Csak pénz és szerencse kell hozzá

2016.01.19. 18:11

A sarki fény olyan, mint a bálna. Vagy felbukkan, vagy nem. És ha igen, akkor sem biztos, hogy le tudjuk fényképezni. Három évvel ezelőtt egyhuzamban száz napot töltöttem északon januártól áprilisig (többek között Svédországban, Norvégiában és Finnországban), mégsem láttam egyszer sem a tüneményt. Tavaly szeptember közepén viszont, alighogy megérkeztem a norvégiai Lofoten-szigetcsoportra, máris ott táncolt az égbolton a valószínűtlenül szép zöldes fényjáték. Tuti tippet tehát nem tudok adni, de néhány jó tanáccsal talán szolgálhatok a sarki fényre vadászóknak. 

Általános tapasztalatom, hogy a fény felbukkanásakor mindenki vadul fotózni kezd, aztán a dolog vége a legtöbb esetben nagy csalódás. Szinte semmi sem köszön vissza a fényképeken abból, amit szabad szemmel érzékeltünk. Főleg nem a mobiltelefonnal készített képeken. 

A Lofoten-szigeteken is felbukkanhat a sarki fényForrás: Lantos Gábor

Az első és általánosnak mondott szabály, hogy kézből szinte biztosan nem készíthetünk jó képet, még akkor sem, ha a bemozdulást elkerülendő rövid záridőt használunk. Vagyis állványra mindenképpen szükségünk lesz.  Mivel az égi fényjáték igen nagy kiterjedésű, nagy látószögű optika használata javasolt. Az expozíciós idő is változhat, a néhány másodpercestől a többpercesen át minden elképzelhető. Ha van távkioldónk, feltétlenül használjuk. 

A rossz hír az, hogy bár mindezeket a szabályokat betartottam, nekem még soha nem sikerült egyetlen használható fényképet sem készítenem a misztikus északi jelenségről. 

Na, ilyet nekem soha nem sikerült fotóznomForrás: hemis.fr/CHRETIEN Eric

Ha jönnek a felhők, lőttek a látványnak

Ha az interneten beütjük az aurora borealis kifejezést, előbb vagy utóbb biztosan felbukkan Tromsø neve. Az északi sarkkörön túl fekvő norvég egyetemi város sokak szerint a sarki fény központja.  Nem véletlenül, hiszen errefelé már tényleg jó esély mutatkozik a nagy találkozásra. De mégsem annyira jó, mint ha Lappföld vadregényes tájait vennénk célba. Bár Tromsø valóban a sarki fények zónájának középpontjában fekszik, a felhős égbolt sokszor megakadályozza a jelenség megfigyelését.

Tromsø, a sarki fény városaForrás: Lantos Gábor

A tenger mellett fekvő Tromsønek ugyanis a Golf-áramlat melegítő hatása miatt télen is sokkal enyhébb klímája van, mint a tőle nem messze fekvő svédországi Kirunának. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki Tromsøbe indul sarkifény-vadászatra, az semmit sem fog látni. Inkább csak azt ajánlom, hogy ha majd valóban nem lát semmit, akkor ne azokat szidja, akik kiötlötték, hogy a település a sarki fény városa. Mindenesetre ezen a térképen megjelöltem egy hatalmas területet, itt bárhol felbukkanhat a sarki fény. 

Látta? Nem látta? Na, látja! 

Bár számtalan internetes sarkifény-előrejelző oldal van, ezek sem jelentenek százszázalékos garanciát a sikerre. 2014 januárjában öt napot töltöttem Finnország északi részén. Ekkor valamennyi netes prognózis 90 százalékosnál nagyobb eséllyel jelezte a fény feltűnését.  Minden olyan éjszaka, amikor tiszta volt az ég, figyelőszolgálatot tartottam, de egyszer sem jártam sikerrel.  

A Föld mágneses mezeje és a napszél kölcsönhatásából jön létreForrás: Flickr/Carsten Frenzl
Részecskék színpompás ütközése
Az északi fény a Föld mágneses mezeje és a napszél kölcsönhatásából jön létre: a jórészt a Napból származó töltött részecskék legtöbbjét a magnetoszféra "eltéríti", egy részük azonban bejut a légkörbe. Itt a részecskék ütköznek a légkör atomjaival, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza eredeti állapotukba. Ez a gyönyörű jelenség az aurora borealis (a déli féltekén pedig az aurora australis).

Csak akkor lettem nagyon ideges, amikor az utolsó éjjel, pár órás ébrenlét után hajnali egykor lefeküdtem, majd másnap reggel vendéglátóm azzal fogadott, hogy ugye, milyen gyönyörű zöld volt az éjszaka? Kiderült, hogy nem sokkal hajnali fél három után bekövetkezett az, amire mindenki várt. 

Az alábbi time-lapse videót idén januárban készítették a norvégiai Sortlandon (a jelenség a 15. másodpercnél kezdődik): 

Általános tapasztalat – de ez sem jelent tökéletes garanciát –, hogy minél hidegebb van napközben, és minél tisztább az idő, annál nagyobb esély van az éjszakai fényjátékra. Idén január elején még a helyiek szerint is szokatlanul kemény hideghullám söpört végig a finn Lappföldön. Január 7-én Muonio és Enontekiö környékén napközben mínusz 41 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála,  és ez a farkasordító hideg két teljes napon át megmaradt az ország északnyugati részében. 

Szinte már vártam, hogy január 8-án reggel a legnagyobb közösségi oldalon megjelenjenek finn barátaim fotói a sarki fényről. Nem is kellett csalatkoznom, egyik fénykép szebb volt, mint a másik. Ez persze nem azt jelenti, hogy csakis ilyen extrém hidegben mehetünk biztosra, de azért ilyenkor tényleg jóval nagyobbak az esélyeink. 

Muonio csodálatos fatemplomaForrás: Lantos Gábor

Égési sérülések mínusz 36 fokban

Hogy ebben az embertelen hidegben hogyan lehet a szabadban létezni, arra személyes tapasztalattal is tudok szolgálni. 2012. február első csütörtökjén a svédországi Jokkmokkban a hőmérő déli 12 órakor mínusz 36 fokot mutatott. Fél nappal korábban, szerda este „melegebb” volt, akkor csak mínusz 33-ban toporogtam végig a híres jokkmokki vásár megnyitóját. 

Ilyen hidegben érdekes tapasztalatokkal gazdagodhatunk. Szemünk előtt vékony jéghártya képződik, és homályosan látunk.  Nem, nem fagy meg a csarnokvíz, de az érzés tényleg különleges. Szabad kézzel bármilyen fémtárgyhoz nyúlni tilos, mert – bármilyen furcsán is hangzik – égési sérüléseket szenvedhetünk. Nekem a mutatóujjammal sikerült a fényképezőgép fémtárcsáját megérintenem, és a bőr levált az ujjbegyemről. 

Jokkmokkban a hangszerek is jégből vannakForrás: Lantos Gábor

A legfontosabb kellék a megfelelő cipő. A rossz hír az, hogy idehaza ilyen hidegre nem nagyon gyártanak megfelelő lábbelit. Odakint vannak mínusz 70 fokig hitelesített csizmák,  de az árát szinte le sem merem írni. 250 euró (78 800 forint) alatt egyet sem kapni. A lappok készítik, méghozzá kézzel. A cipő pedig azért a legfontosabb, mert ezen a hőmérsékleten legelőször alulról kezd fázni az ember. 

Szélcsendes időben még a legkeményebb fagy is könnyebben elviselhető, hiszen ha fúj a szél, a hőérzetünk még annál is hidegebbet jelez, mint ami valójában van. A saját tapasztalatom pedig az, hogy ilyen időben negyedóránál többet még a legelvakultabb északrajongók sem képesek egyhuzamban a szabad levegőn maradni. 

A jokkmokki vásárban mínusz 36 fok volt délbenForrás: Lantos Gábor

Jéggé fagyott Michelin-babák a lappföldi erdőben

Finnországban és Svédországban több helyen szerveznek a sarki fényhez kapcsolódó programokat. Ezek közül a legnépszerűbb a „motoros szánnal az aurora borealis nyomában” elnevezésű program, amelyen magam is részt vettem. Természetesen volt ott minden, éjszakai erdei kolbászsütés, teázás, száguldás a befagyott Jeris-tavon, felborulás, csak az nem, amiért mentünk, és amiről a túra szólt. 

Pedig minden adott volt a sikerhez. Mínusz 25 fokos hideg, az égen ragyogó csillagok. Ennek ellenére  hiába ültünk az erdőben másfél órát a motoros szánokon, csak nem láttunk sarki fényt.  A végén már jéggé fagyott Michelin-babákra emlékeztettünk, úgyhogy a túra vezetője visszaparancsolt bennünket a szállodába. 

A motoros szánnal sarkifény-nézésre indulunk FinnországbanForrás: Lantos Gábor

Ez az éjszaka még akkor is maradandó élményt nyújtott, ha nem is láttuk az égi csodát, és mégis legomboltak rólunk fejenként 100 eurót (31 500 forint). Mert a programok nem olcsók, az viszont mindenképpen a finnek becsületére válik, hogy felhős időben el sem indítják a túrát, és a befizetett pénzt teljes egészében visszaadják. 

Általános hiedelem, hogy ezek az északi túrák gyakran a megfizethetetlen kategóriába tartoznak. Ez igaz is, meg nem is. Néha azért egészen meglepő árakon juthatunk el Lappföldre.  Innentől kezdve pedig már csak a szerencsén múlik, hogy milyen látványban lesz részünk az éjszaka folyamán. Az alábbiakban összeállítottam egy egyhetes túrát, amelynek során – ha szerencsénk van – láthatjuk azt, amiért megyünk. Az utat egyszemélyesre terveztem, a költségeket ennek megfelelően adtam meg. Az árak a 2016. január 17-i állapotot tükrözik. 

Egy sarkifény-túratipp februárra

Utazási időszak: 2016. február 22–29. 

Február 22. hétfő: Utazás a Wizz Air járatával Budapestről Stockholm Skavsta repülőterére. Indulás 19.05, érkezés 21.20. Autóbuszos transzfer Stockholm belvárosába. Szállás: egy éjszaka Stockholmban.  

Február 23. kedd: Félnapos városnézés a svéd fővárosban. Délután autóbuszos transzfer Stockholm Arlanda repülőterére. Elutazás a Norwegian járatával Luleåba. Indulás 17.45, érkezés 19.05. Szállás: Luleå (2 éjszaka). Éjszaka: a sarki fény kémlelése Luleå környékén.

Február 24. szerda: Luleå – városnézés, szabad program. Éjszaka: sarkifény-vadászat. 

Február 25. csütörtök: Autóbuszos utazás Haparanda/Tornióba. Indulás: 9.50, érkezés 12.25. A két város a Botteni-öböl északi részén fekszik, Haparanda Svédországban, Tornio Finnországban. Szállás Haparandában (3 éjszaka). Éjszaka: sarkifény-vadászat. 

Február 26. péntek: Autóbuszos kirándulás Kemibe. Indulás 10.05, érkezés 10.30. Kemiben, a Botteni-öböl partján minden évben épül egy csodálatos jégpalota. Délután vissza autóbusszal Tornióba/Haparandába, indulás 17.05, érkezés 17.40. Éjszaka: sarkifény-vadászat. 

Február 27. szombat: Egész napos pihenés Haparandában. Éjszaka: sarki-fényvadászat. 

Február 28. vasárnap: Autóbusszal vissza Luleåba. Indulás 13.35, érkezés 16.10. Repülés Stockholmba a Norwegian járatával. Indulás 17.45, érkezés 19.05. Autóbuszos transzfer az Arlanda reptérről Stockholm belvárosába. Szállás: Stockholm (1 éjszaka). 

Február 29. hétfő: Egész napos városnézés Stockholmban. Autóbuszos transzfer a Skavsta repülőtérre. Hazautazás Stockholm Skavsta repülőtérről a Wizz Air járatával Budapestre. Indulás 21.55, érkezés 23.55. 

Pillanatkép LuleåbólForrás: Lantos Gábor

Költségek egy személyre: 

Repülőjegyek: Wizz Air (Budapest–Stockholm–Budapest) 21 380 Ft (maximum 23 kilós feladott csomaggal); Norwegian (Stockholm–Luleå–Stockholm) 24 300 Ft (maximum 20 kilós feladott csomaggal).

Repülőtéri transzferek: Skavsta Airport–Stockholm és vissza (február 22/29.): 9347 Ft (278 SEK); Stockholm–Arlanda Ariport és vissza (február 23/28): 6657 Ft (198 SEK). Luleå repülőtéri busz (oda-vissza): 3300 Ft (100 SEK).

Autóbuszjegyek: Luleå–Haparanda (február 25.): 6120 Ft (182 SEK); Haparanda–Luleå (február 28.): 6120 Ft (182 SEK); Tornio–Kemi (február 26.): 1575 Ft (5 euró); Kemi–Tornio (február 26.):     1575 Ft (5 euró) 

Szállások: (kétágyas szobák, a legolcsóbb lehetőségek, forrás: Booking.com): február 22–23. Stockholm Hotel Micro: 14 885 Ft; február 23–25. Luleå (2 éj) First Camp Luleå: 40 135 Ft; február 25–28. Haparanda (3 éj) Sefi Vandrarhem: 67 225 Ft; február 28–29. Stockholm Hotel Micro: 14 885 Ft.                       

Étkezések: (kizárólag közért, hot-dog, a lehető legalacsonyabb szinten tartva) 63 000 Ft. Mivel 20 kilós feladott csomaggal megyünk, itthonról is vihető étel, tehát ez az összeg csökkenthető. 

Összesen tehát egy főre (étkezéssel együtt): 280 504 Ft. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK