Felkutattuk a Balaton mediterrán ösvényeit

2018.05.24. 11:50

A Tihanyi-félsziget olyan, mint egy terepasztal. Nincs vulkán, csak kis krátermaradványban felgyűlt tó, nincs gejzír, csak a belőle kivált kőzetkúpok, amelyek mégis gejzírmezőt alkotnak, és bár nincs tenger, a kabócáktól hangos, fenyőfás Lóczy-tanösvény mégis olyan, mint egy darabka Mediterráneum. A Tihanyi-félszigetet nehéz bármihez is hasonlítani.

Méretes állóvizekben szegény országunkban maximum a folyók mentén van lehetőségünk egész nap víz közelében túrázni. Az óriási, nyílt vízfelület látványát és nyugalmát leginkább a Balaton partvidékén élhetjük át. A Lóczy-gejzírösvényt sok egyéb mellett éppen az teszi különlegessé, hogy innen a Balatont magasról, mégis testközelből csodálhatjuk. Nem sok beépítetlen, természetes terület maradt a tó partján, de a legvonzóbb éppen a turisták körében is kiemelkedően népszerű Tihany határában található.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Vulkáni múlt

A terület földtani múltja változatos, de napjainkig is tele van kérdőjelekkel. Az Apáti-hegy kilátójából vagy éppen a gejziritkúpok oldalából a laikus szemlélő is könnyen maga elé képzelheti a vulkáni szerkezetet: a félsziget külső peremei medencefalként zárják közre a mélyebb fekvésű, nádasok által szétszabdalt két tavacska, azaz a Külső- és a Belső-tó vízfelületét. Azonban nem egy nagy, klasszikus vulkánt kell magunk elé képzelnünk. A kitörések több fázisban, eltérő működési formákban követték egymást, változatos geológiájú tájat építve.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Az első kitörésekre a félsziget belsejében kerülhetett sor. Akárcsak a Balaton-felvidék tanúhegyeinek esetében, a Tihanyi-félszigeten is bazaltos láva érkezett a felszínre. Amikor a fölötte lévő kőzetrétegeket megolvasztó, fölfelé mozgó bazaltmagma nagy víztartalmú összletekkel került kapcsolatba, a hő és víz találkozásából születő gőz heves robbanáshoz vezetett, levetve a fedőkőzetet.

Később újabb és újabb kürtők nyíltak, és más jellegű vulkáni működések alakították a tájat. Az egyik kitörési központ a nyugati parton emelkedő Csúcs-hegy lehetett. A Külső-tó medencéje valószínűleg az utolsó nagyobb robbanások maradványa. A folyamat utolsó szakaszában látványos tűzijátékokat köpő salakkúpok épültek a félszigeten.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A természet múzeuma

A vulkanizmus befejeződése után erősödött fel igazán a gejzírek működése. A Tihany-vulkán működése után a mélyben maradt vulkáni gázok hője felhevítette a vizet, az ennek nyomán újra és újra meginduló gőzképződés pedig gazdag gejzírmezőt működtetett. A forró víz a felszínre jutás közben kihűl, túltelítetté válik, ezért kovaanyaga kicsapódik. Az így született kőzetek alkotják Tihany gejziritkúpjait. Ezekkel elsősorban a félsziget déli és délnyugati részén találkozhatunk, legismertebb képviselőjük az Aranyház. A félsziget egyébként valószínűleg többször is szigetté vált, mielőtt elnyerte mai alakját.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Itt alakították meg Magyarország első tájvédelmi körzetét, de a félsziget ma már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. 2003 óta Európa Diplomával is rendelkezik, és ezzel méltó helyre került a kontinens természeti értékeinek sorában. Megfelelő védelem nélkül bizonyára a tóra néző panoráma lenne a veszte, hiszen ki ne szeretne ilyen helyen lakni vagy nyaralni?

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A Lóczy Lajos nevét viselő sétaút volt az első tanösvény az országban. A hazánkban gombamód szaporodó tanösvények némelyike tartalmát vagy helyszínválasztását tekintve erősen megkérdőjelezhető, de a Lóczy-gejzírösvény nem is lehetne attraktívabb helyen. De nem csupán a látványért érdemes felkeresni, a tájékoztató táblák (vagy a nemzeti park igazgatóságától kérhető szakvezetés) segítségével földtani lexikonként olvashatjuk a környező tájat és annak részleteit. A táv kellemesnek mondható, helyenként variálható: összesen mintegy 17 kilométeren kanyarog a változatosságában is ritkaságszámba menő sétaösvény.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Nyugati oldal

Az sem fog csalódni, aki nem járja végig, vagy több részletben teljesíti az útvonalat. A félsziget nyugati partjának magaslatain végigkígyózó sétaút teljes mértékben mediterrán élmény. A fehéres sziklák már a langyos tavaszi napsütésben is forróba hajló mikroklímát teremtenek, a Balaton nyugati medencéjének káprázatos, hosszanti látványa pedig közvetlenül mellettünk, a mélybe hajló, meredek hegyoldal tövében kezdődik.

Ráadásul a tónak éppen ez az öble egészen csöndes, hiszen a zsombékos, sáros partszakaszokon csak kisebb, kevésbé felkapott települések sorakoznak. Még hajó sem vetődik erre. Bár nem lehet könnyű a bujkáló élete, de Sobri Jóska egészen irigylésre méltó apartmant nézett ki magának a Csúcs-hegy oldalában (már ha lehet hinni a legendának). 

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Hacsak nem egy vitorláson ringatózunk, lényegében ez az egyetlen hely a Balatonon, ahonnan a tó nyugati részét hosszában szemrevételezhetjük. Közép-Európa legnagyobb tava nyáron tényleg végtelennek hat erről a helyről, hiszen a párás levegő függönyként rejti el a Keszthelyi-öböl partvonalát.

Az Apáti-hegy is a nyugati oldal magaslatainak egyike. Belső pereméről impozáns panoráma nyílik a belső tavakra. A közelmúltban épített kilátóról a félsziget belseje mellett a Balatonra is ráláthatunk. Feltűnnek az apátság jellegzetes tornyai, Balatonfüred szállodamonstrumai és az északi part szelíd vonulatai, de tiszta időben még Kőröshegy viaduktját is kiszúrhatjuk.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A Belső-tóra a legszebb kilátást a gejzírmező sziklakúpjairól kapjuk. Az ösvény bővelkedik príma látképekben, mindenki megtalálhatja személyes kedvencét. Alighanem sokakat lebilincsel az Aranyház panorámája: a Belső-tó sötétkék tükre fölé Tihany takaros települése magasodik, mögötte pedig felbukkan a fehér vitorlák pöttyözte, a zöld csakis itt megjelenő árnyalatában pompázó Balaton.

Keleti oldal

Miután leereszkedünk a Belső-tó mellé, az ösvény újra nekivág egy domboldalnak, hogy elérje a Szélmarta-sziklákat a Kis-erdő-tető csúcsán. A bazaltvulkanizmus nyomait őrző formaegyüttes a tektonikai folyamatok következtében jól láthatóan oldalra billent. A szél által szállított apró kőzetszemcsék (pl. homok) csiszolómunkája leradírozta a kevésbé ellenálló összleteket a sziklákról. Közben a viszonylag puha bazalttufát a repedésekben megfagyó víz munkája is formálja. Tökéletes pihenőhely a túra utolsó, hullámvasutazó szakasza előtt.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Az Óvár-hegy oldalában látható a jól ismert Barátlakások csoportja. Az Indiana Jones-filmek díszleteit idéző helyszínt a vulkáni működések melléktermékeként képződött hamuból és törmelékanyagból álló bazalttufa szerkezeti sajátosságainak köszönhetjük. Ez ugyanis jól megmunkálható, faragható kőzet. A 11. században itt letelepedett szerzetesek építették a cellákat, amelyek némelyike beomlott, de a fennmaradtakat helyrehozták. A félsziget egyetlen forrása, a Ciprián-forrás is a közelben működik, a tó mellett ez biztosíthatta a barátok vízszükségletét.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A Lóczy-gejzírösvény a hajóállomás és az Árpád-kori falu helyén álló Apáti templomrom között ír le egy be nem záruló kört. Ha egyben szeretnénk végigjárni, akkor autónkat a diósi elágazásnál lévő buszmegálló környékén érdemes hagyni (Tihany, Delta-elágazás). Innen 1 kilométer az Apáti templomrom, és körülbelül 2 kilométer a Barátlakások együttese. Tömegközlekedéssel értelemszerűen szintén ez túránk origója. A félszigetet a turistautak sűrűn átszövik, ezért rövidítésre, útvonal-módosításra gyakran van lehetőség. Kis kitérőkkel Tihanyból startolva is leírhatjuk a kört.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Miközben a félsziget bájos kis falujában egy kellemes napon városnyi mennyiségű ember mozog, addig félreeső zugait jóval kevesebb turista választja. Az apátság teraszáról feltáruló panorámát mindenki ismeri, pedig a túloldalról még grandiózusabb a látvány. A peremről a félsziget belseje felé kanyarodva rövid időre közel kerülhetünk ahhoz a tájhoz, amely Helka és Kelén ősi legendáját ihlette, és misztikus kastélyt képzelt Tihany fenyőfaillatú, madárdaltól hangos erdeibe.

Forrás: Turista Magazin/Bagaméri Gergely

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK