Ennyiféle lehet az európai falusi idill

2015.06.03. 14:53

A falusi idill egy közép-európai számára egészen mást jelent, mint a skandinávoknak, az angoloknak vagy a mediterrán népeknek. Ráadásul a falu számunkra már jó ideje a reménytelenség és a lepusztultság szinonimája. Nincsenek ódon hangulatot árasztó középkori falvaink, de a Kádár-kocka és az elmúlt harminc év „mindenki olyat épít, amilyet tud” tendenciája még a 19. századi hagyományokat is lerombolta.

Pedig a falu számos olyan értéket hordoz(hatna), amely a 21. század négy keréken járó, digitális kütyük bűvöletében élő embere számára különösen fontossá válik. A falu olyan oázis lehetne, ahol a helybeliek hasznosítják a természet energiáit (biomassza-, szél-, víz-, napenergiát), fenntartják a régi haszonállatfajtákat, a régióra jellemző növényeket, gyümölcsöket termesztenek, helyi étel- és italspecialitásokat készítenek, a nagyvárosi ember pedig kipihenheti a mindennapos hajszát, feltöltődhet, és átélheti a természettel való egységet.

Szerencsére azért itthon is akad néhány település, ahol mindezt átélhetjük, ahol a természeti és az épített környezet egyaránt harmóniát sugároz. Ha azonban sok évszázados, akár évezredes hagyománnyal büszkélkedő falvakra vagyunk kíváncsiak, kicsit messzebbre kell utaznunk. A legszebb európai falvakból válogattunk.

Biburyt tartják Anglia legszebb falujánakForrás: Flickr/Stew Dean
Bibury házai Coln folyó partján sorakoznakForrás: Flickr/Nich

A közép-angliai Cotswolds a szigetország egyik legszebb vidéke, tele hangulatos kisvárosokkal és mesés falvakkal, amelyek között a legmesésebb és legnevezetesebb Bibury. Óriási élmény lehet a mézszínű kövekből épült, 14. századi házikók között sétálgatni a kanyargós, dimbes-dombos utcákon.

A kínaiaknak annyira tetszett, hogy lemásoltákForrás: Flickr/smartpic M
Képeslapra illő helyForrás: Flickr/Claus Kusmitsch

A felső-ausztriai Hallstatt annyira lenyűgöző, hogy a kínaiak fogták magukat, és egy az egyben lemásolták. Hogy a kínai Hallstatt sólelőhely-e, azt nem tudom, mindenesetre az ausztriaiban működik Európa legrégebbi sóbányája. A települést mindössze 780-an lakják, lényegében egyetlen utcából és a piactérből áll, a házak egy részét pedig cölöpökre építették a Hallstatti-tó fölé.

Pitigliano mintha csak a sziklás domboldalból nőtt volna kiForrás: Flickr/Michela Simoncini
Tipikus olasz életképForrás: Flickr/Jose Gonzalez

A 3800 lakosú toszkán Pitigliano egy 300 méter magas tufasziklára épült. Maguk a házak is tufából épültek, így aztán tényleg olyan, mintha a sziklából nőttek volna ki. A települést 1061-ben említik először hivatalos iratokban, és az évszázadok során több hercegséghez is tartozott. A 16. században sok zsidó itt talált menedéket az üldözések elől, ezért a településnek zsidónegyede is van, amelyet Kis-Jeruzsálemnek hívnak.

Az eldugott norvég faluba ezrek zarándokolnakForrás: Flickr/vasile23
Északi idillForrás: Flickr/Christoph Strässler

A norvég Reine 1743-ban jött létre. Lakosainak száma 2010-ben kereken 300 fő volt. Bár félreeső helyen fekszik, ezrek látogatják évente rendkívüli atmoszférája miatt. A falu látványa a Reinebringen hegy csúcsáról tényleg sok mindent megér.

Ezekben a sikátorokban mi is szívesen bolyonganánk
A faluból szinte mindenhonnan látjuk a tengertForrás: Flickr/jmldcgll

A Cote d'Azur kis faluja, Eze egy dombtetőre épült, kilátással a Földközi-tengerre. A Nizza és Monaco között található településnek 2500 lakosa van, és gyönyörű, macskaköves, autómentes utcácskái. 1884-ben itt írta Nietzsche az Imígyen szóla Zarathustra című művét, amelyben az örök visszatérés tanát hirdeti. Ha ebbe a mesés francia faluba kellene örökkön-örökké visszatérnünk, talán mi is kiegyeznénk ezzel az elmélettel.

Folegandrosz egyik kis települése a szakadék szélére épültForrás: Flickr/elias filis
Vakító fehér házak, kék spalettákForrás: Flickr/Hieronymus Soum

Folegandrosz egy kis sziget az Égei-tengeren, a Kükládok szigetcsoport tagja. Összesen 700 fő lakja a sziget három települését, melyek közül a legnagyobb, Hóra a szakadék szélére épült. A szigetet 1207-ben meghódították a velenceiek, és egészen 1566-ig az ő fennhatóságuk alá tartozott, amikor is a törökök tették rá a kezüket. A görögöknek a 19. században sikerült visszaszerezniük.

Mallorca művészfaluja, DeiáForrás: Flickr/Random fotos
Deiá kikötőjeForrás: Flickr/Asier Sarasua

A Mallorca nyugati részén elterülő Deiának a legutóbbi mérések szerint 768 lakosa van, ezek 36 százaléka külföldi. A tengerszint felett 400 méter magasan elterülő települést művészfalunak hívják, mivel a 20. század eleje óta több neves művész is élt itt hosszabb-rövidebb ideig, többek között Picasso, Robert Graves, Ava Gardner, Peter Ustinov, Lloyd Webber.

Ilyen az ír falusi idillForrás: Flickr/Dougtone
Congi utcaképForrás: Flickr/Doug Kerr

Az ír falunak, Congnak 150 lakosa van. Itt élt Sir William Wilde történész, a híres író, Oscar Wilde apja. Congnak számos gyönyörű kőhídja van, nádtetős hétvégi házai, egy középkori romos apátsága meg egy viktoriánus kastélya, amely ma luxushotelként működik.

Ilyen lehetne az egész Káli-medenceForrás: Flickr/tokaigabor
Ilyen egy gyönyörű magyar falusi udvarForrás: Flickr/heatheronhertravels

És egy gyönyörű magyar falu a végére, a Káli-medence ékessége, Salföld. Az állandó lakosok száma a falu honlapja szerint 72, a legtöbb házat nyaralóként használják. Ma már a régióban itt a legdrágábbak az ingatlanok. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a falu határában létrehozott egy majort, amelyben rackajuhot, bivalyt, szürke marhát, baromfit, pásztorkutyákat és lovakat láthatunk, valamint fűszerkertet, mezőgazdaságigép-kiállítást és művészeti kiállításokat is. Salföld egyébként is művészfalu, itt él Somogyi Győző festőművész és Török László fotográfus, akinek Pajta Galériájában mindig találunk egy-egy érdekes kiállítást, irodalmi estet vagy koncertet. 

A magyar Provence