Az S alakú kanyarulatot az osztrákok huroknak (Schlinge) nevezik. Mindössze öt települést – Freizell, Schlögen, Au, Inzell és Grafenau – találunk a Schlögener Schlinge mentén, ám ezeknek is alig van állandó lakosuk. A meredek sziklafalakkal határolt kevéske sík vidék, amely a szabályozás előtt ártér volt, nem is igen bírna el több embert.
Az érintetlennek tűnő vidék valójában az aschachi vízerőmű hatókörébe tartozik, itt még érvényesül a nagyjából húsz kilométerre lévő erőmű vízduzzasztó hatása. Azelőtt a hajósok úgy tartották, hogy a Schlögener Schlinge a Duna legveszélyesebb szakasza, mára az ember megzabolázta a folyót, aminek többek között néhány sziget lett az áldozata.
Au és Grafenau között tanösvényt alakítottak ki. Ha ezt végigjárjuk, az információs táblák segítségével
megismerhetjük a Duna-hurok növény- és állatvilágát, valamint a geológiai sajátosságait.
Schlögennél, a római kori erőd maradványai mellett szállodát és éttermet találunk. Az erőd időszámításunk után 170 körül épült, és egészen az 5. századig használatban volt.
Van itt római játszótér a gyerekek számára, és római szobrok mutatják az utat a híres Schlögener Blickhez, ahhoz a kilátóponthoz, ahonnan talán a legszebb panoráma nyílik a 180 fokos kanyarra.
Érdemes biciklivel bebarangolni ezt a vidéket, hiszen itt vezet a Duna menti kerékpárút osztrák szakasza. A bicikliseket kis kompok szállítják egyik partról a másikra Au és Schlögen, illetve Grafenau között, mivel ezen a rövid szakaszon a jobb parton folytatódik a bicikliút.