Így néz ki egy tartalmas, pihentető őszi hétvége

2018.09.27. 12:59

Vétek volna veszni hagyni a vénasszonyok nyara szép pillanatait, ezért szeptemberben is igyekszünk minden szabadnapunkat a természetben tölteni. Az egyik hétvégén a Mátrába és a Bükkbe látogattunk, hogy egy nem túl megerőltető túrán ismerkedjünk a vidékkel, a környező településekkel, és néhány lenyűgöző várral meg templommal.

Bő egy óra alatt meg is érkeztünk Mátraházára. A Kékestető felé elágazó út melletti parkolóban hagytuk az autót, és elindultunk az ország legmagasabb pontja felé. A kényelmesebbek egészen a Kékestetői tévétoronyig felautózhatnak, de mi ezt a sípálya mentén haladó 3-4 kilométeres távot is szép komótosan végigsétáltuk. Az ország legmagasabb pontja ugyan eltörpül a környező országok hegycsúcsai mellett, de a kéktúraútvonal mentén szépen jelzett és karbantartott utakon élveztük a Mátra csendjét.

Legmagasabb hegyünk, a Kékes tetejénForrás: Peso

Miénk az erdő

Az idelátogatók többsége ennyivel meg is elégszik, mi viszont a tévétorony után továbbgyalogoltunk a Gabi halála nevű helyre, amely a legenda szerint egy favágóról kapta nevét, aki itt lelte halálát, valamint a pisztrángmentes Pisztrángos-tavat is érintettük. A séta nem volt megerőltető, családi programnak is tökéletes, meglepetésünkre mégis csak elvétve találkoztunk túrázókkal. Ez később sem változott, amikor a kék jelzés mentén a Sas-kő és a Disznő-kő felé folytattuk utunkat.

Az Erzsébet-sziklánál szép látvány tárult elénk, az árnyékos erdők közül kibukkanó, sziklákkal teletűzdelt meredek kaptatóról a Mátra északi vidékére és a Parádi-medencére tekinthettünk le. Mintha óriások dobálták volna szét a sziklákat, amelyek között az Ilona-völgyi-vízesés felé vezető ösvény kanyarog. Nem sokkal az Erzsébet-szikla után elértük a Sas-kő dombon (898 méter) felépített sziklatornyot. Megnéztük az első világháborúban elhunyt turisták emlékét őrző oszlopot is, és bár szikrázó napsütésben értünk a magaslatra, a felvidéki hegyek távoli látványa bőven kárpótolt a mérsékelt erőfeszítésért.

Látkép a Sas-kő mellőlForrás: Peso

Ezt követően nagyjából fél óráig egy viszonylag keskeny gerincen haladtunk tovább, míg ki nem értünk a Disznó-kő nevű magaslatra, ahonnan további szép kilátás tárult elénk. Útközben többek között Parádra is ráláttunk, ahol akár strandolhatunk is egyet a túra után. A Disznó-kő alatt a kék jelzéssel párhuzamosan haladó sárga kereszt jelzés elkanyarodik balra, és visszavezet a Gabi haláláig vagy Parádig. Mi azonban egyelőre rendületlenül folytattuk sétánkat a majdnem derékig érő, elszáradt, a szél miatt folyamatosan susogó növényzet között.

A markazi elágazásnál letértünk a zöld jelzésű ösvényre. Még vagy húsz percig kanyargott az út a tölgyekkel szegélyezett meder mellett, míg végre elértük Magyarország legmagasabb természetes vízesését, az Ilona-völgyi-vízesést. A nagyjából 10 méter magasból lespriccelő kis vízesésnél Magyarországon csak a lillafüredi mesterséges vízesés impozánsabb. Fentről nem is tűnt annyira meredeknek a szikla, de amikor leértünk a tövéhez, már láttuk, hogy nem lett volna szerencsés a sziklákon leereszkedni. A vízeséshez másik úton, egy tanösvényen is el lehet jutni, ez valamivel kevesebb erőfeszítést igényel.

Az Ilona-völgyi-vízesésForrás: Peso

Eleven középkor

A mátrai kirándulás után úgy döntöttünk, átnézünk Szilvásváradra. Útközben megálltunk Sirokon, hogy felkeressük a pár évvel ezelőtt felújított várat. A várrom már távolról elénk mered tekintélyes méreteivel. Bejáratához meredek, napsütötte út vezet, amely hőség idején próbára teszi a látogatókat. Miután megvettük a belépőjegyet, pihenés gyanánt elsőként a vár oszmánkori történetét bemutató dokumentációs filmet néztük meg.

A magyar várak többségéhez hasonlóan a siroki vár is igen lerobbant állapotba került az évszázadok folyamán. A felsővár, valamint az alatta lévő kazamaták a restaurálás ellenére sem tudják tükrözni az eredeti állapotokat. Természetesen a várak felújításánál mindig fel kell tenni a kérdést, hogy érdemes-e visszaépíteni a rég leomlott épületrészeket. Európa-szerte találunk rendkívül jól sikerült, újonnan épített középkori várakat (pl. a lengyel Malbork), és hihetetlenül ízléstelen, giccses kontármunkákat is (pl. a bolgár Pernik).

A Siroki vár romjaiForrás: Peso

A várról amúgy csodaszép kilátás tárult elénk, pár száz méterrel odébb pedig a Barát- és az Apáca-sziklát nézhettük meg. Ha Sirok környékén járunk, érdemes ellátogatni a recski kényszermunkatábor helyén kialakított nemzeti emlékparkba – ez nekünk ezúttal sajnos nem adatott meg időhiány miatt.

Szilvásvárad előtt megálltunk egy rövid pihenőre Bélapátfalván, hogy megnézzük a híres ciszterci kolostort, amely a Bél-kő domb aljánál fekszik a település keleti végében. Az eredetileg 1232-ben épült templomot először a 18. században, majd a múlt század közepén építették újjá. A homlokzat egyik dísze a rózsaablak, a másik pedig a vörös és szürke kövek váltakozása a bejárat körül. Az épületet szinte minden oldalról erdő veszi körbe, amitől már-már elhagyatott benyomást kelt, de ez csak hozzáad különleges hangulatához.

A homlokzat egyik dísze a rózsaablak, a másik a vörös és szürke kövek váltakozásaForrás: wikipédia/Takkk

Szilvásvárad, az ambivalens

Szilvásváradon ambivalens érzések kerítettek hatalmukba. A völgybe vezető út és a Szalajka-völgy látványosságait bemutató információs pontok szépen rendben vannak tartva, de egy sor felesleges, kihasználatlan vendéglátó-ipari egység telepedett meg a sétány mellett. Az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén még a csúcsórákban is csak minimális kapacitás mellett működtek ezek a létesítmények, az árak pedig jelentősen meghaladták a magyar átlagot.

A Szalajka-forrásForrás: Peso

Persze mi a természetért jöttünk Szilvásváradra, így azonnal el is indultunk az erdei kisvasút pályája mellett kanyargó úton. Elhaladtunk a mesterséges pisztrángos tavak és az erdészeti múzeum mellett, majd hamarosan elértük a Szalajka-forrást, amelynek felszínén már sárga levelek úsztak. Innen már nincs messze Magyarország egyik legszebb természeti jelensége, a Fátyol-vízesés, ahol rövid pihenőt tartottunk.

A Fátyol-vízesésForrás: Peso

Következő állomásunk az Istállós-kői-barlang volt, amelyhez viszonylag meredek kaptatón jutottunk fel. Érdemes megtenni a kis erőfeszítést, mert fentről a Sipovics-tengerszem tükröződő vize teszi hangulatossá az erdei dombos tájképet. A neandervölgyi embernek is otthont adó barlang háromszög alakú bejárata nagy, egybefüggő terembe vezet. Pár perc hűsölés után innen indultunk bükki végállomásunk, a 958 méter magas Istállós-kő csúcsa felé, amelyről pár évvel ezelőtt kiderült, hogy mégsem a Bükk legmagasabb pontja. A legújabb mérések szerint ugyanis a Kettős-bérc déli dombja, a Szilvási-kő 3 méterrel magasabban fekszik.

Az Istállós-kői-barlangban már neandervölgyiek is laktakForrás: Peso

A mesterséges is lehet szép

Levezetésképpen a környék néhány érdekes látványosságát és települését kerestük fel. Elsőként a Rudabányai-tó felé vettük az irányt, de útközben pár percre megálltunk Dédestapolcsányon, hogy megnézzük a Lázbérci-víztározót. Ugyan tábla mutatja, hogy illetékteleneknek belépni tilos, mégis jó pár látogató fotózta az erdővel körülvett mesterséges tavat. Néhány kép erejéig mi is lemerészkedtünk a parthoz.

A Rudabányai-tó Magyarország legmélyebb, néhol a 60 méteres mélységet is elérő állóvize. A látvány teljes mértékben levett minket a lábunkról. A tó szokatlanul hideg, türkizszínű vízében a meredek sziklák és a sárgás árnyalatba boruló fák tükörképének látványa olyan lenyűgöző volt, hogy csak nagy nehezen ültünk vissza az autóba, hogy a 11. századi szalonnai körtemplom és a Rakacai-víztározó érintésével megérkezzünk hosszú kirándulásunk végpontjához, a Diósgyőri várhoz.

A Rudabányai-tó levett minket a lábunkrólForrás: Peso

A felújított és 2014-ben átadott Diósgyőri vár látványa egyedülálló. A vár különlegességét nem is az alsó szinten látható, középkori mesterségeket bemutató kiállítások, vagy a felső szinten található, egybefüggő királyi lakosztályok adják, hanem maga az épület. Többi várunkhoz képest talán itt jutottak a legközelebb az eredeti állapotok bemutatásához.

A Diósgyőri vár látványa egyedülállóForrás: Peso

Az ősz színes napjai remek lehetőséget kínálnak kellemes és tartalmas hétvégi programok megvalósításához. Ilyen volt szeptemberi Mátra-Bükk túránk is, ahol sikerült összekapcsolni a természetjárást néhány izgalmas kulturális örökségünk meglátogatásával.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK