadékot legkönnyebben a Hont község határában elhaladó 2-es útról érhetjük el. Innen csupán pár száz métert kell gyalogolnunk a tanösvényen, hogy beérjünk a híres „szakadásba”. Akik a hegység belseje felől érkeznek, a kék kereszt, valamint a zöld turistautakon juthatnak el a település szélén álló – már nem üzemelő – motelhez. Ennek parkolójából rácsatlakozhatunk a szorosba vezető tanösvényre. Egy-két perces séta után vadregényes világba csöppenünk, amely szűk, kanyargós völggyel hagyja maga mögött a forgalmas főút zaját.

Hangulatos ösvényt követve érünk be a szakadék hatalmas partfalai közéForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A kényelmes ösvény az innen mindössze két kilométerre lévő Felső-kút által táplált patak folyását követi. Eleinte dzsindzsás szedressel, csalánossal és bodzafákkal szegélyezett úton haladunk enyhe emelkedésben a szakadék belseje felé. A nyáron alig csordogáló ér csapadékos időszakokban látványos vízesésként zúdul alá, folyamatosan koptatva a többállagú kőzetet, amely olyan izgalmassá teszi ezt a környezetet. Ennek az eróziós folyamatnak köszönhetően tárul elénk a hegység kialakulásának változatos története, amely az egykor itt hullámzó tengerek és tűzhányók emlékét is őrzi.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Az Ős-Ipoly medrének is tartott völgy alsó szakaszán jól megfigyelhető a vegyes kőzettel teli patakmeder, amelyben a vízsodrás fehér, szürke és fekete köveket, kavicsokat rendez kis zátonyokba, olykor látványos szimmetrikus formákat is létrehozva. A sűrű növényzettel benőtt völgyszoros egy ponton kiszélesedik, ekkor már jól látszanak azok a partfalak, amelyek csarnokként tárják elénk a bádeni vulkánosságot megelőző üledékes képződmények legszebb, legrégibb ismert előfordulásait, illetve a hegység későbbi geológiai eseményeinek nyomait.

A patakmederben változatos kőhordalékot figyelhetünk megForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A kibukkanó rétegsorok legidősebb tagja a parassapusztai homokos kavics. Erre települt rá az a finomabb szemcséjű honti slír és konglomerátum, amely zömében homokkövekbe zárva őrizte meg a tengeri ősmaradványok vázát vagy lenyomatait. A fosszíliákban gazdag üledékes réteget a vulkáni törmelékkőzetek zárják, amelyek a börzsönyi földtörténet legfiatalabb, 15–18 millió éves mementói. Ezek a rétegek azok számára is szembetűnőek, akik nem rajonganak a földtan iránt. Ha pedig a lábuk előtt heverő kagyló vagy csiga lenyomatára is felfigyelnek, bizonyára számukra is izgalmassá válik a szakadék felfedezése.

Tavasszal és nagyobb esőzések idején látványos vízesés zúdul alá a lépcsőzetesen lemállott kőzetrétegekenForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Minden a szemnek, semmit a zsebnek

Fontos tudni, hogy nem csupán a természetvédelmi szabályokat tartjuk be, ha nem mászunk fel a húsz méter magas falakra, de az életünket sem tesszük kockára! A folyamatosan málló, omladékos partfalak valós balesetveszélyt jelentenek azok számára, akik a hatósági tiltás ellenére megpróbálnak rájuk felkapaszkodni. Ahhoz, hogy kagylók vagy csigák maradványaira és lenyomataira bukkanjunk, elég lehajolnunk a földre, és szemügyre venni egy előttünk heverő követ, de még nagyobb sikerrel járunk, ha a patakmederben keresgélünk.

Nem kell sokáig keresgélnünk, hogy ilyen ősmaradványokat találjunkForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A szakadék alján elterülő homokos agyagrétegben korall, kagyló, többféle csiga és mikroszkopikus foraminiferák (likacsoshéjúak) találhatók. Valamivel beljebb, a Honti-szakadék jelképének számító vízesésnél mintegy 15 méter vastag kemény, sötét, esetenként szenesedett növénymaradványos agyagkőréteg alkotja a szurdok látványos kőlépcsőit. Ebben a sötét kőzetben is látványos kagyló-, csiga- és korallvázak fehérlenek, melyek a tiszta patak vizében még kontrasztosabban látszanak. Ha szerencsénk van, még kőbe zárt cápafogat is láthatunk, de a legjellemzőbb tengeri ősmaradvány a kagylók töredezett héja.

Hinia lenyomata a keményebb kőzetbenForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Mindent a szemnek, semmit a zsebnek! Bár viszonylag könnyen előbújnak a sok millió éves tengeri élőlények nyomai, hazavinni akkor sem szabad őket. Ne csak a törvényt tartsuk be, tiszteljük meg a természetet és túratársainkat is azzal, hogy nem bolygatjuk a szakadék falait, nem gyűjtjük azt, ami nem a miénk, és meghagyjuk a látnivalót mások számára is olyannak, amilyennek mi is látni szeretnénk.

Fentről is páratlan látványt nyújt a Honti-szakadékForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Innen érdemes kukucskálni

A meredek falú szakadékot csak alulról, Hont és az országút felől lehet megközelíteni, de a fölötte haladó zöld turistaútról a magasból is ráláthatunk a páratlan képződményre. Persze innen csak óvatosan szemlélődjünk, mert az omladékony talaj bármikor megindulhat alattunk a több tízméteres mélységbe. Kilátásért érdemes inkább felkapaszkodni a közeli Kukucska-hegyre, amelyre a kék kereszt, valamint a kék háromszög turistajelzésen érhetünk fel, alig pár száz métert megtéve a szurdok bejáratától.

A Kukucska-hegy oldalában is előbukkannak a környék sajátos kőzetrétegeiForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A mindössze 261 méter magas Kukucska-hegy nem hazudtolja meg a nevét. Valóban kikukucskálhatunk a tetejéről, amennyire a fák és bokrok az évszaknak megfelelően éppen engedik. Lombfakadás előtt gyönyörű panoráma tárul elénk: az Ipoly és egyben a határvidék mocsaras ártere, Hont, a szomszédos Tesmag lakóházai és a nem is oly távoli hegyek, amelyek szlovákiai kirándulásokra csábítják a felfedezőkedvű turistát.

Kilátás a Kukucska-hegyről az Ipoly árterére és a szlovák tájraForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Persze látnivaló a határ ezen oldalán is akad még bőven. Amennyiben a Honti-szakadékot egy nagyobb kirándulás keretében szeretnénk felkeresni, érdemes olyan érdekes és látványos helyeket is felkeresnünk a környéken, mint a csodatévő forrásáról elhíresült Csitári-kápolna, a rejtélyes Szondi-alagút, vagy a legendás Drégelyvár romja, amely szintén páratlan úti célja lehet a természetjárásnak.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK