Ahol a latinos pezsgés rendezettséggel párosul

Miami
Képeslapra illő a város fekvése
Vágólapra másolva!
A számat húzva, egy olcsó repülőjárat miatt utaztam Miamiba. Minden porcikám ellenállt, Costa Rica repterén még szidtam is magam, minek töltök kilenc napot egy olyan városban, amelyik egyáltalán nem érdekel, ahelyett, hogy Közép-Amerikában maradnék. Aztán úgy alakult, hogy már az első nap megkedveltem az amerikai tengerparti várost. Beszámoló következik az USA egyik legnaposabb térségéből.
Vágólapra másolva!

Ez volt az első utam az Egyesült Államokba. Szeretek utazni, de az USA sosem vonzott igazán, azt gondoltam, csak akkor megyek oda, ha nyomós okom lesz rá. Aztán épp Közép-Amerikából kerestem olcsó repjegyet haza, Európába, amikor rábukkantam a Norwegian Airlines ajánlatára:

Miami-Párizs mindössze 38 ezer forintért.

Ez elég nyomós ok volt. Ajánlom egyébként a légitársaságot (a WOW Air mellett) a tengerentúlra vágyóknak, nevetségesen olcsó jegyekre is bukkanhatunk náluk.

Képeslapra illő a város fekvése Forrás: Unsplash/Ashley Satanosky

Ide vastag pénztárca kell

Mivel houstoni átszállással érkeztem, a belföldi reptéren kötöttem ki, amely nem éppen a szépségéről híres. Úgy tűnt, rengetegen szinte ott élnek, nagy volt a káosz és a kosz. Pár éjszakára csatlakoztam én is a reptérfoglalókhoz, ám végül egy kubai családból származó fiú elfogadta a kérésemet a couchsurfingen,

így a koszból átköltöztem a híres South Beachre.

És itt kezdődött jó kapcsolatom a várossal.

Külön szobában alhattam ingyen, a szállásadóm jó arc volt, sokat beszélgettünk, és nagyjából hat blokkra volt a part. Így nem nehéz megszeretni egy helyet, ráadásul South Beachnek tényleg megvan a maga varázsa. Az art deco stílusú házak, a végtelennek tűnő fehér homokos part, a kellemes vizű óceán és a rengeteg idetelepült kubai által behozott latin kultúra speciális keveréke hamar beszippantott.

Pálmafák, fényűző hotelek, örök napsütés Forrás: AFP/Frank Fell

Akkor nyert meg magának végérvényesen a város, amikor a sarki boltban spanyolul szóltak hozzám. Az 50-es évek óta tartó hatalmas – főleg kubai – migráció nagyon erősen alakította ezt az amerikai várost. Az amerikai rendezettséghez és tettrekészséghez latinos temperamentum társult, ami szerintem nyerő kombináció.

Miamiban a látogató maga dönti el, a város melyik arcához van éppen kedve.

Láttam egymás mellett állni hippibuszt és Aston Martint, bár South Beachen inkább utóbbi fordul elő gyakrabban. Éjszaka mehetünk kiöltözős, méregdrága helyekre, ahol sztárokkal és Forbes-listás milliárdosokkal találkozhatunk, vagy latin reggaetont játszó, olcsó klubokba, ahova a kubai ajtónálló ingyen is beenged, ha szépen mosolygunk rá. Nekem ez utóbbi tetszett jobban. A Mango´s bárban mangót nem, jó táncosokat viszont találtam. Persze ott sem jutott eszembe egész üveg proseccót rendelni, az árak Miamiban nem magyar pénztárcához lettek kitalálva.

A tengerpart lenyűgöző Forrás: Unsplash/Guzman Barquin

Ennivalófronton is hasonló a helyzet: lehet olcsóbb mexikói kaját rendelni vagy prémium árazású éttermekben hagyni egy teljes fizetést az Ocean Drive-on.

Én leginkább a Whole foods üzletekben vásároltam jó árú alapanyagokat, és főztem.

Kivéve, ha felidegesítettek a röhejesen nagy kiszerelések és a mindenhez hozzáadott töménytelen mennyiségű cukor. Olyankor inkább nem ettem. A tengerparton viszont szívesen futottam, sétálgattam vagy épp olvastam. Alapvetően hamar megunom a strandolást, de a Karib-tengeren megszokott csodás víz és a hófehér homok, na meg a vidám röplabdázó tömeg tényleg kellemes élményt nyújtott.

Ki ne kocogna szívesen ilyen környezetben? Forrás: AFP/Gero Breloer

Miami sok arca

Miami tipikusan olyan hely, amelyet nem lehet megismerni, ha csak egy-egy kerületre összpontosítunk. South Beachen a filmekből ismert, sztereotip, fényűző Miamit láthatjuk, de North Beach hangulata például már egész más. Itt art deco helyett modern, hatalmas épületeket és drága hoteleket találunk a parton, és több a helyi lakos, mint a turista.

Északon van egy meglepő épület:

12. századi spanyol monostor, amelyet a 20. században kövekre bontva vittek át az Egyesült Államokba,

hogy ott ismét felépítsék. Egész Miami Beachen egyébként ingyenes trolival lehet közlekedni, ami nagy segítség, ugyanis a távok sokkal nagyobbak, mint ahogy a térképre ránézve gondolnánk.

A 12. századi spanyol monostort itt építették újra az Újvilágban Forrás: Flickr/Nancy McClure

Nekem nagyon tetszett az úgynevezett Little, azaz kis Havanna, ahol rengeteg kubai él. Ez a rész tele van kávézókkal, éttermekkel és művészeti galériákkal, este pedig vibráló az éjszakai élet. Sokaktól hallottam, hogy nem annyira biztonságos, de szerintem Budapest egyes kerületei ennél sokkal rosszabbak.

A művésznegyedszerű Wynwoodot is imádtam a rengeteg színes graffitivel.

Ezeket leszámítva turistaként nekem a belvárosi rész kicsit unalmasnak és barátságtalannak tűnt.

Wynwood Miami művésznegyede Forrás: AFP/Guillaume Soularue

Szuper az élet a campuson

Az utolsó pár napra ismét szállás nélkül maradtam. Úgy tűnt, kénytelen leszek a Miamitól kicsit messzebb lévő Fort Lauderdale reptéren kibekkelni a hátralévő időt, ahonnan a párizsi járatom indult. Végül szerencsém volt, egy barátom magyar barátja kisegített. Juli, a csodás hegedűművész a Boca Raton-i Lynn Egyetem campusán befogadott a szobájába, amit hihetetlenül élveztem. Egyrészt újabb szeletet tapasztalhattam meg Floridából, másrészt belekóstoltam a híres amerikai egyetemi életbe.

A Lynn amerikai viszonylatban kicsinek számít, én viszont csak ámultam a felszereltségén. Sportpályák, könyvtár, étkező, kollégium, modern épületek, sőt

még egy Starbucks is helyet kapott a campuson, kizárólag diákoknak, rájuk szabott olcsó árakkal.

Egyik este elmentünk focimeccset nézni, találkoztunk Juli barátaival, sőt, még a büfészerűen működő étkezőbe is belógtam, ahol a legszuperebb ételek közül válogathatnak az itt tanulók a nap bármely szakában.

Be kellett látnom, hogy Miami nem rossz hely Forrás: Unsplash/Matt Alaniz

Ez a pár nap az egyetemen nagyon sokat dobott a Floridában töltött nyaralásomon. Igazi, autentikus élményben volt részem, ráadásul egészen másmilyenben, mint amit a kubai családból származó amerikai srácnál tapasztaltam South Beachen. Elégedetten zötykölődtem Fort Lauderdale felé a vonaton, pozitívan csalódtam az USA-ban. Az interneten azóta már láttam olcsó jegyeket több más városba is, nem kizárt, hogy hamarosan újabb felfedezőútra indulok az Egyesült Államokba.