Itt biciklizni felér egy wellness kényeztetéssel

2018.06.24. 12:28

Hogy mi az a bikla, és miért érdemes kerékpárral felfedezni az Ormánságot? Élménybeszámolónkból sok más mellett ez is kiderül.

Az Ormánság (vagy Ormányság) talán kevésbé ismert szeglete hazánknak. A helyi születésű Kis Géza néprajzkutató 45 települést sorolt ide, amelyek közös jellemzője többek között a színmagyar, református vallású lakosság, a jellegzetes ö-ző nyelvjárás, valamint a sajátos szoknyaviselet, a bikla volt. Ezért határozta meg úgy Kis Géza a dél-baranyai, Dráva menti tájegységet, hogy addig tart, „ameddig a bikla ér”.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

Magának az Ormánság szónak is többféle eredetmagyarázata ismert: az egyik szerint a török orman (erdő) szóból származik, a másik szerint viszont a finnugor or, urmán, ormány (hát, kiemelkedés) szavakból. A török eredet mellett szól, hogy a táj még ma is nagyon erdős, de a finnugor jelentés is értelmezhető a vidékre, mivel a Dráva árterében a falvak a környező lápos vidékből kiemelkedő kisebb dombokra épültek.

Dráva-tanoda

A Dél-Tirolban eredő folyó mintegy 700 kilométeres útjának utolsó szakaszát teszi meg ezen a vidéken. Itt rakta le egykor finom hordalékát, amelyet a szél kisebb buckákba hordott össze a folyó 10–15 kilométeres körzetében. A 18. században kezdődött szabályozás előtt a Dráva zabolázatlanul kanyarogva vette birtokba a vidéket, majd a beavatkozások következtében egyre jobban „kiegyenesedett”, és az egykori folyómederben holtágak alakultak ki.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

Mindezt a szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpontban tudtuk meg Wágner Lászlótól, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetőjétől. Az intézményben mindent megtudhatunk az ormánsági tájról, az itt élő emberekről, az állat- és növényvilágról. Az épülettől három tanösvény is indul. A legrövidebb, pár száz méteres a szomszédos majorságig vezet, és a hagyományos gazdálkodást mutatja be, a második az Ős-Drávát, a 13 kilométeres, leghosszabb útvonal pedig madárvártával, fotós lessel, kilátóval és madárgyűrűző állomással fűszerezve tárja elénk a Dráva élővilágát. Amikor ott jártunk, egy gólyafióka is ideiglenes lakója volt a látogatóközpontnak. Vélhetően a szülei lökték ki a fészekből (mint leggyengébbet), de túlélte az esést. Egy falubeli értesítette Wágner Lászlót, ő pedig azóta is gondosan nevelgeti a madarat.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

Idegnyugtató táj

A látogatóközponttól indultunk a körülbelül félszáz kilométeres túrára a Dráva menti, „Három folyó” névre keresztelt kerékpártúra-útvonalon, amely egyébként Barcstól egészen Mohácsig vezet. A Fekete-víz aszfaltozott gátján Drávaszabolcs felé vettük az irányt. A patak mellett tekerve végtelen nyugalom kerített minket hatalmába, és ez így is maradt végig a túra során.

Drávaszabolcs határában értük el az 58-as utat. Jobbra, a határátkelő felé fordulva közelíthetjük meg a kikötőt a Dráván, ahol akár sétahajóra is szállhatunk, de az indulási időkről mindenképp tájékozódjunk előre. Mi a gátról letérve betekertünk a faluba, majd letértünk a főútról Matty irányába.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

Az alsórendű úton nem volt nagy forgalom. Gordisát magunk mögött hagyva elértük el a Matty határában található horgásztavat, amely természetesen egy lefűződött Dráva-holtág (a környéken számos falunak van hasonló horgásztava). Pihenőhelyek és büfé csalogattak megállásra, de mi tekertünk tovább a falu felé, ahol szürreális látványt nyújt egy kék medencébe oltott, négy delfint ábrázoló szökőkút egy kis liget közepén.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás
Az Ormánság élővilága
Az Ormánságban a holtágaktól kezdve a mocsarakon, erdős területeken át egészen a gyepekig változatos élőhelyek fordulnak elő, így a növény- és állatvilág is sokszínű. A halak, kétéltűek (pl. tarajos gőte, kecskebéka, zöld és barna varangy), hüllők (kockás és vízisikló, mocsári teknős) mellett a madárvilág is gazdag, fészkel itt többek között fekete gólya, rétisas, vörös kánya. A nagyobb emlősök közül magunk is találkoztunk rókával, éjszaka hallottuk az aranysakál (toportyán) üvöltését, de őzek, szarvasok és vaddisznók is szép számmal élnek errefelé.

Siklóson viszont rengeteg látnivaló várt ránk: dzsámi, ortodox templom, katolikus kegyhely, középkori vár. Malkocs bej dzsámija Magyarország egyik olyan török építészeti emléke, amelyet eredeti funkciójának megfelelően (is) használnak. A 16. század közepén emelt, gyönyörűen felújított épület lett ugyanis a délszláv háború idejében Siklóson és környékén megtelepedett kis létszámú iszlám közösség imahelye.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

A sokat látott siklósi vár erődjének alapjait a 13. század közepén rakhatták le. A viharos évszázadok folyamán számtalanszor gazdát cserélt falak között ma számos kiállítás közül válogathatunk. Mindenki megtalálhatja az őt érdeklő gyűjteményt, legyen az fegyverkiállítás, kínzókamra, bútor- vagy bortárlat, vagy a Siklóson és környékén élő horvát és szerb kisebbség kultúráját bemutató terem.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

Az ortodox templomot a városban élő szerbek adományaiból emelték 1783-ban, az ikonosztáz 1800 körül készülhetett. Valószínűleg érdemes betérni, de a templom alapesetben zárva van, úgyhogy ha látni akarjuk, előzetesen tájékozódnunk kell a lehetőségekről.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

Gyógyulás többféleképpen

A máriagyűdi kegytemplom ezzel szemben minden nap nyitva van, és megéri a hat kilométeres kitérőt a végén rövid emelkedővel. A kegyhely története a török időkre nyúlik vissza, ebből az időszakból származnak azok a legendák, amelyeket később ferences szerzetesek jegyeztek le. Ezek szerint a Mária-szobor fölé kápolnát építettek, ám a szobor eltűnt, és egy csodatévő forrásnál talált rá néhány remete.

A Mária-jelenések az 1600-as évek végén kezdődtek, ám a szobrot a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítették, és a mai napig is ott található. Gyűdön azonban nem szűntek meg a csodák, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök újabb kegyszobrot adományozott a településnek, ezt láthatjuk ma is a főoltár trónusán. A gyógyulások és Mária-jelenések hírére messzi földről érkeztek és érkeznek ma is a hívek.

Forrás: Csikesz Mariann / Travelo

A siklósi és a harkányi fürdőben másfajta feltöltődésben lehet részünk. Gyerekes családoknak a siklósi vár alatt található, 2010-ben megnyitott strandfürdőt ajánljuk, ahol nem csak a felnőtteket várják élményfürdők, három különböző mélységű medence és vízi játékok sokasága szolgálja a gyerekek szórakozását. A patinásabb harkányi gyógy- és strandfürdő inkább a gyógyulásra vágyókat várja, bár a strandon itt is gondoltak a gyerekekre.

Az itteni víz elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek megelőzésére és gyógyítására, csontritkulásra, krónikus nőgyógyászati gyulladásokra, valamint a nyirokkeringés zavarainak javítására javallott. A „reumások Mekkájában” 1823-ban fedezték fel a víz gyógyhatását, a fürdő kiépítését pedig a Batthyányiak kezdték meg egy évvel később.

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc
Pedeleckölcsönzés a Dráva mentén
Az Ős-Dráva területén 5 településen (Sellye, Vajszló, Vejti, Kémes, Harkány), összesen 70 pedelecet (a tekerést elektromos rásegítéssel megkönnyítő) kínáló kölcsönzőrendszer működik. A dokkolóállomásokról előzetes vagy online alkalmi regisztrációt követően is kikölcsönözhetőek a bringák. Részleteket a greenbike.hu honlapon találhatnak a rendszerről.

Harkányban a buszpályaudvart elhagyva – a pécsi elágazásnál – egyenesen haladtunk, majd Vajszló irányába elhagytuk a főutat, a város határában lévő körforgalomban pedig Sellye felé kanyarodtunk. Az Ormánságot kelet–nyugati irányban átszelő, gyér forgalmú úton Kémesig tekertünk. A teljes túrára jellemző, hogy gyér forgalmú utakon tekerhetünk, Siklóst és Harkányt pedig jól kiépített bringaút köti össze.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás

A nyugalom a falvakra is jellemző, viszont az is látszik, hogy a két kisvároson kívül a települések szinte egyáltalán nincsenek felkészülve a turizmusra. A boltok, büfék, kocsmák ugyan többnyire szombaton is nyitva voltak, de szálláshelyet csak elvétve találni az útvonalon, ahogy nyitva tartó étterem sem esett utunkba egy nyári szombat délutánon, pedig két nagy csárda mellett is eltekertünk. Azonban ez senkit ne ijesszen el az Ormánság meglátogatásától, mert a Dráva mente csodálatos, bringázásra teremtett vidék.

Forrás: Turista Magazin/Abelovszky Tamás
Megközelítés
Amióta megépült az M6/M60-as autópálya, Siklós és környéke közelebb került az ország egyes részeihez – Budapesthez mindenképp. Aki vonattal szeretné megközelíteni a túra helyszínét, az kevésbé van elkényeztetve. A túra útvonalához legközelebb Siklóstól 14 kilométerre, Villányban van vasútállomás, ahová Pécsről indulnak vonatok.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK