Könnyű túrát ajánlunk hazánk leghíresebb karsztvidékén

Vágólapra másolva!

Hazánk leghíresebb karsztvidékén a lenyűgöző cseppkőbarlangokon kívül is bőven akad természeti és történelmi látnivaló, akár gyalog, akár kerékpárral vágunk neki a vadregényes tájnak.

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

Magyarország Aggteleki Nemzeti Park kirándulás utazás Szögliget Szádvár tanösvény

Az egyik páratlan élményeket tartogató túrahelyszín az alig pár száz lelkes falu, Szögliget közelében található, az Aggteleki Nemzeti Park szívében. A falutól mindössze egy kilométerre áll az erdőben a Szalamandra ház, amely erdei iskolaként és turistaszállásként is működik. A turistautak csomópontjának számító háztól akár egész napos portyázásra is indulhatunk, de a rövid távok kedvelői is élménygazdag kirándulásokat tehetnek az innen induló – és ide visszatérő – Szádvár tanösvényen.

A vár alatt találjuk a Szalamandra házat Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Rövid, de változatos

A mindössze 4,5 kilométeres körtúra változatos terepen és számos látnivaló között vezet a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékéhez, a romjaiban is impozáns Szádvárhoz. A tanösvényen a karsztos felszínre jellemző sokféleséget is megfigyelhetjük: vannak itt hegyvidéki, mediterrán, illetve kontinentális erdős sztyeppre jellemző növényfajok, valamint kaszálókkal és zöldellő mohákkal borított kőrengeteg.

A Szádvár tanösvény már meglévő turistautakon vezet, önálló jelzése nincsen.

A helyes irányt a kereszteződésekben kihelyezett nyilak, illetve az információs táblák jelölik.

A Szalamandra háztól nyugati irányba kezdjük meg a mindössze 260 méter szintemelkedést tartogató utat, amelynek első állomása a Tetves-forrás. Egykor itt haladt el a Kassára vezető kereskedelmi út, és az utazók nemcsak szomjuk oltására, hanem tisztálkodásra is használták a forrás vizét. Volt, aki otthagyta, mások továbbvitték a tetveket, így magyarázza a helyi legenda a forrás nevének eredetét.

A tanösvénynek nincsen saját jelzése, de a táblák jól navigálják a turistákat Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Elhagyva a széles erdészeti utat, egy jobbra induló ösvényen kapaszkodunk fel a szádvári szekérút épen maradt szakaszára. Ezen az úton mély vájatokat figyelhetünk meg a sziklaaljzaton, melyeket a kocsik kerekei koptattak ki az évszázadok alatt.

Minden bizonnyal a várhoz is itt szállították fel az élelmet és az építőanyagot.

A helyenként köves, sziklás ösvény végül felér a várromhoz, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk.

Ma is tökéletesen látszanak a sziklákon a kocsikerekek kikoptatott nyomai Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Középkori nevén Zárd vára szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos erődítmény volt. Feltehetőleg a 13. században épült, és

a Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte.

Egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna várával alkotott erődítésláncolatnak. Az évszázadok során több család is birtokolta, köztük a Dregeth, a Bebek és a Szapolyai, valamint 1520 körül Werbőczi István is tulajdonosa volt.

A 16. században az addigra elavult várat kibővítették és megerősítették. Több ostromot is átélt falait és bástyáit egész ágyúhad védte. Később pedig olyan híres családok pereskedtek a tulajdonjogáért, mint a Csáky, a Pethe és a Rákóczi, de az Esterházyak is igényt tartottak rá. Talán nem véletlen, hogy a sokszor gazdát cserélt vár legendája is a jogviszonyról szól.

Kilátás a Szádvár nyugati bástyájától Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Mátyás király tréfája

A vár hosszú ideig a Patócsyaké volt, mígnem Patócsy Benedek várurat annyira behálózták a rozsnyói vörös barátok, hogy a halálos ágyán rájuk hagyta az építményt. A barátok még arra is rávették, hogy a fiát is rájuk bízza, hogy papot neveljenek belőle. A végrendelet így szólt: „Birtokomat két részre osztom, az egyik a szádvári uradalom huszonkilenc faluval, másik rész a gombaszögi vadászházam a réttel és a kis erdővel.

Mindkettőt a barátoknak hagyom úgy azonban, hogyha a fiamból papot nevelnek,

kit szintén az ő gondjaikra bízok. De ha valamely okból nem akarná fiam a papi pályát, akkor a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”

Bálint viszont nem akart pap lenni. Mihelyt megnőtt, otthagyta a barátokat, Budára ment, és beállott a király vitézei közé. Az örökösödés ügye Mátyás király elé került, aki felrendelte a barátokat, és a végrendelet elolvasása után megkérte őket, színe előtt nyilvánítsák ki, hogy a két birtok közül melyiket akarják. Ők azt felelték, egy szívvel, egy lélekkel a szádvári uradalmat akarják. „Nos tehát – válaszolt a király –, minthogy kegyelmetek a szádvári uradalmat akarják, hát akkor annak kell lennie a Patócsy fiáé, mert a végrendelet szóról-szóra ezt mondja: „a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”

A várat a szabadságharc alatt Thököly kurucai foglalták el, majd hasonlóan a többi várunkhoz, a Habsburgok lerombolták, hogy az többé ne lehessen az ellenük szervezkedők menedéke. Az 1680-as évek végétől a vár folyamatosan pusztult, megmaradt falmaradványait visszavette a természet. Hála a Szádvárért Baráti Körnek és a napjainkban zajló régészeti feltárásnak,

a romokat néhány éve kiszabadították a bokrok és a fák fogságából.

A Várhegy északkeleti oldalában a felső várat és a 70 méterrel mélyebben fekvő alsó várat úgynevezett csiga kötötte össze. Ez két lóval mozgatott szerkezet lehetett, amellyel elsősorban vizet és fát szállítottak fel a közel 35 fokos lejtőn. A tervek szerint nem rekonstruálják, csak konzerválják a feltárt maradványokat, lépcsőt alakítanak ki a csiga útvonalán, kilátóponttá alakítják a Német és a Csonka bástyát, a veszélyes pontokon pedig korlátokat helyeznek el.

Gyakorlatilag az egész várterület feltárásra vár Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Megóvják, de nem rekonstruálják

A jelenleg zajló régészeti feltárások elsődleges célja a faltetők és a falsíkok meghatározása, de azért így is előkerült egy-két érdekes darab: lándzsa, fanyelű kés, üvegpalack-töredék, díszes késnyélvég csontból. A vár kútját nem sikerült megtalálni, viszont az alsó vár külső falain eddig ismeretlen lőréseket fedeztek fel, és a leomlott falszakasz helyén azonosították a középkori falak alapjait.

A munkálatokat irányító Gál Viktor régész elmondta, hogy

az alsó várat és a csiga útvonalát ideiglenesen lezárták a turistaforgalom elől,

mert a terület járhatatlan, kutatóárkokkal szabdalt, és életveszélyes a legördülő kövek miatt. Ez természetesen nem gátolja a várba való feljutást, dél felől, a turistaúton továbbra is szabadon látogathatók a romok.

A romok most is látogathatók, de ne másszunk fel a falakra, és ne bolygassuk az ásatási területeket! Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Ugyanazon az úton ereszkedünk le, mint amin felkapaszkodtunk, majd a kék várjelzést követve északi irányba indultunk. Alig pár száz méter után ideális piknikezőhelyet találtunk: a hangulatos tisztáson újonnan kiépített pihenőhely várta a vándorokat. A Szárd-hegy északi oldalán lévő lankásabb domboldal és a szemközti rét volt egykor a várkert,

állítólag itt tartották a lovagi tornákat.

Ha továbbhaladunk a tanösvényen, gyakorlatilag megkerüljük a várat, és az előbb említett csigát is megtekinthetjük, persze jelenleg csak tisztes távolságból. A Várhegy keleti oldalában húzódó Lakatos-forrás Lakatos Lászlónak állít emléket, aki 1969-ben a Meteor-barlangban folytatott kutatómunka során vesztette életét. A felújításra szoruló foglalást korábban Borz-forrásnak hívták, mivel alig pár méterre található a Borz-lyuktól, amelyet az itt talált borzmaradványról neveztek el. A járat 40 méter hosszú és a nyomokból ítélve jelenleg is állatok lakják. Ne háborgassuk az esetleges lakókat!

A Lakatos-forrás alatt zöldellő sziklák közt csörgedezik az erecske Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Következő állomásunk a Csurgó-forrás volt, amely az évszaktól, illetve a csapadékmennyiségtől függően öt-hat forrásszájon keresztül bukkan a felszínre. Régen a környékbeliek ennek a forrásnak a vizét használták mosásra, mivel vize lágyabb, mint a többi környékbeli forrásé. Ez annak köszönhető, hogy a Csurgó-forrás vízadó kőzetéből – a gutensteini mészkőből – kevésbé oldódik ki a mész, mint a hallstatti mészkőből, amely a Tetves- és Lakatos-forrás vízadó kőzete.

A Csurgó-forrástól már alig pár száz métert kellett megtennünk kényelmes ereszkedésben, hogy visszaérjünk a Szalamandra-házhoz. A könnyű körtúra remek családi vagy iskolai program lehet, csak rajtunk múlik, mennyi érdekességet fedezünk fel a meseszép, vadregényes táj kincsei közül.

Forrás: Turista Magazin