Morgó-gödör, a húszmillió éves magyar hasadék rejtélyes világa

2019.02.05. 18:32

A Mátrával szomszédos Pétervásárai-dombság neve valószínűleg sokak számára ismeretlen, pedig ezen a különleges vidéken kőlányokkal és kősárkányokkal is találkozhatunk, a Morgó-gödörben pedig húszmillió éves természeti csodában gyönyörködhetünk.

Ezt a tájat a homokkő uralja. A puha kőzet a szél és a víz játékszere, és rendkívül változatos formákban bukkan fel azok előtt, akik bemerészkednek a hegység belsejébe. De nem is kell feltétlenül hosszú túrára indulnunk, hiszen rögtön a hegység legközelebbi sarkában, Nemti község szélén feltűnik néhány különleges formáció.

A Morgó-gödör nehéz terep

A környék egyetlen jelzett turistaútja, egy rövid zöld sáv jelzés a falu keleti sarkából indul, egy széles földúton. Éppen csak az utolsó házakig érdemes ezen maradni, hogy utána betérjünk a vele párhuzamosan nyíló völgybe, amely csak első ránézésre tűnik zsákutcának: megérkeztünk a Morgó-gödörbe.

A Morgó-gödör bejárataForrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Az első száz méteren még átlagos, de a bedőlt fák miatt igen nehezen járható völgy fokozatosan összeszűkül, míg végül a mélysége már sokszorosan meghaladja a szélességét. A következő mintegy száz méteren a 20–23 millió éves, könnyen málló kőzetben a víz kitartó munkája miniatűr természeti csodát hozott létre. A függőleges falakkal határolt mély hasadékban az ember törékeny bogárnak érezheti magát. Térerő nincs, az égből csak egy keskeny sáv látszik, az összeszűkülő völgy pedig néhol kifejezetten nehéz terep, amelyet kisgyerekes családoknak vagy nehezen mozgó felnőtteknek nem ajánlunk.

Ismeretlen művész alkotása, elérhetetlennek tűnő magasságbanForrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A mélység végén az alig észrevehető csapás visszavezet a zöld sávra, amely egy kilométer után, immár zöld háromszögként, a Leány-kő nevű hegy 358 méter magas csúcsa mellett ér véget. Az itt található sziklaformációk a tudomány szemszögéből a tengerben lerakódó homokkő rétegről rétegre változó mésztartalmáról mesélnek.

Az üledékes kőzetben az esővíz valóságos kanyont alkotottForrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A kővé vált lány

A faluban persze jóval színesebb magyarázat született a Kőleány keletkezésére: „Elment az ember a Lyány-kőhöz kaszálni, mer' van ottan kaszálóhely. Aztán az apjának vitt enni, aztán az úton éhes vót a lyány, hogy megette az ebédet. Azt kérdezte lyányát, 'nem hoztál ebédet?'. Asszongya, hogy nem. Aszongya 'Megetted!'. 'Kőé' változzak, hogyha megettem.”

A Kőleány nem az egyetlen hasonló sziklaalakzat a környékenForrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Ha ugyanezen az úton visszatérünk a faluba, nem érdemes rögtön hazasietni, mert a főutcához egész közel még vár ránk egy látványosság: a Mátra panorámája a Sárkány-szikláról. A Kossuth út 72. szám alatti egykori magtár mögött induló jelzetlen úton alig száz méter után el is érjük az újabb különleges sziklát, amely a szomszédos Mátra keletkezésének heves, robbanásos vulkánkitöréseiről mesél. A türelmes szemlélő a különféle kőformák közt sárkányokon kívül tucatnyi egyéb hőst és mellékszereplőt is felfedezhet.

A Sárkány-szikla és a Mátra panorámájaForrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK