Egyedül nőként a szicíliai maffia birodalmában

2015.02.11. 06:32

Szicília nevének hallatán nemcsak gyönyörű természeti értékek és történelmi emlékek jutnak eszünkbe, hanem a maffiával kapcsolatos történetek is. Habár az ismerőseim közül többen is azt tanácsolták, hogy ne menjek oda egyedül, én mégis úgy döntöttem, belevágok.

Még mindig emlékszem közvetlen környezetem reakciójára, miután elmondtam, hogy lefoglaltam a repülőjegyeket Szicíliába. Anconai olasz ismerőseim elmesélték, hogy nem olyan rég két német erasmusos fiú járt arra, akik a halpiacon valami olyat fényképeztek le, amit nem kellett volna, ezért két jól megtermett alak megragadta őket, és addig nem engedte el, míg ki nem törölték a nem kívánatos képeket.

Persze azt is hozzátették, hogy ennek a sztorinak biztos köze van a maffiához. Én viszont meg voltam győződve arról, hogy a maffiának nem én, a kevés pénzből gazdálkodó utazó vagyok a célpontja, és kósza pletykák miatt nem fogom kihagyni a régió felkeresését.

De mi is az a szicíliai maffia?
A maffia egy szervezett bűnözéssel foglalkozó hálózat, mely a 19. századi Szicíliában jelent meg a világon először, a hírhedt Cosa Nostra néven. Egyes források szerint a csoport eredete Szicília történelméből eredeztethető, mivel az évek során többféle nép, közöttük görögök, rómaiak, arabok, franciák és spanyolok is sikeresen meghódították a szigetet.
 
Kezdetben az őslakosok csak a saját területeiket próbálták megvédeni a betolakodók ellen, majd az olasz egység létrejöttekor vezették be a védelmi pénz rendszerét. Róma először együttműködést ajánlott, hogy kontrollt gyakoroljon a szervezet fölött, de végül ellentétes hatást értek el, mivel a maffia beszivárgott a politikába, sőt még az egyházba is.
 
Az 1920-as évek maffiaellenes harcai a szervezet külföldi terjeszkedését segítették elő. A 20. század közepétől a maffia ellenőrzése alá tartoztak a zöldmezős beruházások, illetve a heroin- és fegyverkereskedelemmel, csalással, zsarolással összefüggő bűncselekmények.

Habár az 1990-es években több maffiózót is börtönbüntetésre ítéltek, a szicíliai maffia az ítéletet hozó bírók autójának felrobbantásával válaszolt. Azóta az FBI és az olasz hatóságok szoros összeköttetésben dolgoznak a szervezet felszámolásáért.
 
Forrás: Wikipédia 

A palermóiak időmilliomosok

Másfél hetes szicíliai utazásom kezdőpontja Palermo volt, ahol négy éjszakára foglaltam szállást egy belvárosi hostelben. A csomagjaim lepakolása után először is egy szupermarketet vettem célba. Mivel nem teljesen igazodtam ki a szűk kis utcákban, ezért a kóválygás helyett segítséget kértem egy arra sétáló nőtől.

Palermo építészetén is nyomott hagyott a hódítások időszakaForrás: Darányi Zsófia

Kiderült, hogy ő is abba az irányba tart, úgyhogy pár percig együtt sétáltunk tovább, közben pedig beszélgetésbe kezdtünk. Miután megtudta, hogy Magyarországról jöttem, Márai Sándorról kezdett beszélni. Olvasta a könyveit és tudja, hogy abban az időszakban nagyon nehéz helyzetben volt Magyarország. Ekkor értünk oda a bolthoz, úgyhogy a beszélgetésnek itt vége is szakadt.

Van, aki gyereket, van, aki mágneseket tol a babakocsibanForrás: Darányi Zsófia

A boltban legalább fél órát kellett várnom, mire sorra kerültem, annak ellenére, hogy csak ketten álltak előttem. A kasszás nagyon ráérősen végezte a dolgát, munka közben fütyörészett és énekelgetett. A következő nap, amikor képeslapokat adtam föl a postán, konkrétan egy órába telt, mire kiszolgálták az előttem álló két ügyfelet. Úgy látszik, Palermóban senki sem sieti el a rábízott feladatokat. Feltűnt az is, hogy rengetegen ücsörögnek a parkoló autójukban. Nekem úgy tűnt, mintha megfigyelnének valamit, de az is lehet, hogy arrafelé így szokás elütni az időt.

A munkában ráérnek, de az autóval mindig sietnekForrás: Darányi Zsófia

Napközben egyáltalán nem féltem a város utcáit járva, sötétedés után viszont tényleg nem ajánlatos a szűk sikátorokban egyedül mászkálni. Találkoztam erasmusos diákokkal, akik azt mesélték, hogy egyik ismerősüket megfenyegették az utcán késsel. Szinte minden héten hallottak újabb rémtörténetet, mégsem érezték magukat veszélyben az ott-tartózkodásuk alatt.

Eladták a görög színház oszlopait

Kirándulásom következő célpontja Taormina volt, ahol szintén négy éjszakát töltöttem. Miután megcsodáltam a belváros történelmi emlékeit, felmentem a várba, főként a kilátás miatt. Miután felértem, a hőség miatt muszáj volt beiktatnom egy kis pihenőt, úgyhogy leültem egy padra egy idős férfi mellé, aki könyvet olvasott.

Ezért a kilátásért megérte felmászni a hegyreForrás: Darányi Zsófia

Miután leültem, az öregúr becsukta a könyvét, és beszélni kezdett. Mellettünk állt egy középkorú férfi, ő is csatlakozott a beszélgetéshez. A kezdeti általános témák után valahogy a maffiára terelődött a szó. Elmondták, hogy a maffia még mindig működik egész Szicíliában, így Taorminában is. Szerintük a legtöbb itt működő hotelnek védelmi pénzt kell fizetnie, ha életben akarnak maradni.

Megkérdeztem, szerintük mi lehetne a megoldás a maffia ellen, de mindketten úgy vélték, hogy nincs megoldás, mivel sokszor maguk a rendőrök is részt vesznek a bűnözésben. Azt is megtudtam tőlük, hogy a közel 2000 éves görög színházból kiemeltek, majd eladtak négy oszlopot. Kettőt egy hotel vásárolt meg, kettő pedig a város egyik utcáját díszíti. Úgy látszik, pénzzel bármit meg lehet vásárolni, akár egy több ezer éves műemléket is.

Az biztos, hogy a görög színházból hiányoznak oszlopokForrás:Darányi Zsófia

Stoppal a Keresztapa nyomában

Taorminában töltött utolsó napomon két kis faluba, Forza d’Agróba és Savocába szerettem volna elmenni, ahol a Keresztapa szicíliai jeleneteit forgatták. Az út előtt még feltöltöttem a vizes palackomat a városszéli ivókútnál, ahol feltűnt, hogy a mellettem álló pár magyar nyelvű útikönyvet nézeget, és egyikőjük pólóján magyar felirat van. Szimpatikusnak tűntek, úgyhogy leszólítottam őket.

Kiderült, hogy ők nem busszal, hanem stoppal járják körbe a szigetet. Mivel aznapra hasonló terveik voltak, mint nekem, csatlakoztam hozzájuk. Azt mesélték, eddig nagyon kedves helyi emberekkel találkoztak stoppolás közben. Volt, akitől egy kiló mandarint kaptak ajándékba, egy másik sofőr révén pedig kedvezményes szálláshoz jutottak.

Közös stoppolásunk során én is megtapasztalhattam a szicíliai emberek kedvességét és vendégszeretetét. Először egy fiatal, csinos nő vett föl minket, aki nagy terepjárójával épp Calabriába tartott. Olyan kedves volt, hogy lehajtott az autópályáról, és kitett minket azon az úton, amely egyenesen a célpontunkhoz vezetett.

A következő fuvarra kevesebb, mint egy percet kellett várnunk. Egy nyugdíjas bácsi állt meg, aki ellátott minket mindenféle jó tanáccsal, milyen ételeket kell feltétlenül kipróbálnunk. Amint megérkeztünk Savocába, rögtön a híres Bar Vitelli került a szemünk elé, ahol Michael Corleone és Apollónia ünnepelte az esküvőjét. Hamar megtaláltuk a Santa Lucia templomot is, ahol a ceremóniát tartották.

Nyugodtan beülhetünk egy granitára a Bar Vitellibe, szinte nulla az esélye, hogy találkozunk a maffiávalForrás: Darányi Zsófia

Savocából megint csak stoppal jutottunk vissza a part menti főútra. Ez a sofőr nem igazán volt beszédes kedvében, viszont nagyon segítőkésznek tűnt, mivel kitett minket egy buszmegállóban, ahonnan pár percen belül már tovább is tudtunk indulni a másik forgatási helyszínre, Forza d’Agróba. A busz kacskaringós szerpentineken haladt fölfele a hegyre épült településhez. Az út egy kicsit félelmetesnek tűnt, de szerencsére épségben megérkeztünk. A kilátás gyönyörű volt a tengerre, sőt még Calabriába is át lehetett látni.

Szemben már az olasz csizma orra láthatóForrás: Darányi Zsófia

Felkerestük a templomot, amely a második részben tűnik fel, amikor Vito Corleone Amerikába szökik. Érdekes, hogy szinte alig láttunk turistákat a két kis faluban. Valószínűleg sokan Corleonét keresik föl, pedig valójában nem ott forgatták a filmet. Habár elég szegényesnek tűnt ez a két falu, sok omladozó házat láttunk, maffiára utaló jelekkel nem találkoztunk. Inkább a békés, nyugodt szicíliai falusi életből kaptunk egy kis ízelítőt. Taorminába aztán egy fiatal srác vitt el minket, aki Németországban dolgozik, és most épp a vakációját töltötte otthon, a családi házban.

Örülök, hogy végül nem hallgattam az ismerőseimre, akik le akartak beszélni az utazásról. Hiba lett volna a maffiás történetek miatt kihagyni ezt a vidéket, hiszen csodálatos élményekkel tértem haza. A táj gyönyörű és úgy gondolom, hogy Olaszország legbarátságosabb emberei élnek ebben a régióban. Habár a maffia továbbra is tevékenykedik, ez egyáltalán nem jelent veszélyt az oda látogató turistákra, hacsak nem azon gondolkoznak, hogy hotelépítésbe vagy valamilyen üzletbe kezdenek a legnagyobb olasz szigeten.

Szicíliába olcsón is el lehet jutni, korábbi beszámolónkat itt olvashatja róla.