Még a bálnák is itt maradtak a kedvünkért

2016.03.20. 13:54

Amikor a sarkifény-túrát terveztem, nem mértem fel, mit lehet csinálni napközben a térségben. Attól féltem, meg fog ölni az unalom, míg a sötétben és hidegben arra várok, hogy kezdődjön az éjszakai fényvadászat. Óriásit tévedtem. Tromsø mindennap többtucatnyi programot kínált, alig tudtam közülük választani. Végül találkoztam huskykkal és rénszarvasokkal, és tettem egy hajós meg egy autós kiruccanást a fjordvidéken.

Reggel kilenc körül a Radisson Blu előtt csoportokba verődött turisták és kisebb-nagyobb buszok idegenvezetői vadásznak egymásra. A túraszervezők fel-alá pásztáznak a tömegben, kezükben a foglalásokat tartalmazó jegyzetek, a turisták pedig sorra kérdezgetik a buszvezetőket: rénszarvas, husky vagy hómobil? A legtöbb túra ugyanis ettől a szállodától indul reggel fél kilenc-kilenc körül, és előbb-utóbb mindenki megtalálja a saját csapatát.

Téli utcakép Tromsøben

Forrás: Kisgyörgy Éva

Amikor nyáron jártam erre, kedélyesen elbeszélgettem a turistainformációs irodában dolgozó hölgyekkel. Mondták ugyan, hogy Tromsøben néhány éve a tél a főszezon, de akkor ezt nehezen tudtam elképzelni. Most viszont alig fértem be az irodába, beszélgetésre pedig egyáltalán nem volt idő. Akárhányszor jártam arra, turisták tucatjai vártak a sorukra, hogy lefoglalják a kinézett nappali és éjszakai túrákat.

A Visit Tromsø hivatal oldalán mintegy kétszáz téli programajánlat közül lehet választani,  és mind nagyszerűen szervezett, magas színvonalú kirándulás. Igaz, az áruk 1000-2000 norvég korona (33 000-66 000 Ft) körül mozog. De ha ki sem mozdulunk a városból, akkor is akad bőven látnivaló. Egyhetes ottlétem alatt volt futóverseny, jégszoborfesztivál, éjszakai koncert a katedrálisban, és persze a múzeumok kiállításai közül is válogathattam.

Készül a hóbagoly a jégszoborfesztiválon

Forrás: Kisgyörgy Éva

A huskyk menet közben végzik a dolgukat

Világéletemben imádtam a kutyákat, és nagyon szerettem volna kipróbálni a kutyaszánozást. Kicsit féltem is tőle, elsősorban attól, hogy fázni fogok, meg hogy nem tudom majd kézben tartani a dolgokat, de felesleges volt mindkét aggodalmam.

Akárcsak az éjszakai sarkifény-túrákon,  itt is kaptunk jó meleg kezeslábast és speciális csizmákat,  és mivel elővigyázatosan több réteg aláöltözetet vettem fel, majd megsültem szánkózás közben. Mielőtt nekivágtunk a végtelen hómezőknek, rövid eligazítást kaptunk alapvető szánkóvezetési ismeretekből, és megismerkedhettünk a fogatunk kutyáival.

Barátkozás a szánhúzó kutyákkal

Forrás: Kisgyörgy Éva

Attól tényleg nem kell félni, hogy eltéved az ember, vagy hogy nem megy a szánkóhajtás, mert  a kutyák tudják a dolgukat, nem is nagyon kell irányítani őket.  Ezzel együtt kicsit izomlázam volt másnap, hiszen mintegy másfél órán át mégiscsak tartani kellett magam a szánon, fékezni a lejtőkön vagy épp a lábammal hajtani az emelkedőkön.

Hatalmas pelyhekben hullt a hó, egészen varázslatos volt a táj. Amerre csak ellátunk, havas erdők, hegyoldalak vettek körbe, és harapni lehetett a friss levegőt. Mivel nem voltak ideálisak a hóviszonyok, a szokásos 15 kilométeres pályát kicsit lerövidítettük, de kóstolónak tökéletes volt ez a túra.

Varázslatos tájban suhantunk a kutyáknak köszönhetően

Forrás: Kisgyörgy Éva

A kutyák nagyon barátságosak, a szánkózás előtt és után is jól megszeretgettem őket, imádták a dögönyözést. A legkülönlegesebbek azok, melyeknek eltérő színű a két szemük, de mind nagyon helyes volt. Az egyetlen kis kellemetlenség, hogy valamiért rohanás közben szeretnek vécézni, így indulás után nem sokkal a szán előtt futó öt kutya majdnem egyszerre áll neki elvégezni kisebb-nagyobb dolgát.

A kirándulás után egy tradicionális sátorban láttak vendégül minket a házigazdáink, ahol tartalmas zöldséglevest kaptunk, és az elmaradhatatlan forró italokat.

A számik még dalra is fakadtak nekünk

A kutyákon kívül a rénszarvasok is a térség ikonikus állatai, úgyhogy egy rénszarvasfarm-látogatásra is beneveztem. Norvégiában minden rénszarvasnak van gazdája, és a gazda mindig számi. A norvég rénszarvastartásra vonatkozó törvény szerint ugyanis csak ők foglalkozhatnak ezekkel az állatokkal.

Csak számik tarthatnak rénszarvasokat

Forrás: Kisgyörgy Éva

Sőt a hómobil mindennapos használata is a számik előjoga, ez ugyanis az ő munkájukhoz szinte elengedhetetlen. Az exkluzív jogok biztosításán kívül sok segítséget kapnak még az államtól, például a király hadihajót biztosít a számukra, amikor a téli és nyári területek között költöztetik az állatokat.

A rénszarvasfarm alig húszpercnyi autóútra volt Tromsøtől. Jó meleg számi sátor (lavvu), több tucat rénszarvas és három számi tenyésztő várt minket a telepen. A program etetéssel indult, mindannyian kaptunk egy-egy kis műanyag vödröt, és mehettünk be a karámba. Nagy sikerünk volt, csak arra kellett vigyázni, hogy a tülekedő rénszarvasok ne szúrják ki a szemünket az agancsaikkal.

Ezt leszámítva szelíd, kedves állatok, bár később a szán elé befogva nem viselkedtek olyan jól nevelten, mint a kutyák. A gazdáiknak igencsak figyelni kellett, hogy jó irányba menjenek. Etetés és szánkózás után házigazdáink a számik mindennapjairól meséltek, sőt énekeltek is nekünk („I joik you a joik”), de nem engedték, hogy kamerával rögzítsük, mert nem akarták magukat a YouTube-on viszontlátni.

Az egyik számi rénszarvastenyésztő

Forrás: Kisgyörgy Éva

Számik négy országban élnek, Svédországban, Finnországban, Oroszországban, a legtöbben pedig Norvégiában, ahol a számuk nagyjából negyvenezerre tehető. Az észak-norvégiai faluban, Karasjokban számi parlament is működik.  Ma már a számik átlagos házakban laknak, de szívesen viselik a tradicionális öltözéküket, főleg a jó meleg prémből és bőrből készült nadrágokat, kesztyűket és színes, mindig kézzel készített ruháikat. A ruhák és egyéb kézműves termékek (duodji) készítése mindig is fontos részét képezte a számi oktatásnak.

Fjordtúra ragyogó napsütésben

Szerettem volna kicsit körülnézni a környéken, de nem mertem bevállalni az autóvezetést, ezért egy minibuszos túrához csatlakoztam. A helyenként jégpáncéllá változott utakat látva ezt utólag bölcs döntésnek tartottam. Errefelé a jeges utakon vezetést külön tesztelik a jogosítvány megszerzésekor, és az idegenvezetőmnek egyébként is nagy rutinja volt, hiszen korábban évekig taxisként dolgozott.

Minibusszal a téli fjordvidéken

Forrás: Kisgyörgy Éva

A saját céget alapító, eredetileg óvónőként dolgozó német hölgy hét éve járt először Észak-Norvégiában, és azonnal beszippantotta a táj szépsége. Először a Hurtigruten hajótársaságnál dolgozott idegenvezetőként, majd megszerezte a taxisvizsgát, és Tromsøben telepedett le. Egyre jobban megismerte és megszerette a fjordvidéket, és mivel szerette volna azt minél több látogatónak megmutatni, minibuszos túrákat kezdett hirdetni.

Téli táj Tromsø környékén

Forrás: Kisgyörgy Éva

Hatalmas szerencsém volt az időjárással. Kifogtam az egyetlen verőfényes napot, reggel 9-től délután fél 5-ig csodálatos fényviszonyok közt csodálhattam a tájat. Kérdeztem is alkalmi idegenvezetőmet, hova szokott innen vakációra menni, és nem különösebben lepődtem meg a válaszon: sehova. Ha szabadságra vágyik, néhány napig nem indít túrát, hanem fog egy-két jó könyvet, és kibérel egy vízparti kabint. Vagy hótalpas túrára indul a barátaival.

Láttunk rénszarvasokat, fenséges jávorszarvasokat, a havas tájban alig észrevehető sarki ludakat,  és persze a megunhatatlan, mindig sajátos fényben játszó északi tájat. A naplemente is fenségesre sikeredett. Errefelé nem a szokásos narancsszínben játszik az ég, hanem jellegzetes halványrózsaszín árnyalatokban pompázik.

Rózsaszínben játszó naplemente

Forrás: Kisgyörgy Éva

Néhány bálna megvárt minket

A kirándulásokat böngészve csábítónak tűnt a hajókázás egy maximum tízfős csoporttal, amelyet az Arctic Explorers oldalán találtam. Ők bálnaleseket is szerveznek, ennek azonban általában január végéig tart a szezonja.

Hajóval a fjordok között

Forrás: Kisgyörgy Éva

Úgyhogy jól beöltöztünk a már szinte megszokott kezeslábasba, és irány a hajó. A jó melegen tartó ruhában elbűvölten bámultam a partvidéket. Különös, de a természetnek nincs sok színre szüksége ahhoz, hogy pompás legyen. Amikor feltámadt a szél, behúzódhattunk a kabinba, ahol forró italokat és ebédet kaptunk.

A jó melegen tartó ruhában elbűvölten bámultam a partvidéket

Forrás: Kisgyörgy Éva

Ahogy cirkáltunk a fjordok közt, az egyik öbölben egyszer csak néhány bálna úszott be a fényképezőgép keresőjébe. Már nem kellene itt lenniük, de úgy látszik, megvártak titeket”  – mosolygott az idegenvezetőnk. Sokszor célzott bálnalestúrán sem lehet ilyet közel kerülni ezekhez a pompás állatokhoz, úgyhogy nagyon szerencsésnek érezhettem magam. Persze nemcsak ezért, hanem az egész norvégiai kirándulásért, hiszen végre megtapasztalhattam az északi tél rendkívüli szépségeit.

Néhány bálna itt maradt a kedvünkért

Forrás: Kisgyörgy Éva

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK