Csúcsforgalom a Szent Sírnál

2014.03.10. 08:54

Hat keresztény felekezetnek van több-kevesebb joga a keresztény világ legszentebb helyén ájtatoskodni. Az együttműködés nem mindig zökkenőmentes, elfordult, hogy egymás szakállát is megtépték a buzgó szerzetesek. Na, de milyen egy vasárnap délután Jézus sírjánál? 

Hiába ez a legszentebb hely a keresztények számára, a jeruzsálemi Szent Sír Bazilika nem a hit intim és elmélyült megéléséről szól. Kétségtelen, hogy van atomszférája, de ez inkább a kereszténység lüktető sokszínűségét érezteti. Persze könnyen ír le ilyeneket az, akire ugyan csurgattak keresztvizet, de templomot legfeljebb kirándulások és esküvők alkalmából lát belülről. A Jézus sírjához hittel zarándoklók bizonyára másként észlelik a helyet.

Már az ide vezető út - a Via Dolorosa - ajándéktárgyakat, vicces feliratú pólókat, műszaki cikkeket kínáló bazársorai sem feltétlenül az elmélyülést erősítik. Üdítő kivétel az Osztrák Vendégház az egyik sarkon, kedves hangulatú kávéházával, meghitt kertjével és pazar jeruzsálemi kilátásával a lapos tetőről. 

A Via Dolorosa egy rövid szakasza az osztrák vendégház teraszáról

Forrás: Ballai Vince - Origo

Turistaszezonon kívül, a tél közepén, esőre álló időben szerencsére nem kellett nagy tömeggel megküzdeni az úton (bár aki ideutazik, készüljön ara, hogy a Budapestről naponta Tel Avivba tartó Wizzair-gép ekkor is majdnem tele van). Ettől függetlenül januárban különösebb probléma nélkül lehet szemlélni és átélni Jézus szenvedéseinek különböző - színes kelméket és porcelán ajándéktárgyakat árusító butikok között elhelyezkedő - stációit.

Felérve a Golgotára azért jut egy pillanatnyi meghittség. Itt, a Szent Heléna kápolna sokat látott tetején szegény etióp keresztény szerzetesek élnek puritán kalyibákban. A tér pár percig volt üres és csendes, előbb egy szerzetes érkezett gyors léptekkel a szállások felől, és tűnt el egy kőkapuban, majd egyházi ének hangzott fel tompán a lábunk alól. Ezek az örmény keresztény szerzetesek, ők énekeltek lent a kápolnában, daluk a kis tér közepén fekvő kútszerű szellőzőn keresztül szűrődött fel. Az etióp után indultunk, a bazilika felé vezető út az általuk használt kápolnán át halad. Innen is énekszó hallatszott: Biblia-korabeli nyelv szavait verték vissza boltívek, a két ének hangjai a kapuban ütköztek.

Az arab negyed egyik sikátora

Forrás: Ballai Vince - Origo

A Szent Sír templomban folyamatos ez az ütközés a különböző keresztény felekezetek között. Erről a magát Jézus sírját rejtő apró barokkk kápolna körüli események is ékes tanúbizonyságot tesznek. A kívülről egy földrengés után robosztus vasállványzattal megerősített kis épület egy ház a házban: a bazilika rotundájának, az Anasztaszisznak a közepén áll. Eredetileg itt állt az a szikla, amelynek egyik üregébe Jézust temették. A sziklából mára csak a Jézus sírját rejtő kőtömb maradt meg, a környező sziklát Nagy Konstantin idejében levésték az üreg talapzatáig.

A hétköznapi látogatókat acélkordonok terelik hátulról alacsony, de gazdagon díszített bejárata felé, amely előtt hórihorgas görög katolikus pópa és fiatalabb segítője intézkedett serényen. Terelgették ugyan az embereket, de velünk a sor lassan haladt, sőt teljesen meg is akadt.

Örmény keresztények a szent sír előtt

Forrás: Ballai Vince - Origo

Nem véletlenül pakolták a látogatók elé a kordont. Észak felől, a Mária Magdolna kápolnából felzúgott az orgona, majd megint énekszó zendült: zsoltárokat éneklő ferences szerzetesek jelennek meg. Jó pár percig énekeltek és imádkoztak a sír előtt, majd elvonultak kápolnájuk felé, ahol folytatták a szertartást. A sort azonban még mindig nem engedte tovább a pópa. Megint énekszó, görög katolikusok érkeztek. Ők is kaptak pár percet, énekük birokra kelt a római katolikusok által használt Mária Magdolna kápolna felől érkező orgonahanggal, ahol még mindig zajlott a ferencesek szertartása.

Utánuk bemehetett pár látogató a kis pavilonba, majd a pópa már megint a kordont rendezgette. Egy civil pár érkezett, valakik valakijei lehettek. Keresztet vetettek, gyors imát mondtak, eltűntek az alacsony bejáratban, kijöttek fotózkodni, megkérték a pópát, kapja le őket, és már el is mentek. De a kordon nem nyílt meg, mert megint jött egy kis csoport, újra énekszóval. Az örmények pár perce volt ez, de ők is megküzdöttek a katolikusok orgonaszólójával.

Kukucskáló a sír előterébe

Forrás: Ballai Vince - Origo

Ez a három keresztény felekezet rendelkezik azzal a joggal, hogy közvetlenül a sírnál hajtsanak végre szertartásokat. Rajtuk kívül még három másik - az egyiptomi koptok, a szír ortodoxok, és az etióp keresztények - kapnak kisebb nagyobb mértékben jogot a bazilika használatára, de az etiópok például csakis húsvét idején, különben csak saját kápolnájukban végezhetnek ceremóniát. A koptoknak külön kis oltáruk van az Anasztaszisz nyugati, külső falánál.

Ez a rendszer évszázadok során alakult ki. Korábban számos bonyodalom származott abból, hogy melyik felekezet rendelkezik a szent sír és környéke feletti jogokkal, az áldatlan állapotokat és vitákat megelégelve a jelenleg rigorózusan betartani próbált status quo-t két (egy 1757-ben, majd egy 1852-ben keltezett) török szultáni rendelet szabályozta - akkoriban a szentföld az oszmán birodalom fennhatósága alá tartozott.

Ezekben a rendeletekben aprólékos részletességgel le van fektetve, melyik felekezet mikor, milyen szertartást végezhet, és az épületnek mely részei felett rendelkezhet - a többiek beleegyezésével, vagy felügyeletével. Jóformán az utolsó szentkép, áldozati gyertya kihelyezésének feltételeit is megszabja. A szabályok annyira bonyolultak és aprólékosak, hogy még a Szentföldön található szent helyek jogi állapotáról szóló 1949-ben készült ENSZ-jelentésben is csak főbb vonalakban vázolják ezeket. (Akit érdekel, itt találja meg - angolul).

Zsúfoltság a bejáratnál

Forrás: Ballai Vince - Origo

A szultáni rendeletek kikötik azt is, hogy az épülettel kapcsolatos teendőkkel - egyes részeinek alakításával, felújításával - mind a hat felekezetnek egyhangúlag egyet kell értenie. Akárcsak pár éve itthon a társasházi lakóközösségeknek. Sokan ismerhetik a sehova sem vezető régebbi lakógyűlések feszült hangulatát, és ez alól a kereszténység legszentebb helye sem kivétel. 1995-ben például 17 év vita után egyeztek meg, hogy kifestik a dóm egy részét, de a bazilika déli kapuja fölött lévő ablakok egyikének támasztott cédruslétra állítólag a 18. század (vagy a 19. század eleje) óta ott van. Egyik felekezet sem biztos benne, ki veheti el úgy, hogy a másik ne vegye a satus quo megsértésének. Jelenleg a kereszténység két nagy - keleti és nyugati - ága közötti ökumenikus megegyezéshez kötik esetleges elmozdítását.

A rivalizáló felekezetek közötti a feszültség alkalmanként felszínre is tör. 2008 novemberében például pár tisztes szerzetes megtépte egymás szakállát, és összetört a másik fején néhány tömjéngyertyát, amikor tömegverekedésbe torkollott egy vita a görög katolikusok és az örmények között. (Előbbiek szerették volna egy emberüket tudni a szent sírt rejtő Anasztaziszban utóbbiak szertartása alatt.) 2002-ben pedig egy kopt szerzetes a napról árnyékba húzott széke miatt estek egymásnak a kopt és az etióp szerzetesek, úgy, hogy tucatnyi ember került kórházba.

A bebalzsamozás köve

Forrás: Ballai Vince - Origo

Most januárban azonban rendben zajlottak a szertartások. A szerzetesek imáikkal voltak elfoglalva, dalaik visszhangjai csendben elszálltak, átadva a helyet a turisták zsongásának, akik békésen őgyelegtek a Jézus bebalzsamozásának kövét nagy átéléssel térden körbecsúszkáló, és a golgota oltára alá bújó zarándokok között. Kintről ekkor hangzott fel a müezzin a szomszédos Omár mecsetből, a templom déli udvarának egyik beszögellésében pedig némán guggolt egy pokolgépek helyszíni felrobbantásához használatos masszív acélgömb, jelezve: a szentföldön komolyabb konfliktusok is feszülnek, nem csak néhány szerzetes kap hajba alkalmanként az árnyékért.