Törökország a bazáron és a tengerparton túl

2015.07.11. 14:07

Törökországi utazásom során a legnagyobb élmény a hőlégballonozás volt, a legnagyobb meglepetés a történelmi emlékek elképesztő mennyisége, a legkellemesebb tapasztalat pedig a helyiek vendégszeretete. Törökország nyugati és középső részén jártunk.

Egy balzsamosan meleg nyári napon érkeztünk meg Ürgüpbe, a különleges hangulatú Kappadókia központjába. Aznap délutánra egy túra volt beütemezve, de hamarosan kiderült, módosult a program. A másnap hajnalra tervezett hőlégballonozás ugyanis az időjárási előrejelzések szerint bizonytalanná vált, ezért inkább előrehoztuk, nehogy lemaradjunk róla. Ez volt a kéthetes körút legjobban várt programja, hiszen még soha nem ültem hőlégballonban, és a világon talán itt a legcsodálatosabb ezt kipróbálni.

Pszichedelikus utazás Kappadókia fölött

Amikor már fél órája vártunk a szálloda halljában a hőlégballonos cég buszára, kezdett inamba szállni a bátorságom. Ha ennyire szétszórt a szervezés, vajon megbízhatóan repülnek-e? Azért is bizonytalankodtam, mert meglehetősen szürke volt a táj, és az elég húzós árak mellett (155 euró, azaz 48 000 forint) nagyon nem volt mindegy, milyen fényviszonyok közt emelkedünk fel. Végül mégse hátrálhattam meg, és most már elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy így döntöttem.

Alakul a hőlégballonunkForrás: Kisgyörgy Éva

Végignéztük, ahogy kicsomagolják és felfújják a hőlégballont, majd beszálltunk, és megkezdődött a kaland. Hatalmas élmény volt finoman sodródni a sziklamező felett, lassan és motorzaj nélkül, szinte, mint egy madár. Időnként messzi távolból láttuk az egész területet, máskor meg egészen közel ereszkedtünk a sziklák közé.

Pilótánk egy spanyol fickó volt, aki nem győzött lelkendezni, mennyire imád itt dolgozni, hiszen az egész világon csak itt emelkedik fel egyszerre akár 100 hőlégballon. Régen még ennél is többet lehetett látni a levegőben, de egy baleset óta százban maximálták a számot. A húzós ár ellenére ennél nagyobb a kereslet, úgyhogy van olyan nap, hogy három turnus is indul: hajnalban, reggel és késő délután.

Kappadókia madártávlatbólForrás: Kisgyörgy Éva

Bár az első pár percben szürke volt minden, később csak megemberelte magát a nap, és aranyló fénnyel vonta be a méhkas formájú sziklákat és a különös tornyokat. Annyira nem evilági ez a furcsa látvány, mintha az ember egy pszichedelikus utazáson venne részt, csak épp drog nélkül. A landolás is viszonylag simán ment, utána pedig a hagyományoknak megfelelően pezsgővel koccintottunk.

Időnként egészen közel repültünk a sziklákhozForrás: Kisgyörgy Éva

Törökország tele van görög-római emlékekkel

Törökországban kis túlzással nem lehet úgy eldobni egy követ, hogy ne találjunk el egy görög vagy római színházat. Bár tudtam, hogy az ország számos történelmi emléket vonultat fel, az azért mellbevágó volt, hogy mennyit. Persze nincs mit csodálkozni, hiszen stratégiai fekvése révén Törökország a történelem minden korszakában fontos szerepet játszott. Az országot járva olyan érzésem volt, mintha egy történelmi képeskönyvben bóklásznék.

Érdemes a fővárosban található Anatóliai Civilizációk Múzeumában kezdeni az ismerkedést, amelynek a maga nemében igencsak lenyűgöző a gyűjteménye. Bevallom, engem általában hidegen hagynak a régi vázák és kőtörmelékek, de itt mindenből a legszebbeket találjuk, nagyszerűen feliratozva, kronologikus sorrendben.

Régészeti lelet az ankarai múzeumbanForrás: Kisgyörgy Éva

A romváros egyik érdekes változata a földalatti település, például Kajmakli. Már nyitáskor ott toporogtunk, ami igencsak jó ötlet volt, mert amikor kijöttünk, már buszok garmadája állt a parkolóban. A környéken 37 földalatti várost tártak fel, és még mintegy százról van a tudósoknak tudomásuk vagy sejtésük, amelyek a görög történetírók i. e. 4. századi leírásaiban már szerepelnek.

Később, a 6-7. században az arabok elől menekülő keresztények bővítették ki a városokat, amelyek közül Kajmakli a legnagyobb. A 3500 embernek helyet adó barlangrendszer a föld alatt nyolc szinten helyezkedik el, és ebből négy szint látogatható. Helyenként kétrét kellett görnyedni a szűk és alacsony folyosókon, de én a 153 centimmel igazán nem panaszkodhattam, a magasabbaknak guggolva, törpejárásban kellett haladni.

A folyosók kisebb-nagyobb termek közt vezetnek, amelyek kőkereszttel és keresztelőmedencével ékesített templomok, lakószobák, borpincék, tűztől megfeketedett falú konyhák, kamrák voltak, sőt komplett kohászat is működött itt, ahogy arról öntőformák tanúskodnak. A föld alatti első szinten a feltételezések szerint az istálló lehetett, ugyanis vészhelyzetben könnyen lehozták ide a lovakat, teheneket, birkákat. Megoldották a megfelelő szellőztetést és vízvezetést is minden emeleten, és nem hiányoztak a fürdőszobák sem.

A bejáratot elzáró kő a föld alatti városbanForrás: Kisgyörgy Éva

Ha a perzsa vagy az arab seregek támadásba lendültek, a hírek a vészjelző tüzek fellobbantásával Jeruzsálemtől Konstantinápolyig néhány óra alatt elértek. A keresztények ilyenkor összepakolták a legfontosabb holmikat, és hónapokra leköltöztek ezekbe a földalatti üregekbe. Abszolút különleges, de picit nyomasztó volt odalenn a séta. El nem tudom képzelni, hogy lehet kibírni főszezonban, amikor több tucat turistacsoport torlódik a folyosókon. A hőmérséklet állandó, mi most picit fáztunk, de a téli látogatókat kellemes „meleg” fogadja.

A legkevesebb turistát Xanthosz romvárosánál találtuk, rajtunk kívül csak ketten lézengtek a területen. Xanthosz egykor a gazdag Lükia fővárosa volt, és a grandiózus (bár háborúkkal és rombolásokkal tarkított) múltból egy pompás állapotban fennmaradt római színház, illetve néhány síremlék maradt. Xanthosz sokszor került idegenek fennhatósága alá, és kétszer is előfordult, hogy a teljes lakosság öngyilkosságot követett el. A férfiak megölték a nőket és a gyerekeket, hogy ne kerüljenek az ellenség kezére, majd saját magukkal is végeztek. A színházat körbevevő agora, és mögötte az akropolisz már igencsak romos, az itt talált szobrok és kőbe vésett feliratok már rég Londonban vannak.

Xanthosz római színházaForrás: Kisgyörgy Éva

Ugyancsak szinte turistamentes övezet, így kifejezetten idilli az i. e. 4. században virágzó Kaunosz városa, ahol ismét egy szép színház és rengeteg romos épület várt minket. Talpunk alatt kétezer éves római és görög cserép- és üvegdarabkák ropogtak, sőt időnként még római pénzérmét is lehet találni. Ezeket természetesen nem szabad hazavinni, de így is izgalmas a kincskeresés.

A legforgalmasabb régészeti lelőhely kétségkívül Epheszosz volt. Ide is érdemes a reggel 8 órás nyitásra érkezni, később ugyanis megjönnek a nagy óceánjárók, és lépni nem lehet a több ezer turistától. Epheszosz a legkomplettebb klasszikus európai metropolisz, ahol a leginkább bepillanthatunk abba, milyen is volt egy görög-római város. Epheszosznak a római Kis-Ázsia fővárosaként 250 000 lakója volt. Bár már 150 éve tart a feltárása, 82 százaléka még mindig a régészekre vár.

Kaunosz szinte turistamentes övezetForrás: Kisgyörgy Éva

Természetesen itt is van pompás színház, tágas agorák, templomok. Különleges az egykori nyilvános vécé, ahol meglehetősen közel kellett ülniük egymáshoz a gazdag férfiaknak (ugyanis csak ők látogathatták) a márványülőkéken, amelyeket szolgák melegítettek elő számukra. Ez külön szakma volt, mármint a vécé-előmelegítés. Mint ahogy voltak olyan muzsikusok, akik kifejezetten a vécé előtt zenéltek, hogy az esetlegesen kiszűrődő kellemetlen zajokat a járókelők ne hallják. A leggazdagabb epheszosziaknak amolyan klubtagságuk is volt, azaz a nyilvános vécében saját ülőkét tudhattak magukénak.

Az egykori könyvtár rekonstruált épülete némi képet ad arról, milyen impozáns lehetett ez a könyvgyűjtemény, amely 12 000 tekercsével az i. e. 2. évszázadban az alexandriai és a pergamoni könyvtár után az ókori világ harmadik legnagyobb könyvtárának számított.

Epheszosz legszebb része az egykori könyvtárForrás: Kisgyörgy Éva

Trójában természetesen ma is van faló

Pergamonban csak egy templom néhány oszlopa maradt fenn, illetve a fantasztikus panorámával bíró 10 000 férőhelyes görög színház. A város büszkeségét, Zeusz oltárát a német régészek magukkal vitték Berlinbe, bár a török kormány szeretné visszakapni, és ebben az UNESCO is támogatja őket, mióta Pergamon felkerült a világörökségi listára. A régészeti lelőhely leglátványosabb része egy föld alatti boltíves folyosó.

Pergamon föld alatti folyosóiForrás: Kisgyörgy Éva

Trójáról egyből a trójai faló ugrik be mindenkinek, és az egykori város bejáratánál építettek is egyet a magukat fényképező turisták nagy örömére. Trója egyszerűen egy megelevenedett történelemkönyv. Már a korai bronzkorban is laktak itt emberek, majd a történelem során újabb és újabb települések alakultak ki ezen a helyen. A régészek kilenc réteget tártak fel, melyet Trója I-IX néven mutatnak be a magyarázó táblákon.

Turisták a trójai falóbanForrás: Kisgyörgy Éva

A hőlégballonozás mellett az utazás másik fénypontja Pamukkale volt csillogó hófehér szikláival. Felette terül el Hierapolisz, amely kevésbé ismert, pedig hatalmas és érdekes régészeti lelőhely. Az egyik legszebben karbantartott romváros, nyilván a szomszédos szikláknak köszönhetően, amelyek elképesztően sok turistát vonzanak, így nagyobb költségvetésből gazdálkodhatnak. Szépen kialakított sétányok, virágos mezők, többnyelvű táblák várják a látogatókat.

A város i. e. 190-ban épült ki, termálvize miatt elsősorban fürdővárosnak. Rómaiak, görögök, bizánciak fordultak meg itt, zsidók, ortodox keresztények és ateisták – békés együttélésben. Az idillt csak a földrengések zavarták meg, végül pedig egy 1334-es hatalmas természeti katasztrófa után a város elnéptelenedett. A leglátványosabb épület a 12 000 főt befogadni képes római színház, amelyet az UNESCO segítségével nemrég gyönyörűen helyrehoztak. Ugyancsak látványos a több kilométer hosszan elterülő nekropolisz gyönyörű szarkofágokkal.

Hierapolisz, az egyik legszebben karbantartott romvárosForrás: Kisgyörgy Éva

Pamukkale palacsintasütő formájú teraszai a hófehér, vattára emlékeztető hegyen sorakoznak, a legfelső sorban levő medencékben 10-50 centi mély meleg termálvíz van. A szikrázó hófehér hegy csodálatos kontrasztot alkot a kék éggel és a falut körülölelő zöldellő mezőkkel, különösen a késő délutáni, kora esti órákban.

Pamukkale meleg vizű medencéiForrás: Kisgyörgy Éva

Ezek csak a kéthetes körút kiragadott pillanatai, hiszen az összes élmény nem fért volna el egyetlen cikkben. Izgalmasak voltak a régi karavánszerájok, a dervismúzeumok, a csodaszép tengerpartok, és még hosszan lehetne sorolni a természeti és építészeti csodákat, amelyeket szerencsénk volt látni. Amit azonban feltétlenül meg szeretnék említeni, az a helyiek szívet melengető, vidám vendégszeretete, amely végigkísérte utunkat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK