Még öt meseszép hazai fasor, amit látni kell

2018.09.08. 16:05

A fasorokban mindig van valami fenséges, bármelyik évszakban is keressük fel őket. Sorozatunk második részében újabb öt hangulatos hazai allét ajánlunk a figyelmükbe, amelyek alatt egyszer mindenkinek át kell sétálnia.

1. Fenyves allé

A füzérradványi Károlyi-kastély angolparkját hazánk egyik legszebb történeti kertjének tartják. Ez nem is áll messze az igazságtól, főleg azóta, hogy 2015-ben az egész kastélyparkot megújították. Ugyanebben az évben került sor a kastélyhoz vezető út mentén található, mintegy 850 méter hosszú fenyőfasor megifjítására is. Az allé fekete- és erdeifenyőkből áll, amelyeket a 19–20. század fordulóján ültettek.

Forrás: Turista Magazin/Északerdő Zrt.

A park számos növényritkasággal büszkélkedhet, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Találunk itt több száz éves faóriásokat, 200–300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb a látogatók körében az a két gigantikus platánfa, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak, és a kastélyparkban csordogáló patak partján magasodnak.

2. Alcsútdobozi platánsor

A 19. században nagy divat volt a növényhonosítás Magyarországon. Az 1800-as évek első felét a dendrológusok „platánkorszakként” emlegetik, mert akkoriban előszeretettel telepítettek nagyobb, rendszerint más klímaövből, illetve kontinensről származó fákat, jellemzően platánt, vadgesztenyét és szivarfát, de felbukkant többek között az ezüst juhar és a tulipánfa is.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A jelenséget tetten érhetjük Szarvason és Alcsútdobozon is. Utóbbi településen József főherceg az 1800-as évek elején alakított ki platánfaallét. Az Alcsútdoboz felé vezető etyeki utat most mintegy 200 terebélyes fa szegélyezi. A fasorral egy időben létesült az itt található kastély angolparkja is, amelyet most Alcsúti Arborétum néven ismerünk. Bár a kert a hóvirágjairól a leghíresebb, számos egzotikus növénynek ad otthont.

3. Piliscsaba fasorai

Aki szereti a fasorokat, az Piliscsabán, illetve Klotildligeten biztosan talál magának kedvencet. Az egy négyzetméterre eső védett fák és fasorok száma talán itt a legnagyobb az országban. A Mátyás király út és a Kálmán király útja vonaltól, illetve a vasúti sínektől észak-északkelet felé eső városrészben számos természetvédelmi oltalom alatt álló fa, fasor, park található.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A klotildligeti allékat még József főherceg rendeletére telepítették a 20. század elején. Rendkívül látványos a Kossuth Lajos utcában található közel 100 éves platánfasor, de hasonlóan szép a Wesselényi utcai tölgyfasor, illetve a Széchenyi István utcai és a Zrínyi utcai feketefenyősor is.

4. Nagycenki hársfasor

Nagycenk neve a 18. századtól kezdve összefonódott a Széchenyi családdal. Ennek emlékét őrzi a kastély és a mauzóleum, ahol Széchenyi István nyugszik, illetve az a kettős hársfasor, amelyet Európa egyik legszebbjének tartanak. Az allét Széchenyi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttette 1754-ben. A 450 darab hársfa napjainkra igen tekintélyessé növekedett: 16 méter magasak, törzsátmérőjük egyméteres.

Forrás: Turista Magazin/Bozor Magdolna

Ha a kastélytól sétálunk végig az impozáns, több mint két kilométer hosszú allén, Széchényi Béla és Erdődy Hanna sírjánál lyukadunk ki. A feleség fiatalon, 26 évesen halt meg gyermekágyi lázban második lányuk születése után, és saját kívánságára temették el a fasor végébe. Széchenyi Béla sosem nősült újra, 46 évvel később temették felesége mellé. A síremlék szarkofág formájú, és bronz domborművek díszítik, amelyek Kundmann Károly bécsi szobrász munkái.

5. A Luppa-sziget platánfasorai

A Luppa- vagy Lupa-sziget közel 800 méter hosszú földdarab, amely a Duna szentendrei ágában található, a budakalászi part és a Szentendrei-sziget között. A közigazgatásilag Budakalászhoz tartozó sziget a tehetős pomázi, szerb származású polgárokról, a Luppákról kapta a nevét, akik a 19. század közepétől az 1930-as évek elejéig birtokolták a területet. A tulajdonosváltás után a szigetet felparcellázták, és a budapesti elit tagjai fedezték fel maguknak. A következő években sorra épültek a szebbnél szebb – Bauhaus és késői art deco – nyaralók, a sziget pedig néhány év leforgása alatt korabeli építészeti alkotások egyedülálló gyűjtőhelyévé vált.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az építőanyagot csónakkal, majd gyalogosan, háton vagy talicskákon szállították a helyszínre: a kis területen utak nem épültek, csak egy hosszú, keskeny sétány fut végig a sziget közepén. Ennek két oldalára telepítették a parcellázással egy időben a platánfasorokat, amelyek egyedei mára 20-30 méteres óriásokká cseperedtek, törzseik pedig valóságos oszlopcsarnokot alkotnak az út mentén, megadva a sziget alaphangulatát. Igazi stresszmentes övezet. A szigetet komppal lehet megközelíteni. Persze kajakkal vagy kenuval is elérhető – egy kellemes vízitúrával – a Római-partról vagy a Margit-szigetről.

Forrás: Turista magazin

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK