Tokaj azoknak is jó buli, akik nem szeretik a bort

Tokaj Hello Wood
A cukorgyárnál készült installáció. Csak egy adott pontról szemlélve tűnik úgy, mintha újra füstölnének a kémények
Vágólapra másolva!
Megnéztünk néhány fainstallációt, voltunk a gólyák falujában, láttuk Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobrát, és természetesen a hegyaljai borokat sem hagyhattuk ki. Nyolc település, 150 építészhallgató, tíz fából készült installáció, mindez Tokaj-Hegyalján, az idei Hello Wood Építész Mustrán.
Vágólapra másolva!

A szerencsi cukorgyár égbe nyúló kéményei már messziről látszanak. A város emblematikus épülete 2008 óta üresen áll, a kéményekből azonban egy hete újra száll a füst, legalábbis egy bizonyos szemszögből nézve. Ha egy lépéssel arrébb megyünk, az illúzió máris eltűnik.

Volt egyszer egy cukorgyár

A Debreceni Egyetem építészhallgatói megidézték a múltat, amely ma is elevenen él a szerencsiekben.

1889-es megnyitásakor Európa legnagyobb cukorgyára volt a szerencsi,

akkor 1300-an dolgoztak benne. A gyárat a két világháború nem tudta megtörni, a világgazdaság 90-es évekbeli átrendeződése és az olcsó brazil nádcukor azonban igen. A bezárás rosszul érintette a város lakóit, nemcsak azokat, akik ott dolgoztak, de azokat is, akik reggelente a műszakjelző kürtszó messzire szálló hangjára ébredtek.

A cukorgyárnál készült installáció. Csak egy adott pontról szemlélve tűnik úgy, mintha újra füstölnének a kémények Forrás: OrigoTurista Magazin/Bujnovszky Tamás

Minderről Durbász Zoltán mérnök mesélt nekünk, aki utolsó dolgozóként hagyta el a gyárat, és még ma is könny szökik a szemébe, ha egykori munkahelyéről beszél. Az ipari műemlékek közé hamarosan talán újra visszatér az élet,

a tervek szerint ipari parkot nyitnak a területen.

A cukorgyártás emlékét az egykori dolgozók mellett múzeum is őrzi, amelyet hamarosan felújítanak.

Szerencs felett van egy domb, ahová gyakran járnak fel a helyi fiatalok. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói szokatlan kilátót építettek ide, melyből nem a közeli várost lehet látni, hanem a kis faépületet körbeölelő erdőt és az égboltot. Az erdei házikó stílusában illeszkedik a telepített fekete fenyveshez, és kicsit Skandináviát is megidézi.

Mintha valahol Skandináviában járnánk, a szerencsi erdei házikó nagyon passzol a fenyveshez Forrás: Turista Magazin

Hello Wood, hello Tokaj

A Hello Wood csapata második éve van jelen a régióban, hogy az oktatási programjukban részt vevő egyetemistákkal együtt bebizonyítsák,

az évszázados hagyományokkal bíró táj és a 21. századi kreativitás találkozásából remek dolgok születhetnek.

Itt ugyanis nem az történik, hogy idejönnek a nagyvárosi építészek, aztán kedvükre alkotnak ezt-azt, majd hazamennek.

Az egyhetes tábort hosszas előkészítő munka előzi meg. Nemcsak a Hello Wood csapata, az egyetemek képviselői és a helyi települések önkormányzatai, de a lakók is közösen ötletelnek arról, hol, milyen jellegű alkotások szülessenek, az installációkat pedig a hallgatók féléves szeminárium keretében tervezik meg.

Az installációk alapanyaga fa, és fontos szempont, hogy az alkotás harmonikusan illeszkedjen a környezetébe Forrás: Turista Magazin/Bujnovszky Tamás

A kiindulópontot minden esetben a helyi értékek és hagyományok jelentik, és az, hogy az elkészült alkotások harmóniában legyenek a környezetükkel. A cél az, hogy a Tokaji borvidék a boron kívül a táj sokszínűségét is bemutathassa az ideérkező nagyközönségnek. A Hello Wood nemzetközi díjat is nyert oktatási programja mindezeken túl azért is remek ötlet, mert összehozza a szakma fiatal képviselőit, és lehetőséget teremt számukra, hogy kipróbálhassák magukat a gyakorlatban.

A Hello Wood összehozza a szakma fiatal képviselőit Forrás: Turista Magazin/Hello Wood

Európa legnagyobb gránit Krisztusa

A Zempléni-hegység déli peremén fekvő kis falu, Tarcal a tokaji borturizmus egyik legnépszerűbb célpontja. Vannak itt modern borászatok, évszázados pincerendszerek, elegáns kastélyszállók, kedves vendégházak, és persze csodálatos környezet. A falu közepén magasodó dombon pedig Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobra áll.

A 2015-ben átadott Áldó Krisztus szobor 8,5 méter magas és közel 50 tonna,

tövéből egészen elképesztő panoráma tárul a szemünk elé. A szoborhoz parkosított sétány vezet fel, de aki nem szeretne 130 lépcsőfokot megmászni, az előzetes egyeztetés után elektromos kisbusszal is feljuthat.

Az Áldó Krisztushoz egyre több zarándok érkezik, Tarcalon találkozik a Mária út és a Szent Erzsébet út Forrás: Turista Magazin

A domb tetején nemcsak a látványban gyönyörködtünk, de a tarcali borokat is megkóstoltuk. Berecz Stéphanie a francia Loire-völgyében kezdett borászattal foglalkozni, de Magyarországon lett belőle ismert borász, miután szerelembe esett a férjével, majd Tokaj-Hegyaljával is. Borait ma már külföldön is szeretik, az Egyesült Államokban például két három Michelin-csillagos étteremben is szerepelnek az itallapon.

Tarcalnak álpincesora is van,

amely a kilencvenes években valódi pincesornak indult, de a beruházók menet közben rájöttek, hogy nem túl szerencsés olyan területen pincéket kialakítani, amelyet egyik oldalról temető, a másikról meg lejtő határol. A beruházás félbemaradt, és évtizedekig nem is történt vele semmi. Aztán feltűntek a Szent István Egyetem építészhallgatói, és létrehozták a Tarczali Platzot, egy olyan kilátópontot az Alföld és a Tokaji-hegy találkozásánál, ahol nemcsak a panorámában lehet gyönyörködni, hanem világmegváltó beszélgetéseket is lehet folytatni.

A tarcali álpincesor Forrás: Turista Magazin/Bujnovszky Tamás

A gólyák faluja, a falu gólyája

Ahogy beértünk Bodrogkeresztúrra, rögtön megláttam az első gólyafészket, aztán még egyet és még egyet, és még vagy tízet, csak a főutcán. Mindegyikben három-négy kirepülés előtt álló fióka várta az ebédet, de a falu felett is szép számmal köröztek a madarak.

Az 1100 fős kis településen tavaly 24 pár fehér gólya fészkelt, és 45 fióka repült ki.

A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet részét képező Bodrog-parti falu környéke valódi paradicsom a természetkedvelők számára, mikor ott jártunk, épp angol madarászok indultak madárlesre.

A falunak saját gólyája is volt, Fülöp, aki Spanyolországban, az Ebro folyó völgyében látta meg a napvilágot, s véletlenül keveredhetett ide, ugyanis neki, mint minden „rendes” nyugat-európai gólyának, a Gibraltári-szoros felé kellett volna Afrikát elérnie. Fülöpnek aztán annyira megtetszett a Bodrog környéke, hogy ha már idevetődött, itt is maradt, és 12 éven át nemcsak a költési időszakot, de az egész évet itt töltötte.

Fülöp, Bodrogkeresztúr gólyája 12 telet töltött a faluban, és 37 fiókát nevelt fel Forrás: Turista Magazin/Majercsák Bertalan

Az eltelt 12 évben 37 fiókát nevelt, és nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a falu életének részévé vált. Még egy futóversenyt is elneveztek róla. Fülöp még sok-sok évig élhetett volna Bodrogkeresztúron, de

idén június 21-én egy középfeszültségű vezetéknek ütközve halálos áramütést szenvedett.

A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak installációja mementóként is szolgál. A Bodrog partjára épített kilátópont ég felé törő, piros gólyacsőrt idéző csúcsa most már mindig a falu gólyájára emlékezteti az erre járókat.

Fülöp emlékét őrzi a Bodrog partján épített kilátópont Forrás: Turista Magazin/Hello Wood

Az egynapos kirándulás sajnos rövid volt ahhoz, hogy minden alkotást megnézzünk. Nem láttuk Rátka szuperkakasát, a megyei II-es Tarcal FC szurkolóinak fedett lelátóját vagy Bodrogkisfalud tavacskájának uszadékfaalapra épített pihenő- és tűzrakóhelyét. Láttuk viszont Golop újjávarázsolt vasútállomását.

A képzőművészeti egyetem hallgatóit a Volt egyszer egy vadnyugat inspirálta,

a leharcolt golopi állomásról rögtön a film klasszikus képsorai jutottak eszükbe.

Az egyetemisták nemcsak rendbe tették a területet és készítettek egy „Élj a MÁV-nak!” fantázianevű, hordólerakatot idéző installációt, de meglepetésként az állomás pottyantós vécéit is felújították, sőt a helyiektől kapott tárgyakkal otthonossá is varázsolták.

A helyreállított pottyantós budik jó eséllyel indulhatnának a legotthonosabb vasúti árnyékszékek versenyén Forrás: Turista Magazin

Tokaj-Hegyalja nemcsak a méltán híres borairól szól. Érdekes látnivalók sokasága várja a környékre látogatókat, melyek között ma már tíz új fainstalláció is hirdeti a Tokaj-hegyaljai borvidék izgalmas sokszínűségét.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin