Szellemet is láttak Közép-Európa legnagyobb erődjében

2018.10.13. 16:38

Kívülről nézve nem is hinnénk, hogy a komáromi Monostori erőd ilyen hatalmas. Ha rossz irányból közelítünk, vagy ha nem megyünk elég közel, észre sem vesszük a füves domboldalból kikandikáló falakat. Pedig ha alaposan el akarunk merülni a magyar hadtörténetben, egy-két óra nem lesz elég az erőd bejárására.

Mi sem tudtuk ezt, amikor kiszálltunk a parkolóból a Monostori erődnél, hogy lesétáljunk a Duna-partra néhány látványos drónfelvétel elkészítésének reményében. Már ezzel is eltöltöttünk majdnem egy órát, bár közben azért szemügyre vettük a kint felállított aknamentesítő naszádot és a rendkívül jó állapotban lévő T–55-ös harckocsit. Az építmény monumentalitásával akkor szembesültünk igazán, amikor beléptünk az udvarra, és végigpillantottunk a 66,5 hektáros területen.

A 66,5 hektáros területen fekvő Monostori erőd madárszemmelForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Vastapsot kapott a vezetőnk

A szabálytalan alakú, 32 000 négyzetméteres Monostori erőd csak az egyik – bár a legnagyobb – tagja a több épületből álló erődrendszernek a Duna két partján. Valamivel kevesebb, mint két óra alatt a 640 termet, illetve szobát és 5 kilométernyi folyosórendszert magában foglaló épület északi szárnyának jelentős részét sikerült megnéznünk. De ha az összes kiállítást becsülettel végig akarjuk járni (a vezetés után vissza lehet térni az egyes helyszínekre), ennél jóval több időre van szükség, akár egy egész délelőttöt vagy délutánt eltölthetünk itt.

A belső udvaron hosszában nagyjából másfélszer férne el a ParlamentForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az erőd egyénileg és vezetéssel is látogatható, de mi mindenképpen az utóbbit ajánljuk, hiszen anélkül kimaradnánk a legérdekesebb sztorikból. Mi egy gimis csoporthoz csapódtunk, és Szabó Olivér vezetett körbe minket, akinek az előadásmódjáról sokat elárul, hogy a végén vastapsot kapott a mobillal a kezükben felcseperedett tiniktől.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A túrát a hadtörténeti kiállításon kezdtük egyenruhák, kardok, térképek között, ahol fény derült az erődrendszer kialakulásának körülményeire. De mitől is erőd az erőd? Olivér elmesélte, hogy egy nyolcvanéves néni beletrafált, amikor a vezetés befejeztével megjegyezte: Hát én ilyet várat, aminek a tetején nő a gyöp, még nem láttam!” A várak dombokon, hegyeken álló magas falaikkal, tornyaikkal remekül beváltak a középkori ostromeszközök ellen, de az ágyúk megjelenése után elveszítették létjogosultságukat, hiszen azzal már laposan is lehetett lőni, így a magas falak hátránnyá váltak. Az alacsonyabb, többméteres földréteggel borított erődök viszont remekül kivédték az ágyúzást, és a fű álcázásként sem volt utolsó.

Három teremben mutatják be Komárom és a fegyverkezés történetétForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Komárom első erődjét, amely ma Szlovákia területén áll, az 1500-as években emelték. Az Öregvárat sem a törököknek, sem a franciáknak, de még az osztrákoknak és az oroszoknak sem sikerült bevenni. A legfontosabb végvárban 3-4000 fős védősereggel minden gond nélkül feltartóztattak akár egy százezres csapatot is. Az Újvárat az 1600-as években építették hozzá. Ezeket előzetes bejelentkezés után szakvezetéssel látogathatjuk meg.

Kilátás a katakombákbólForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Nagyobb volt New Yorknál

Az 1700-as években, a Habsburg Birodalom idején Komárom elvesztette hadi jelentőségét, és gazdag kereskedővárossá nőtte ki magát. 1720 környékén 10-12 ezer lakosával nagyobb volt, mint az akkori New York (persze hozzá kell tenni, hogy utóbbit csupán száz évvel korábban alapították), és az élet is javában pezsgett.

Kikötöttek a matrózok, és az első útjuk nyilvánvalóan nem a templomba vezetett, sokkal szívesebben múlatták az időt szerencsejátékkal és kéjhölgyekkel. Ebből kifolyólag isteni büntetésnek tudták be az 1763-as földrengést, amely Magyarországon máig a legnagyobbnak számít (6,3-as erősségű volt). Több mint százan megsebesültek, 63-an meghaltak, de a rengés nem kímélte az épületeket sem. Be is tiltották a szerencsejátékot és a prostitúciót, megerősítették az egyházat, rendeletet hoztak, hogy ne lehessen magas építményeket emelni, sőt, a nagyobbakat le is akarták bontani, köztük a komáromi várakat is.

Az erőd beleolvad a környezetébeForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Hogy ez végül nem valósult meg, az közvetve a napóleoni háborúknak köszönhető. Amikor Bonaparte először elfoglalta Bécset, I. Ferenc császár Komáromba menekült, és úgy döntött, ahelyett hogy romba döntenék a várakat, inkább újítsák fel őket, sőt emeljenek még több erődöt, hogy összesen akár 200 ezer katona is állomásozhasson itt egyszerre. Úgy gondolta ugyanis, a helyszín jól jöhet más szorongatott helyzetben is, akár Bécs védelme céljából. Megépült tehát még két erőd és a nyugati városfal öt bástyával.

A szabadságharc legfontosabb ütközeteinek nagy részében szintén jelentős szerepet játszott a város, amely ekkor magyar kézen volt, és még a világosi fegyverletétel után is tartotta magát egy darabig, mígnem Klapka György tábornok átadta az osztrákoknak, hogy emberei szabadon elvonulhassanak.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Tízezer kubikos

A Monostori erőd megépítése csak ezután kezdődött. A hatalmas munkálatokhoz rengeteg emberre volt szükség. A belső udvart, amelyben hosszában nagyjából másfélszer férne el a Parlament, tízezer kubikos ásta ki, majd kétezer ács és kőműves húzta fel a falakat. 1871-re azonban, mire elkészült az erőd, nagyjából el is avult, megjelentek ugyanis a modern, hátultöltős ágyúk. Végül laktanya, raktár, illetve kiképzőközpont szerepét töltötte be az épület, ennek nyomait láthatjuk ma a falak között.

A kiállítás után az udvaron álló, 1860-as évekből származó ágyúhoz vezetett az utunk. Megtudtuk, mennyivel macerásabb volt ezzel lőni, mint az ezután debütáló hátultöltős változattal. A procedúrát a saját szemünkkel is megfigyelhettük, az erőd egyik alkalmazottja ugyanis lőtt néhányat egy másik ágyúval a kedvünkért, persze golyó nélkül, puskaporral. Hiába kicsi és elöltöltős, iszonyatosan nagyot szólt, viszont most már azt is tudom, hogy csak körülbelül négy-öt percenként lehet vele lőni. Ezzel szemben a hátultöltős ágyúval egy perc alatt akár két lövést is le tudtak adni, a tűzsebesség és a lőtávolság tekintetében is lekörözte elődjét, és ezzel már gránátokat is lőttek ki az ellenségre.

Ha szerencsénk van, ágyúbemutatót is láthatunk az erődbenForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Benéztünk az istállóba is, ahol a Monarchia idején 155 lovat tartottak. Mára csak 12 etető maradt épen, a többit elpusztította a szovjet Vörös Hadsereg, amelynek tagjai 1945-től 1989-ig az egész épületet lőszerraktárként használták. A lőoktató terem a legkisebb bástya emeletén található. A falakat motiváló feliratok és oktatási célú rajzok díszítik, például arról, hogyan néz ki egy repülő. Itt tanították meg a 20-as években a háborúba készülő, abszolút tapasztalatlan katonáknak a lövés elméleti alapjait, attól kezdve, hogyan kell egyáltalán megfogni a puskát, egészen a célzás mikéntjéig (itt bent nem lőttek).

Így nézett ki a laktanya a Monarchia idejénForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az öngyilkos tiszt szelleme

A katonáskodásról és a katonák mindennapjairól tudtunk meg érdekességeket a legénységi szálló részlegében masírozva, ahol két teremben életképeket mutatnak be a Monarchia idejéből, illetve a szovjet korszakból. A tiszti szállók közül sajnos még egy sincs felújítva, de azért egy izgalmas történetet erről is megtudtunk. Volt itt egy tiszt, akit mindenki utált, mert előszeretettel ugráltatta a katonákat, sokat üvöltött és káromkodott. Egyik nap behívatta a parancsnoka, és közölte vele: kiderült, hogy az orosz frontról menekült ide, úgyhogy most két választása van. Vagy főbe lövi magát és becsülettel hal meg, vagy hadbíróság elé kerül, és akkor bizony felakasztják.

A folyosórendszer itt 3 kilométeren keresztül kanyarogForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Másnap a kantinban reggeli közben a többiek hallották a lövést, és azonnal tudták, hogy a tiszt a becsületet választotta. De ez csak a sztori egyik része. Olivértől megtudtuk, hogy járt itt két holland hölgy, akik úgy vélték, szellemet látnak a tiszti épület pincéjében. Az erről készült fotón valóban megjelenik egy fehér folt, kinagyítva pedig mintha egy arcot is ki lehetne venni. Persze, akármi lehet az – teszi hozzá a szakvezető, de azért nem bánják, hogy most már nemcsak a skót kastélyoknak, hanem a komáromi erődnek is vannak szellemei.

Ezután a Dunai bástya felé vettük az irányt, amely egyébként a legerősebb az összes közül. Falai öt méter vastagok, és 15–18 méter magasak. Érdemes felmenni a tetejére, mert szép kilátás nyílik az erődre és mindkét Komáromra. Az épületrésztől 3 kilométer hosszan vezet egy kettős kazamata- vagy lőfolyosórendszer. Itt található a Láthatatlan erőd elnevezésű kiállítás, amelyen videót is láthatunk az erőd történetéről – feltéve, ha jól felöltöztünk, mert bizony elég hűvös tud lenni a falak között.

Lokátoros kocsik, tarackok és légvédelmi ágyúk a haditechnikai parkban, az erőd udvaránForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A kazamaták sötétjében denevérekkel, sőt nagy ritkán rókákkal is találkozhatunk, de talán az életrevaló – és ezzel arányosan finoman szólva sem halk – csapatnak köszönhetően ezúttal egyikhez sem volt szerencsénk. Hivatalosan itt ért véget a túra, de mi lecsatlakoztunk a csoportról, és még megnéztük az udvaron berendezett haditechnikai parkot a lokátoros kocsikkal és ágyúkkal, aztán átugrottunk a szlovák oldalra, hogy onnan is rápillanthassunk a rejtőzködő erődre.

Hasznos információk:

Nyitva tartás (2018. március 1. és 2018. november 1. között):
Monostori erőd: mindennap 9–18 óráig
Tárlatvezetés 9, 11, 13 és 15 órakor
Dunai bástya: mindennap 9–17
Belépődíj (2018. március 1. és 2018. november 1. között):
Egyéni kombinált felnőttjegy: 1600 Ft, csak a Dunai bástyába 700 Ft
Egyéni kombinált diák- és nyugdíjasjegy: 1200 Ft, csak a Dunai bástyába 600 Ft
Egyéni felnőttjegy tárlatvezetéssel: 1800 Ft
Csoportos felnőttjegy tárlatvezetéssel: 1600 Ft
Csoportos és egyéni diák- és nyugdíjasjegy tárlatvezetéssel: 1250 Ft
Bővebb információt itt találnak.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK